Már 160 millió felhasználója van a Threadsnek, mégsem tudjuk, mire is kéne alkalmazni
Még 2023 nyarán startolt el a Meta legújabb közösségi felülete, a Threads, ami december közepe óta hazánkban is elérhetővé vált. De mire is kéne használni ezt az új platformot, miben hasonlít a Twitterre, és miért van nehéz dolga, ha le akarja nyomni Elon Muskot? Krajnyik Cintia beszélgetett Guld Ádám médiakutatóval.
–
Pozitív, kreatív tér szöveggé tágítva
„Az Instagram az a hely, ahol emberek milliárdjai kapcsolódnak egymáshoz fotók és videók segítségével világszerte.
A Threads-szel az a víziónk, hogy azt, amiben az Instagram legerősebb, szöveggé tágítsuk, pozitív és kreatív teret teremtve ezzel az ötletek kifejezésére.
Csakúgy, mint Instagramon, a Threadsen is követheted a barátaidat, kapcsolatba léphetsz velük, és olyan alkotókkal is, akiknek hasonló az érdeklődési köre, függetlenül attól, hogy Instagramon követed-e őket, vagy sem. Mindeközben pedig rendelkezésre állnak a már korábban megszokott biztonsági feltételek és felhasználói vezérelvek” – írja saját alkalmazásáról a Meta.
A Threads közösségi platform tavaly júliusi indulása után mindössze öt nappal már több mint 100 millió felhasználót csábított használatra,
és december 14. óta már az európai, így a magyar közösség is élhet a felület kínálta lehetőségekkel. Összehasonlításképpen, ugyanezt a mennyiségű regisztrációt a ChatGPT két hónap, a TikTok kilenc hónap, az Instagram két és fél év, a Facebook pedig négy és fél év alatt érte el a Visual Capitalist elemzése szerint. Tagadhatatlan, hogy a kezdeti lelkesedés megvolt a felület irányába, azonban ez hamar hanyatlásba kezdett, a platform jövője pedig egyelőre meglehetősen bizonytalan.
Nem titkolt cél, hogy legyűrjék Elon Muskot és az X-et, egykori nevén a Twittert
Az Instagrammal összeköttetésben álló platformot Mark Zuckerbergék az egykori Twitter, ma már X néven futó alkalmazás versenytársaként indították, az X-et ugyanis egyre több támadás éri, leginkább a tartalom cenzúrázatlansága miatt, mióta Elon Musk 44 milliárd dollárért felvásárolta. A Business Insider kedden megjelent adatai is ezt támasztják alá: az X értéke 71,5 százalékot zuhant a 2022 októberi átvétel óta, és a techvállalat mögül nemrégiben olyan hirdetők faroltak ki, mint az Apple, a Disney és az IBM, miután Musk egy antiszemita bejegyzést publikált. Musk később bocsánatot kért, de zsarolásnak titulálta, hogy a nagyvállalatok bojkottálják az X-et.
Guld Ádám médiakutató a Threads indulása kapcsán hozzáfűzi: „Az egész jelenséget valamilyen szinten kontextualizálja a közösségimédia-platformok elképesztő fejlődési üteme, amit az elmúlt nagyjából húsz évben tapasztalunk. Egy rendkívül túltelített piacról van szó, applikációk százai jelennek meg minden áldott nap, és ezeknek tényleg csak egy nagyon elenyésző töredéke az, ami egyáltalán népszerűvé válik, és a hétköznapi használatban képes meghonosodni. Ezeknek az applikációs felhasználói trendeknek mindig a fiatalok az éllovasai, napjainkban jellemzően a Z generációt szoktuk itt megemlíteni.
Ez valószínűleg az elkövetkezendő egy-két éven belül át fog csúszni majd az alfa generációra, ahogy az Z-ék idősebbé válnak. Azt látjuk, hogy amelyik platformot elkezdi először használatba venni a legfiatalabb digitális nemzedék, és ahol nagyon élénk felhasználói kultúrákat alakítanak ki, ezek lesznek azok a platformok, amelyek nagyjából egy egy-másfél, esetleg kétéves eltolódással tömegesen népszerűvé válnak az érettebb korosztályok között is. Ezt a fejlődési ívet járta be lényegében az összes jelentősebb platform. A Facebook, az Instagram, és a legaktuálisabb példa pedig a TikTok, ami öt-hat évvel ezelőtt még inkább a tizenévesek játékszere volt, mára pedig az egyik legbefolyásosabb médiaplatformnak számít. A másik fontos dolog, hogy mivel
nagyon sok a próbálkozás, nagyon sok az új aktuális platform, és ezek közül kevés válik gyorsan sikeressé. Ezért ma már tipikus üzleti gyakorlat, hogy amelyik sikeres lesz, azt azonnal elkezdik a többiek másolni.
