Egyáltalán nem mindegy, mit mondunk a lányainknak a menstruációról, és milyen lesz nekik az első

–

Fontos, hogy szülőként megtanuljuk, hogyan tudunk nyíltan beszélni a gyerekekkel a test intim folyamatairól

Kicsit gondban voltam, amikor a vécére több évig minden alkalommal velem tartó kislányom egyszer csak kérdezgetni kezdett. „Anya, az micsoda? Anya, az miért piros?” Hirtelen nem tudtam, mit és mennyit mondjak neki, de azt is éreztem, hogy nem jó, ha kikerülöm a kérdést. Mert ezek nagyon fontos pillanatok, ilyenkor alapozzuk meg a gyerekek számára azt, hogyan viszonyuljanak a testük természetes folyamataihoz. A logikám általában az, hogy először válaszolok valami egyszerű, számára érthető dolgot, és aztán eldönti, hogy tovább kérdez-e, mert ösztönösen tudni fogja, mennyit szeretne beengedni. Tudom, hogy 

nekem könnyű dolgom van, mert nálunk semmi nem volt otthon tabutéma, de még így is sokszor bizonytalan vagyok. 

Mi van azzal, aki olyan családban nőtt fel, ahol erről nem lehetett beszélni? Szerencsére már van hová fordulni, és van kitől kérdezni, ha a gyerekünk egészséges testi-lelki jövőjébe szeretnénk energiát fektetni ilyen téren is.

Dulácska Csilla tíz éve foglalkozik a témakörrel, úgynevezett Ciklus-show-foglalkozásokat tart a tinédzser kor kapujában álló lányoknak a ciklusról, a menstruációról, az új élet keletkezéséről. Jó darabig iskolákba és intézményekbe is látogattak (amíg lehetett), és máig rendszeresen mennek helyi közösségekbe, művelődési házakba, baráti társaságok által szervezett foglalkozásokra is. A foglalkozások keretében a 10–13 éves kislányok drámapedagógiai módszerek segítségével ismerik meg a női test, a női szervek és a női ciklus működését. 

A színpadon körben ülve közösen játsszák el, hogy mi minden zajlik egy ciklus során a női testben: 

a kiválasztott tüsző, a királynő növekszik a petefészekben, és a körülöttük lévő szívecskék, az ösztrogénbarátnők sokoldalú hatását is megjelenítik. 

A pár órás workshop végén pedig még a szülőknek is tartanak egy rövid előadást

arról, amit megtanultak, közben pedig mindenféle finomságot is kapnak, hogy még jobban és felszabadultabban érezzék magukat.

A foglalkozáson megtanulnak minden olyan kifejezést a témában, amik segítenek abban, hogy ismerjék, jól használják, és ki merjék mondani a testük működéséhez kapcsolódó szavakat, és olyan eszközöket is használnak, amitől még interaktívabbá válik a tanulás folyamata: minden megfogható. Kipróbálhatnak olyan krémeket is, amelyek a méhnyaknyák különböző állagához hasonlítanak, így azt is megtanulják, mi minden tartozik bele az egészséges skálába. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a méhnyaknyák már a menstruáció előtt jóval megjelenik a kislányoknál, és 

a ciklus folyamán tapasztalható különböző állagú váladékot sokszor még az édesanyák is – gyakran tévesen – rendellenesnek hiszik.

Nagyon alacsony a népesség tudásszintje a női testben zajló természetes folyamatokról

„Sok kutatás vizsgálja az első menstruáció élményét és a nő további életére ható összefüggéseit. Azt találták, hogy 

a lelki jóllét, az érzelmi stabilitás, de még olyan testi vonatkozások is, mint a menstruációval kapcsolatos fizikai tünetek mennyisége, kapcsolatban vannak azzal, hogy a nők hogyan viszonyulnak a menstruációjukhoz. 

