Műanyag az agyban, a herékben, az anyatejben. Újabb ok a szorongásra?

–

Az emberek agya 99,5 százalékban agy, a többi műanyag

Egy friss kutatás során a szakemberek 92 olyan elhunyt agy-, vese- és májszöveteit vizsgálták, akiket 2016-ban és 2024-ben boncoltak. Az agyszövetmintákat a frontális kéregből vették: ez az agyunk azon területe, amely a gondolkodásért és az érvelésért felel, és amely a demencia és az Alzheimer-kór későbbi stádiumaiban is leginkább érintett. A tanulmány vezető szerzője, Matthew Campen, az Új-mexikói Egyetem gyógyszerészetitudományok-professzora meglepő adatokkal állt elő: kiderült hogy az áltagosan 40-50 éves elhunytak agyszöveteiben grammonként 48 ezer mikrogramm műanyagot találtak, vagyis súly szerint 0,5 százalékot. „Ez a 2016-os boncolási agymintákhoz képest körülbelül 50 százalékkal magasabb” – mondta hangsúlyozva, hogy ez azt jelenti, hogy ma az emberek agya 99,5 százalékban agy, a többi műanyag.

Phoebe Stapleton, a Rutgers Egyetem farmakológiai és toxikológiai docense – aki nem vett részt a kutatásban – megjegyezte, hogy ez a növekedés csak a sérülékenységet mutatja, de az agykárosodásról nem szolgál információval.

Azaz nem világos, hogy ezek a részecskék az élet során áramlanak-e, bejutva és elhagyva az agyat, vagy felhalmozódnak például a neurológiai szövetekben is, és képesek betegségeket okozni.

Ahhoz, hogy megtudjuk, miként léphetnek kölcsönhatásba a sejtekkel, és van-e toxikológiai következményük, még további kutatásokra lesz szükség.

Több a műanyag az agyban, mint a vesében vagy a májban

A kutatást összegző tanulmány szerint az agyminták 7–30-szor több apró műanyag szilánkot tartalmaztak, mint a holttestek veséiben és májában lévő minták. Szintén ijesztő tény, hogy jelen vannak az emberi szívben, a fő vérerekben, a tüdőben, a májban, a herékben, a gyomor-bél traktusban és a placentában is – fűzte hozzá Philip Landrigan gyerekorvos és biológiaprofesszor, a Boston College Global Public Health Program és a Global Pollution Observatory igazgatója. 

Más tudósok ennek kapcsán kiemelték, fontos, hogy a megdöbbentő tények ellenére ne alakuljon ki pánikhangulat. Ezen a területen még fejlődnie kell a tudománynak, és 2024-ben sajnos senki nem tud teljes mértékben műanyag nélküli életet élni.

Hangsúlyozták, vannak olyan műanyagok, amelyek egyszerűen elkerülhetetlenek. Nem lehet például olyan telefont vagy számítógépet találni, amely nem tartalmaz műanyagot, de egyénileg törekedhetünk arra, hogy minimalizáljuk a sebezhetőséget például a zacskó- és palackhasználat kerülésével. 

Az ételeinkkel is bejuthat a szervezetünkbe a műanyag

„Az egyik elmélet az, hogy a műanyagok a zsírokkal jutnak be, amelyeket megeszünk, és eljutnak azokba a szervekbe, amelyek szeretik a lipideket – az agy pedig ezek között az első” – mondta Campen.

Azonban az American Chemistry Council szerint jelenleg nincsenek tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az élelmiszerekben kimutatott mikroműanyagok vagy nanoműanyagok szintje kockázatot jelentene az emberi egészségre. Sőt a megfigyeléseik alapján most úgy gondolják, hogy az agy a legkisebb nanoszerkezeteket vonzza be, amelyek 100-200 nanométer hosszúak, míg a nagyobb részecskék, amelyek egy és öt mikrométer közöttiek, a májba és vesékbe kerülnek.

Elmondásuk szerint a mikroműanyagok olyan töredékek, amelyek mérete kevesebb mint 5 milliméter (0,2 hüvelyk), azaz egy ceruza végén lévő radír méretével egyenlők. Bár egy emberi hajszál szélessége körülbelül 80 ezer nanométer, a kisebb részecskéket nanoműanyagoknak nevezik, és ezeket milliárdod méterben kell mérni.

Mégis az emberi egészség szempontjából a nanoműanyagok a legaggasztóbbak, mert ezek az apró darabok képesek bejutni az egyes sejtekbe.

A nanoműanyagok összefüggésben lehetnek a szívrohamokkal, a stroke-kal és a korai halálozással

A műanyagtöredékek között a lebomlásra képtelen polietilén dominált, amelyet műanyag zacskókban, fóliákban és palackokban használnak. A tanulmány szerint a polietilén nagyobb mennyiségben volt jelen az agyban, mint a májban vagy a vesében.

De szintén ez volt az a domináns részecske, amelyet az emberek és a kutyák heréiben is találtak egy 2024 augusztusában megjelent tanulmány szerint. Több kutató úgy gondolja, hogy a mikro- és nanoműanyagok elsősorban az étrendünk következtében jutnak be a szervezetbe, és az életünk minden egyes szakaszában káros hatással vannak az emberi egészségre.

De egyes mikroműanyagok a levegőben is megtalálhatók: az autók gumiabroncsából ugyanúgy bejuthatnak a levegőbe, mint az óceánokban lévő hulladékokból a hullámzás következtében. 

A legnagyobb kérdés az, hogy mit tesznek az emberrel ezek a részecskék. Erre a választ egyelőre a kutatók is csak találgatják, és beismerik, sok mindent nem tudnak még. Abban viszont biztosak, hogy ezek a szervezetbe kerülő részek magukban hordozzák az összes műanyagban található vegyi anyagot, amelyek közül néhány nagyon káros.

Megzavarhatják a hormonrendszert és a sejtfunkciókat, nemi szervi és reprodukciós rendellenességekhez vezethetnek, többek között női meddőséghez és a spermiumszám csökkenéséhez – tudatja az Endocrine Society.

Használhatunk egyáltalán kevesebb műanyagot?

A szakemberek szerint a kiszolgáltatottság csökkenthető, ám ennek első lépcsőfoka, hogy tudatosabban viszonyuljunk a műanyaghasználathoz. 

1. Mellőzzük a műanyag csomagolásban lévő ételek mikrózását, mert a műanyag felmelegítésével a mikroműanyagok gyorsabban jutnak az ételbe. Ezért melegítés előtt ajánlott kivenni a dobozból az előre csomagolt ételt.
2. Műanyag zacskó helyett használjunk inkább textil- vagy papírzacskót a bevásárláshoz.
3. Cseréljük le a műanyag ételtárolókat üvegre vagy fémre.
4. Kerüljük a műanyag palackos vizet, helyette használjunk inkább újratölthető fém- vagy üvegpalackot.
5. Amikor elvitelre vásárolunk, legyen nálunk saját kávéscsésze vagy evőeszköz.

Bereczki Szilvia