Ebben a másolásban a Meta meglehetősen agresszív. Az elmúlt években is egy sor olyan új funkciót vezetett be a saját platformjaira, amelyek korábban más felületeken már jelen voltak. A fejlesztés jó ideje abba az irányba halad, hogy a Facebook valamilyen módon leutánozza a Twittert, azaz az X-et is. Most ez történt meg.”
A Threads működési elve szinte teljesen azonos az X-ével. A meghatározó formátum a rövid szöveges bejegyzés, amelynek a felső korlátja 500 karakter, de képeket, és öt percnél nem hosszabb videókat is megoszthatunk, emellett reposztolhatjuk mások bejegyzéseit, tagelhetünk, hashtagelhetünk.
Az X-szel ellentétben a Threadset működtető Meta nagy hangsúlyt fektet a tartalmai szűrésére, a felhasználók egyelőre nem tudnak egymásnak közvetlenül üzenetet küldeni, továbbá a felületen jelenleg nincsenek hirdetések, ez azonban minden bizonnyal hamar változni fog.
A jóslatok szerint akkor, amikor a felhasználók száma eléri az egymilliárdot. A Threads tervei között szerepel az is, hogy más, független alkalmazásokkal működjön együtt, közleményükben így fogalmaznak: „Azon dolgozunk, hogy a Threads kompatibilis legyen azokkal a nyílt, interoperábilis közösségi hálózatokkal, amelyekről úgy gondoljuk, hogy az internet jövőjét formálhatják.”
Guld Ádám azonban szkeptikus a Threads hosszú távú sikerét illetően: „Az X továbbra is az egyik legnépszerűbb platform, még akkor is, ha ott is megfigyelhető volt egy elég jelentős ingadozás a felhasználói bázisban. A különböző politikai, ideológiai nézőpontok miatti eltérés ugyan eltántorította a felhasználók egy részét attól, hogy ezzel az alkalmazással dolgozzanak, ennek ellenére is azt gondolom, hogy
az X-nek van nagyon jól felépített és gazdag univerzuma, ami sok tekintetben beágyazódott már a felhasználói gyakorlatba. Egészen speciális szubkultúráknak vannak egészen speciális tartalmai, felületei, közösségei, és a felhasználóknak véleményem szerint kevés a motivációjuk, hogy egy másik platformra váltsanak.
Ugyanakkor a közösségi felületek fejlődése időnként teljesen kiszámíthatatlan, tehát bármi megtörténhet.”
Dinamikus közösségépítés a legjavából egy gombnyomással
A felület az Instagrammal van összeköttetésben, tehát a regisztráció során automatikusan áthúzza az adatainkat a Threads, és egyidejűleg bekövethetjük az összes olyan ismerősünket, akiket Instán is követünk. Ezáltal előre bejelölhetjük azokat is, akik még nem is regisztráltak az oldalra. Ha mások is így tesznek, ennek eredménye lehet az, hogy hipp-hopp, rengeteg követőnk van anélkül, hogy egyetlen árva karaktert is megosztottunk volna. Amennyiben Insta-fiók nélkül szeretnénk használni a felületet, csak mások tartalmainak olvasgatására vagyunk jogosultak, tartalmat megosztani nem tudunk. Ami szokatlan lehet, hogy az algoritmus folyamatosan feldobálja olyan profilok bejegyzéseit is, akiket nem követünk, ennek okán
a magyar közönség számára talán a szokásosnál nagyobb a zaj ezen az online játszótéren.
Bár Magyarországon – tulajdonostól függetlenül, sem Twitter, sem X néven – nem vált elterjedtté a Twitter használata, Amerikában és Nyugat-Európában kifejezetten fontos felületévé vált a gazdasági, politikai diskurzusnak, illetve közéleti szereplők aktív vitafóruma lett.