Ez pedig erősen összefügg azzal, hogy hogyan élték meg annak idején az első menstruációt. Tehát, hogyha az pozitív élmény volt, akkor nagy valószínűséggel a jelenben is viszonylag pozitívan viszonyulnak hozzá, ha viszont negatív, akkor inkább negatívan. Mindez az élmény pozitív-negatív minőségén keresztül befolyásolja a testképet, az énképet, később szerepet játszik a szexualitással kapcsolatos döntésekben, de még a szülésélményre is jelentős hatással lehet” – magyarázza a téma fontosságát a szakember. Elmeséli, hogy egy 2019-es reprezentatív magyar kutatásban, amelyet az egészség- és termékenységtudatossággal kapcsolatban végeztek, azt találták, hogy 

a népesség tudásszintje a női ciklus működésével kapcsolatban nagyon alacsony. Nagyjából három-négy százalék az, aki tényleg követi, és tudja, hogy a testében pontosan milyen folyamatok zajlanak. 

Kevesen vannak tisztában azzal, hol van az egészséges ciklushossz alsó és felső határa, sőt, nagyon sokan eleve összekeverik a menstruáció és a ciklus alapfogalmát. Ezen persze nem segítenek a biológiatankönyvek sem, ahol még mindig azt tanulják az iskolában a gyerekek, hogy a ciklus hossza 28 nap, és a peteérés a 14. napon van, ugyanis a gyakorlatban az egészséges skála ennél jóval változatosabb képet ad.

Dulácska Csilla eddig nagyjából 200 ciklusshow-foglalkozást tartott, ahol azt tapasztalta, hogy a lányok egyharmada sohasem beszélgetett még a menstruációról a saját szülőjével: „Gyakran az édesanyákkal is beszélgetek ezeken az alkalmakon, és ilyenkor kiderül, hogy nem azért nem beszélnek erről a gyerekeikkel, mert nem szeretnének, hanem azért, mert nem tudják, hogyan tegyék. 

Nincsenek meg azok a minták a saját gyerekkorukból, amik segítenék őket, ezért gyakran csak egy gát van, ami miatt egyszerűen nem tudják a témához kapcsolódó szavakat sem kimondani. 

Ezért az egyik fő szívügyem, hogy az anyákat is megtámogassuk.”

Ne csak egy piros függönyt lássunk, hanem a női test csodáját

A ciklus legjelentősebb napjainak legtöbbször a menstruációt tekintjük, pedig ez csupán a négy fázis egyike, amelyeket, ha jól megismerünk, és észrevesszük magunkon a hozzájuk kapcsolódó jeleket, tudatában vagyunk a saját testünk ciklikus hormonális változásainak, akkor a mindennapjainkat is sokkal komfortosabbá tehetjük saját magunk számára. A Dulácska Csilla által kidolgozott A négy évszak hercegnője program évszakai a menstruáció, a peteérés, az ovuláció és a luteális fázis időszakát jelzik. A fázisokat vezénylő hormonok szintje folyamatosan változik bennünk, és erősan hat az érzéseinkre, a memóriánkra, a fáradékonyságunkra, a teherbírásunkra. 

„Azért is fontos, hogy ezekről tudjunk, mert akkor kevésbé kérjük számon magunktól azt, amiért nem mindig egyformán teljesítünk. 

Sokkal megengedőbbek és elfogadóbbak lehetünk saját magunkkal szemben, amiért egyszer nagyon klasszul és nagyon gyorsan tudunk dolgokat megoldani (például az ovuláció idején), máskor pedig kevésbé, és lehet, hogy kicsit kicsúsznak a kezünkből a dolgok. Lehet, hogy a hónap egyik részében folyton társaságra vágyunk, később pedig arra, hogy hagyjanak minket békén. És ez mind teljesen természetes” – mondja Dulácska Csilla, majd hozzáteszi, hogy a nyugati világ, ahol mindig teljesíteni kell, nem könnyíti meg ezt a folyamatot.

