„Sok nő mondja, hogy a vállalkozása a harmadik gyermeke, de ez rossz megközelítés”

–

Mompreneur 1.0

A mompreneur kifejezés a mom (anya) és az enterpreneur (vállalkozó) szavak összeolvadásából jött létre. Rendszerint azt az egy személyben családi és vállalkozói mindenest jelöli, aki egyszerre próbál elég jó anya, elég jó partner, elég jó cégvezető, és elég jó önmaga lenni. Sokan irigylik, sokan utálják, néhányan csak nem értik, de hogy mit és hogyan kellene csinálnia, arról mindenkinek van véleménye. 

Ott van például, hogy „minek-az-ilyennek-gyerek?!, hiszen folyton rohan, telefonál, elkésik az oviból, nincs ott a családi-kézműveskedős eseményen, és megint az utolsó pillanatban vette meg az ajándékot az aktuális szülinapi zsúrra. A férje-párja szörnyen érezheti magát, hogy az asszony önmegvalósítása miatt el van nyomva, és hát mennyit kell annak a szegény embernek a (saját…) gyerekeivel lennie!”

És hogy mi van a háttérben? Állandó nyomás és szorongás, hogy valami elmarad, valaki kimarad, esetleg elfogy az idő.

Rohanás, mert huszonnégy óra mindig kevés és aludni, pihenni, minőségi időzni és énidőzni is kellene. A vállalkozó anya helyzete nem jobb vagy rosszabb, mint az állandó munkaviszonyban dolgozó nőké. Csak más.

A vállalkozásindításhoz nem elég, ha tehetséges vagy

A gyed és gyes évei alatt sokan találnak rá újra rég elfeledett hobbijukra, fedeznek fel magukban új szenvedélyt vagy keresnek olyan ötletet, mely az alkalmazotti lét alternatívájaként szolgálhat. Vannak, akik nem akarnak vagy nem tudnak visszamenni a régi helyükre, ezért további lehetőségek után néznek, melyre sokak számára a vállalkozásindítás ideális megoldásnak tűnik.

Szedlák Anita könyvelőként maga is vállalkozó és édesanya, másodállásban egy közösségi iroda tulajdonos-vezetője. Munkája során fontosnak tartja az edukációt és a vállalkozói tudatosság növelését, ezért nem győzi hangsúlyozni: a vállalkozásindítás első lépése a tervezés és számolás. Mint mondja,

a sikerhez kevés, ha valaki valamit imád, ha tehetséges, vagy ha sokan dicsérik a keze munkáját. 

„A barátok és a család támogatása fontos, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nekik ez a »dolguk«. Épp ezért a véleményük nem szükségszerűen mérvadó. A sikerhez piackutatásra, mérésekre, konkurenciaelemzésre, üzleti és pénzügyi tervre, tiszta képre és határozott célokra, kitartásra van szükség. A »nem akarok visszamenni dolgozni«-motiváció nem elég!” – vallja Anita. „Sokan meglepődnek például, amikor szembesítem őket azzal, hogy egyéni vállalkozóként vagy átalányos adózóként havonta átlagosan körülbelül 200 000 Ft-ot kell kalkulálni a kiadásokra. Ebben benne vannak a járulékok, a könyvelő díja, az iparűzési adó és a kamarai tagság havi részletei – ezek egyébként egyben fizetendők –, valamint a banki költségek és egy minimális marketingköltség is. Az anyagköltség és az esetleges többi kiadás csak ezután jön.”

Mint mondja, leendő vállalkozóknál megfigyelhetők bizonyos visszatérő hibák is. Ilyen például, hogy a lelkesedéstől és reménytől nem látják reálisan a teljes képet. Ha készítenek is valamiféle tervet, a tájékozódáshoz vagy az árképzéshez nemritkán Facebook- csoportokban szerzik az információkat. Ráadásul rendszeresen elfelejtenek maguknak munkadíjat számolni, csak a nettó munkaidővel kalkulálnak, és

évekig is tarthat, míg valaki megtanulja képviselni az érdekeit, és el meri kérni a munkája reális árát.

