Később elvágott köldökzsinór – a koraszülött babáknál is életmentő lehet!

–

Nem egyértelmű, hogy a koraszülöttek többségének császármetszés útján kellene a világra jönnie

Magam is meglepődtem, milyen erősen hatnak rám is a hiedelmek. Azt feltételeztem, van olyan ideális terhességi hét, ami előtt biztonságosabb egy koraszülött számára, ha császármetszéssel születik meg, hiszen olyan sérülékeny. De dr. Pekli-Tóth Fanni neonatológustól, aki más országok koraszülött osztályain is járt már, nagyon hamar megtudtam, nincs kifejezetten ilyen „szabály”. Ennek ellenére a legtöbb nyugati országban mégis az a bevett gyakorlat, hogy a koraszülöttek császármetszéssel születnek meg, habár van példa az ellenkezőjére is. Méghozzá éppen azokban az országokban (Belgiumon kívül például a skandináv országokban), ahol a koraszülöttek ellátásával kapcsolatos mutatók a legjobbak.

„Valójában a magzat életkora alapján nincsen olyan hátrány, ami a hüvelyi úton születés ellen szólna, sőt éppen hogy mind az anya, mind a magzat számára számos előnnyel jár a természetes út.

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az anya vagy a magzat állapota, és a potenciális kockázatok miatt egyértelműen a császármetszés a biztonságos választás. Ilyen például, amikor a koraszülést indukálni (indítani) kell, hiszen az ezzel járó folyamatok nagyobb terhet jelentenek mind az anya, mind a baba szervezetére nézve. Ahogy az is, amikor a méhlepény leválása miatt minél előbb meg kell hogy szülessen a kisbaba, hiszen másképpen nem tudna oxigénhez jutni” – magyarázza a neonatológus.

Egy koraszülés beindulhat magától (például túl korán reped meg a magzatburok), de szükségessé válhat az is, hogy egy kisbabát idő előtt a világra segítsenek. Míg az előbbi hátterében gyakran állhat valamilyen fertőzés, ami miatt a magzat körüli szövetállomány gyulladásba kerül, és ezáltal könnyebben megreped a burok, addig az utóbbi esetben valamilyen, az anyát, a babát, vagy egyszerre mindkettőjüket érintő állapot indokolja a szülésindítást. Ebbe a csoportba tartozik például a terhességi toxémia, vagy bármilyen olyan anyai állapot, amit a várandósság további fennállása életveszélyesen ronthat. Vagy épp a magzat olyan állapota (például megáll a fejlődés), amin csak úgy lehet segíteni, ha mielőbb megszületik a kisbaba. Ha a koraszülés valamiért magától indul be, előfordulhat, hogy nagyon gyorsan lezajlik. Túlnyomórészt ezek azok az esetek ma Magyarországon, amikor egy 32 hetesnél fiatalabb magzat hüvelyi úton jöhet a világra.

A koraszülések egy része annak gyorsasága miatt kórházon kívül, spontán zajlik le, és ilyenkor a Peter Cerny Alapítvány Mentőszolgálata nyújt segítséget. Gyakori azonban az is, hogy a szülés beindulása után le tudják lassítani a folyamatot. Pekli-Tóth Fanni elmondta, hogy míg van példa rá, hogy egy 24. héten beinduló szülés során a 36. hétig sikerült bent tartani a kisbabát, egy korán érkező magzat életében minden egyes további nap is rengeteget számít. Ezért

a koraszülés veszélye esetén az anyának azonnal szteroidot adnak, ami a koraszülött-ellátásban az elmúlt évtized egyik nagy (ha nem a legnagyobb) eredmény Magyarországon. Ez a szteroid a kisbaba tüdejének érlelésén túl a megszületés utáni agyvérzés kockázatát is csökkenti.

Számos olyan egyéni és egyedi helyzet is felmerülhet egy kisbaba vagy egy édesanya állapotában, ami napról napra vagy épp egyik óráról a másikra a neonatológusok, a szülész-nőgyógyászok, és az érintett szülők közös egyeztetését igényli. A CTG- és ultrahangvizsgálatok gyakorisága, a kontrakciók gátlása izomlazítókkal, az esetleges antibiotikumkezelés dózisa (a túl nagy mennyiség fokozhatja a későbbi bélgyulladás valószínűségét), vagy egyéb gyógyszerek adagolása: ezekről mind-mind újra és újra egyeztetni és dönteni szükséges. Ráadásul a koraszülésbe nagyon váratlanul csöppennek a családok, ezért kiemelten fontos a kommunikáció módja is.

Óriási a jelentősége annak, hogy a késleltetett köldökzsinór-ellátás koraszülés esetén is megtörténjen

Legyen szó császármetszésről vagy hüvelyi szülésről, az esetek túlnyomó többségében a kisbabát fogadó neonatológiai csapatnak van elég ideje, legalább fél órája arra, hogy felkészüljön a kisbaba fogadására. Méghozzá úgy, hogy lehetőleg minden a legjobb legyen a baba és az anya számára is. Ilyenkor a kiemelés (vagy érkezés) közvetlen pontja mellé egy úgynevezett mobil „live start trolley-val”, egy többfunkciós, koraszülöttek fogadására alkalmas „kocsival” készülnek. Ez a készülék melegíteni is tudja a kisbabát, és lélegeztető része is van (amire egy 32. hét előtt születő kisbaba esetében szinte biztos, hogy szükség van). Ez mind császármetszés esetén, mind hüvelyi szülés után lehetővé teszi a késleltetett köldökzsinór-ellátást, ugyanis a babát közvetlenül a szülőágy fizikai közelségében tudják tartani.