Amikor arról kérdezem Guld Ádámot, mi áll annak hátterében, hogy itthon sosem vált népszerűvé a Twitter, két okot említ. Az egyik, hogy Magyarország mindig is inkább lekövette a trendeket, nem pedig diktálta őket, hiszen ehhez túl kicsik vagyunk. Másik magyarázatként pedig a nyelvi korlátokat emeli ki. „A Twitter jellemzőit, tematikáját, tartalmait, illetve a kultúráját is figyelembe véve nagyon erősen az angolszász kultúrába van beágyazva, a tartalmak döntő többsége ilyen jellegű. Talán ez is magyarázza, hogy
a magyar felhasználók nem voltak motiváltak, hogy elkezdjék belakni a felületet, és nagy mennyiségben gyártsanak tartalmakat.
Ráadásul a legtöbb lehetőséget funkcionálisan, hellyel-közzel megtalálták más felületeken is, és éppen ezért például az influenszerkommunikáció területén erre nem is fektettek különösebb hangsúlyt. A Facebook, az Instagram, az utóbbi években pedig a TikTok maradt az elsődleges előállítási felület.”
A hazai közösség számára ismeretlen terep ez
Az talán már a magyar felhasználóknak is feltűnt a Threadsen, hogy
a szöveges tartalmakból kifolyólag élesebb vitákra lehet számítani a felhasználók között
– részben azért, mert nem kell egymást követni ahhoz, hogy találkozzunk a másik tartalmával –, mint amilyeneket korábban Facebookon vagy Instagramon megszoktunk a saját bejegyzéseink alatt. Ezt a fajta tartalmi megjelenítést egyelőre nem lehet kikapcsolni, és sokak számára (számomra biztosan) meglehetősen bosszantó is lehet, hiszen minden belépésnél olyan profilok tartalmaival találkozunk először, akikre egyáltalán nem vagyunk kíváncsiak. Jó esetben persze ennek az ellenkezője is megtörténhet, és felfedezhetünk olyan érdekes kreátorokat, akikre amúgy magunktól nem találnánk rá.
Saját tapasztalataim szerint
a legtöbb hazai felhasználó egyelőre még bizonytalan, hogy pontosan mire is kívánja használni a Threadset, és hogy tetszik-e egyáltalán neki a felület.
A legtöbb első bejegyzés arról szólt, hogy az embereknek fogalma sincs, mire is jó mindez, de azért lássuk, mi sül ki ebből az egészből. Sokan már az első napokban megfogalmazták kritikaként, hogy ha valaki az Instára, TikTokra szánt tartalmait kívánja csak megosztani, azt feleslegesen teszi a Threadsen, és valóban felmerül a kérdés, hogy érdemes-e több platformon azonos képekkel és szövegekkel jelen lenni.
Guld Ádám szerint, ha vannak olyan felületek, ahol már kialakult egy felhasználói kultúra, és az adott tartalmaknak megvan a közönsége, úgy nagyon nehéz megmagyarázni a felhasználóknak, akár saját maguknak is, hogy tulajdonképpen mi értelme van időt szánni arra, hogy egy újabb platformra posztoljuk az adott kontentet.
„Én egyelőre a motivációt hiányolom leginkább, illetve a tartalmat. Látjuk, hogy kifejezetten a Threadsre jelenleg nem sokan gyártanak tartalmat, ennek megfelelően egyébként a felhasználói aktivitás is nagyon alacsony.
De mi is lenne a motiváció, ha pillanatnyilag meglehetősen gyéren alakul a platform népszerűsége a kezdeti lelkesedés ellenére? Talán túl nagy volt a felhasználók elvárása is, hiszen, ha valamit alig öt nap alatt több mint 100 millióan kezdenek el használni, ott gazdasági és kulturális értelemben is nagy elvárásokat támasztunk, és azonnal ki akarjuk találni, mitől lesz sikeres, hogyan kellene használni. Ezek a folyamatok viszont többnyire nem egyik pillanatról a másikra történnek meg. Másrészt a felhasználói kultúra rendkívül kiszámíthatatlan, és nem lehet kierőszakolni, hogy egy adott felületen valaki ezt vagy az csinálja” – fűzi hozzá a szakember.
A WMN-t mindenesetre már megtaláljátok a Threads felületén, ahogy velem együtt több szerzőtársamat is. Mi is kísérletezünk egyelőre, tartsatok velünk, ha van kedvetek!
@wmnmagazin bejegyzéseMegtekintés a Threads alkalmazásban
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ SOPA Images / Contributor