wmn - telekom

Ötven évvel ezelőtt, 1970. június 1-jén az oroszok jó nagyot léptek előre az űrrepülés területén: elindították Szojuz–9 nevű űrhajójukat, ami az addigi leghosszabb ideig tartó repülést hajtotta végre. A múlt szombat pedig az amerikaiak nagy napja volt. Magyar idő szerint 21 óra 22 perckor – a NASA és az Elon Musk vezette SpaceX amerikai cég együttműködésének köszönhetően – útjára indult a Falcon–9 rakéta a Crew Dragon űrhajóval (utóbbi két asztronautával a fedélzetén) a Nemzetközi Űrállomás felé – arról a kilövőállomásról, ahonnan annak idején Neil Armstrong és Buzz Aldrin is elindult a Hold felé. A május 27-i, szerdai kilövési kísérlet a kedvezőtlen időjárás miatt meghiúsult ugyan, szombaton viszont sikerült ez a történelmi jelentőségű akció. A két űrhajós, Bob Behnken és Doug Hurley pedig már meg is érkezett a Nemzetközi Űrállomásra.

Doug Hurley és Bob Behnken - Forrás: Getty Images/Joe Raedle

Oké, emberek mentek az űrbe. És?

Nos, a tény, hogy két űrhajóst fellőttek a világűrbe, tényleg nem kiemelkedő szenzáció, előfordult már többször is a világtörténelemben. Azonban mindezt olyan körülmények között, olyan céllal tették, mint eddig még soha.

A szombati, Demo–2 nevű küldetés azért is nagy mérföldkő az Egyesült Államok történetében, mert kilenc év után újra amerikai földről küldhettek amerikai asztronautákat az űrbe. Amióta ugyanis az űrsiklóprogramjukat 2011-ben leállították, az amerikaiaknak az orosz Szojuz rakétákat kellett segítségül hívniuk, ha ki akartak jutni a Föld légköréből. Ezzel a sikeres akcióval pedig megszűnt az oroszoktól való függésük.

A világ többi részének viszont nem (csak) ezért különleges a Falcon–9 kilövése. Egyrészt azért, mert a rakéta újrafelhasználható, másrészt pedig azért, mert a Falcon–9 és a hozzákapcsolt Crew Dragon űrhajó nem a NASA tulajdona. A rakétától kezdve az űrhajósok ruhájáig mindent ugyanis az Elon Musk üzletember és feltaláló vezette SpaceX nevű cég fejlesztett ki.

És bár nem ez a SpaceX első sikeres űrrepülése – korábban is küldtek például szállítmányt a NASA megbízásából a Nemzetközi Űrállomásra –, de a Crew Dragon az első, nem állami kézben lévő űrhajó, ami emberek szállítására alkalmas. Ezzel pedig megnyílt a lehetőség a civilek számára, hogy űrturisták lehessenek.

SpaceX Falcon–9 rakéta és Crew Dragon kilövése - Forrás: Getty Images/Joe Raedle

Gyere, bébi, nézzük együtt a földlementét!

Vagyis pontosítanék: a nagyon gazdag civilek korzózhatnak Föld körüli pályán a következő években. A tíznapos kirándulásért és az azt megelőző felkészítésért fejenként ötvenötmillió dollárt, vagyis több mint tizenhétmilliárd forintot kell kifizetnie annak, aki egy kis földöntúli élményre vágyik.

Az első jelentkező egy japán milliárdos volt, aki hatalmas médiakörítéssel is megfejelte leendő kiruccanását: egy tévéműsor segítségével kívánt örök szerelemre találni, hogy újdonsült kedvesét is magával vigye. Az év elején azonban a barátnőkeresést és ezzel együtt az űrutazást is visszamondta, így nem ő lesz az első űrturista a világtörténelemben.

Űrverseny 2.0

Az első, ádáz űrversenyt, amit a sikeres holdraszállásnak hála az Egyesült Államok fölényesen megnyert az oroszok ellen, követte egy újabb hullám, ám ez már nem országok között zajlik. Elsősorban két nagy amerikai űrtechnológiai vállalat, a Tesla-mágnás Elon Musk SpaceX cége és az Amazon alapítójának, Jeff Bezosnak a Blue Origin nevű vállalkozása van ringben, de beszállt a versenybe Richard Branson brit nagyvállalkozó is a Virgin Galactickal. Rajtuk kívül pedig mintegy négyszáz, az övékénél kisebb vállalat dolgozik hasonló területen.

Elon Musk - Forrás: Getty Images/Saul Martinez

De nem véletlen, hogy a majdnem a világ minden pénzével bíró milliárdosok helyezték a térképre az űrstartup fogalmát. Olyan mértékű tőkebefektetés szükséges ugyanis egy űrtechnológiával foglalkozó vállalkozás beindításához, amire csak nekik volt költségvetésük.

A fáradozásuk pedig, mint látható, nem volt felesleges, ugyanis új korszakot nyitottak az űrutazás történetében.

Ez még csak a kezdet

Ha azt hisszük, hogy a földlakók messzebbre repítésének sikeres megvalósulásával, és az űrturizmus beindulásával ezek a vállalkozók dolguk végeztével hátradőlnek, nagyot tévedünk. Ezeket az asztromilliárdosokat nagyobb szabású álmok és tervek izgatják, mintsem hogy pár civilt felküldjenek körülnézni.

Elon Musk például többször beszélt már a Mars kolonizálásáról is, és középtávú tervei között szerepel, hogy ő maga sétálhasson egyet a vörös bolygón. Jeff Bezos pedig már ezer milliárd embert számláló űrkolóniákat vizionál, amiben a Föld csak az egyik lakóövezet.

Ezen felül egyes cégek olyan, egyelőre szó szerint földhözragadt emberek számára elképzelhetetlen ötletek kidolgozásán munkálkodnak, hogy aszteroidákból bányásszanak nyersanyagokat, vagy hogy a Hold felszínén található vízből készítsenek üzemanyagot különféle űrjárgányoknak.

Ezek egyelőre csak álmok – hogy jól vagy rosszul hangzanak, mindenki döntse el maga. A civilek űrutazása azonban már itt van. És ahogy a ma már elérhető, a kontinenseken átívelő repülőgép is egykor úri huncutságnak számított, úgy lehet, hogy az ükunokáink teljes természetességgel fognak a Holdon kempingzeni.

Dián Dóri

Forrás: ITT, ITTITT és ITT

Kiemelt kép: Getty Images/Joe Raedle