Valamennyire mégis szervezhetjük úgy az életünket, hogy a belső igényeinket jobban kiszolgáljuk. Ha pedig nem sikerül egy sűrűbb időszak miatt úgy válaszolni a belső igényeinkre, ahogy az ideális lenne, akkor a testünk ciklikus működésének ismerete segítségünkre van abban is, hogy legalább ne stresszeljük azon, mi állhat az ingadozó teljesítmény mögött.

Sokféle segédanyag elérhető menstruáció előtt álló lányoknak – és az anyukáiknak is

„A Covid idején nagyon zavart, hogy nem lehet eljutni a lányokhoz és az anyukákhoz, és magukra maradnak ezekkel a kihívásokkal, így elkezdtünk egy videós anyagon dolgozni a pszichológus-illusztrátor lányommal. Másfél év alatt megszületett egy olyan online videósorozat, amit anya és lánya a saját ritmusukban tudnak az otthonukban feldolgozni. A videós anyag különböző történeteinek segítségével egy kedves, mesés keretbe ágyazza a gyerekeknek szóló információkat többek között a serdülőkorról, a készülésről az első menstruációra és a női ciklusról” – fejti ki Dulácska Csilla, mi hívta életre a A négy évszak hercegnője-programot, aminek azóta már workshopváltozata is létezik. Azt tapasztalja, hogy 

azok a lányok, akik egy szépséges keretbe ágyazva ismerik meg azt, hogy mi minden történik bennük, egészen másképpen viszonyulnak később önmagukhoz és a menstruációhoz. 

Az anyák pedig gyógyulni kezdenek: a saját régebbi hiányérzetük, magárahagyottságuk, a többi nehéz érzésük oldódni kezd, az anyák és lányok közti falak leomlanak, és egyszer csak el tudnak kezdeni beszélgetni nagyon intim dolgokról is egymással. „Hiszen ha erről nem tudnak, akkor hogyan fognak majd a szexualitásról és a pornóról beszélgetni, ami most már ötödikes korban eléri a gyerekeket?” – hangsúlyozza a program megálmodója. 

  

A gyerekek a „négy évszak” természetes folyamatain túl azt is megismerik, hogy mi minden befolyásolja a testünk hormonális egyensúlyát (úgymint a stressz, a mozgás, az étkezés, a táplálkozás, az alvás), ugyanis a szakember tapasztalata szerint ez a fajta kapcsolat sincs meg a köztudatban. Sokan nem gondolják, hogy a szabálytalan ciklus mögött az áll, hogy sok stressz ér minket, vagy összevissza alszunk, esetleg túl sok feldolgozott gyorsételt fogyasztottunk. Édesanyák és lányaik ahhoz is ötleteket kapnak, hogyan tudnak közösen előre készülni, megvásárolni a szükséges dolgokat, összekészíteni egy kis csomagot az iskolatáskába, és hogyan ünnepelhetik majd meg, amikor végül eljön az első menstruáció napja. 

„Nagyon nagy különbség, ha azt mondjuk egy kislánynak, hogy »minden hónapban vérezni fogsz, és ezt el kell viselned«, vagy az egész sokkal inkább egy beavatás abba a csodába, amire a testünk képes. A menstruáció egy női szupererő. 

Németül úgy is mondják: »Meine Tage«, vagyis »az én napjaim«. Ezt érthetjük úgy is: itt az idő, hogy egy kicsit megállj, befelé figyelj, magaddal törődj, és erőt meríts, mert igazából ezek a napok erről szólnának. Erre a fajta megállásra nekünk és a világnak is nagy szüksége van, hogy a saját közepünkhöz kapcsolódjunk és onnan merítsünk erőt, onnan térjünk vissza az aktivitásba” – összegzi az attitűd lényegét, amellyel átírhatjuk a menstruáció jelentőségét az utánunk következő generációk számára.

Dulácska Csilla mindenki számára elérhető blog, Instagram-oldal, és támogató Facebook-csoport formájában is segíti a szülőket és a fiatalokat.  

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Denis Novikov

Kőrizs Kata