„A késleltetett köldökzsinór-ellátás azt jelenti, hogy legalább egy percet várunk, mielőtt elvágjuk a köldökzsinórt, és ennek óriási jelentősége van a koraszülöttek állapota szempontjából.

Vagyis nem az történik, hogy azonnal leválasztjuk a méhlepényt a kisbaba szervezetéről, és ő gyakorlatilag sokkot kap, mert a tüdeje még nem nyílt ki. Ehelyett a tüdőnek több ideje van magától is működésbe lépni, hiszen közben a méhlepényből még kapja az oxigént. Ezzel a módszerrel az érettebb koraszülötteknek már alig van szükségük segítségre a légzéshez, ami korábban viszont nem így volt” – számol be az előnyökről a szakember. 

Azt is elmeséli, hogy van már olyan intézmény Magyarországon, ahol ez alapértelmezetté vált, miután a neonatológusok elméletben és gyakorlatban is felkészítettek erre minden szülész-nőgyógyász kollégát. Így ezt abban az esetben is magabiztosan meg tudják adni a kisbabáknak, ha a születés pillanatában valamiért éppen nincsen ott a neonatológus.

A legjobb hőszabályozást a kisbaba számára az édesanya bőre adja

Ma Magyarországon még nem a mindennapi rutin része az, hogy a születés után a koraszülött babát az úgynevezett „live start trolley-n” nemcsak megmutatják az édesanyának (függetlenül attól, hogy császármetszéssel születik vagy hüvelyi úton), hanem azonnal a mellkasára is kerül. Pekli-Tóth Fanni hangsúlyozza, hogy ez még ha nem valósul is meg, akkor is tagadhatatlan, hogy a legjobb hőszabályozást az édesanya teste adja: azonnal reagál a kisbaba hőmérsékletére, és sokkal érzékenyebb, mint bármelyik műszer vagy eszköz.

Az, hogy ez a mindennapokban mégis rutinná váljon, sok mindenen múlik, és egyértelműen új feladatok elé állítja a legtöbb szülészetet és koraszülött osztályt.

A szakember mesél a brit „birthday cuddle” gyakorlatról is, ami ugyan nem bőr-bőr kontaktus, de szerinte mégis jobb, mint a szeparáció: ilyenkor takarókba csomagolva adják oda a kisbabát a szülőpárnak még a műtőben vagy a szülőszobában.

A neonatológus nagyon fontosnak tartja, hogy a szülők jelenléte, érintkezése ne csorbuljon a koraszülött-ellátásban, hiszen ennek rengeteg élettani hatása van a kisbaba állapotára. Ahogyan az is alapvető cél, hogy a születés-szülés élményét minél jobbá tegyék a kisbaba és a szülő számára egyaránt.

„Szakemberként feladatunk, hogy ne indokokat, kifogásukat találjunk arra, hogy miért ne legyen ott a szülő, hanem keressük a megvalósítás útjait. Én személy szerint, ha választani kell, hogy a szülő az ajtó előtt várjon, vagy bent legyen, de esetleg egy ponton fel kell majd mosni a padlóról, akkor is az utóbbit választom, mert lehet, hogy fel kell mosni, de ott lehet a babája mellett”

– vallja Pekli-Tóth Fanni, aki orvosként szívesen építi be a bizonyítékokon alapuló módszereket a mindennapi működésbe, még akkor is, ha az nem rutinszerű a számára. 

Azt mondja, egy neonatológusnak egyébként is mindig kell, hogy legyen B terv a fejében egy-egy helyzetben, amihez nyúlni lehet, ha valamiért az adott megoldás mégsem működik. Ahogy olyan helyzetekkel is találkoznak, amire már nincs szakirodalom, mert annyira egyedi. 

Az sem mindegy, hogyan kommunikálnak a szakemberek a szülőkkel

Egy koraszülés minden esetben súlyos krízishelyzet a szülők számára, amely során az aggodalom, a bizonytalanság érzése, és a bűntudat elkerülhetetlenül megjelenik. Pekli-Tóth Fanni szerint legtöbbször az indirekt kommunikáció az, amivel a legjobban lehet segíteni a szülőknek úgy, hogy ne sérüljenek meg még jobban. 

„Nem érdemes azt mondani, hogy ne izguljanak, hiszen ettől nem fogják jobban érezni magukat, és az aggodalom sem fog megszűnni. Nagyon fontosak a pozitív mondatok és megerősítések, hogy azt hangsúlyozzuk, mi az, amit már most fog tudni a babájuk az életkorának megfelelően. Elmondjuk azt is, hogy miben, és hogyan fogjuk a kisbabájukat segíteni, és mi az, amiben még több segítséget tudunk neki adni, ha valamilyen szövődmény felmerül.

Az is fontos, hogy az újszülöttet már a megszületése előtt is a nevén szólítsuk, és lehetőleg a szülőket is. Aminek pedig szintén nagy jelentősége van, az az, hogy visszaadjuk a kompetenciaérzésüket, hiszen bármilyen nehéz helyzetben van is egy család, az a tehetetlenségtől válik számukra még kilátástalanabbá.

Ha minél több technikai információt adunk át nekik arról, hogy mi hogyan fog történni, hogy nincs látogatási idő, és bármikor ott lehetnek, és elmondjuk, hogy miket tudnak ők maguk tenni a kisbabájukért, azzal nagyon sokat segítünk” – foglalja össze a szakember. 

Pekli-Tóth Fannival beszélgettünk azokról a helyzetekről is, amikor egy szülőpár hosszú és nehéz út előtt áll egy teljes életen át tartó egészségi állapot miatt. A szakember ilyenkor is az információ, a megoldások és lehetséges utak megtalálását és átadását, valamint a sorstársi segítséget tartja a legnagyobb támogatásnak, amit egy családnak adni lehet.

Kőrizs Kata