Sokan nincsenek felkészülve arra sem, hogy a vállalkozásvezetéshez más típusú mindset szükséges, mint az alkalmazotti léthez. Ha valaki ragaszkodik a fix munkaidőhöz, nem szívesen vállal túl nagy felelősséget, nyomasztják a határidők, nehezen épít ki kapcsolatokat, nincs benne végtelenített szorgalom és alázat, alacsony az érzelmi, fizikai vagy mentális teherbírása, esetleg jobban szereti, ha megmondják neki, mikor és mit kell csinálnia, az alkalmazotti lét biztosabb választás. 

Vállalkozóként ráadásul egy kicsit mindenhez kell érteni, hiszen a kezdeti időszakban még nincs pénz az egyes részfolyamatok kiszervezésére, később pedig hiába lehet(ne) már delegálni, a megbízható és hozzáértő szakember – legyen az könyvelő, virtuális asszisztens, social media menedzser vagy takarítónő – kiválasztása cseppet sem könnyű feladat. 

„A vállalkozásod nem a gyereked!”

Dellemann Erika a Mompreneurs – Magyar Vállalkozó Anyukák közösség ötletgazdája és vezetője.

A több mint tizenhétezer magyar nőt egyesítő online és offline közösség és tudástár koordinátora maga is édesanya. Az öt év alatt hatalmasra duzzadt, megyei tagozatokkal is rendelkező hálózat tárt karokkal vár minden olyan vállalkozónőt, akinek az anyai lét nehézségeivel és örömeivel is szembe kell néznie, vagy aki anyaként a vállalkozásindítást fontolgatja.

A havi-negyedéves találkozók, a networking és az állandó tudásmegosztás mellett a közösség szociális funkciója is rendkívül fontos, hiszen a vállalkozói magány, a gyakori jogszabály-változtatásokkal járó anyagi következmények, a stressz és a meg nem értettség gyakran kikezdik a vállalkozó anyukák érzelmi egyensúlyát.

„Tudtam, hogy szükség van egy olyan női közösségre, amely támogat az elindulásban, segít az úton maradásban és lehetőséget ad arra, hogy transzparensen, segítő módon beszélgessünk a vállalkozói lét viszontagságairól. De azt nem gondoltam, hogy a csoport létszáma növekedése sosem lassul” – meséli Erika. „– Fantasztikus élmény, hogy a közös célok, a hasonló értékrend akár az offline találkozás élménye nélkül is barátságokat, tartós üzleti együttműködéseket tud előmozdítani. Valódi emberi minőséget képviselünk, melyből mindannyian töltekezhetünk.”

És hogy min múlik egy női vállalkozó sikere?

Erika szerint teherbírás, kitartás, szorgalom és határozottság egyaránt fontos, ha eredményeket akarunk elérni. Meglátása szerint vannak olyan hibák, amiket a női vállalkozók gyakorta elkövetnek. Ilyen például, hogy

a vállalkozásindítást nem célnak és egyetlen kizárólagos útnak, hanem eleve próbálkozásnak tekintik.

A ha-nem-jön-össze-max-visszamegyek-dolgozni attitűd azonban ad egyfajta – nemritkán hamis – biztonságérzetet, és így akár önmagában a siker gátjává válhat.

Meg kell említeni női önbizalomhiányt, mely hatalmasra duzzadhat, ha a család nem támogatja, vagy csak „elnézi” a vállalkozó szárnypróbálgatásait. Nem is egy olyan történetről hallani, amikor a férj csak bizonyos feltételek fennállása és folyamatos teljesülése esetén engedi(!), hogy a felesége vállalkozzon.

És ha a támogatói háttér adott is, még mindig ott van az üvegplafon, az erős társadalmi szerepnyomás, az érzékenység-dominancia egyensúly megtalálásának nehézsége, az adózási, pénzügyi, gazdasági és a kommunikációs kalamajkák… a lista végtelen. A nők egyébként is megfontoltabb lépésekre és biztonságkeresésre törekszenek, illetve arra, hogy a konkurencia támadásait és a kritikát is előbb veszik magukra. A rosszat és a jót érzelmileg is megélik, annak minden előnyével és hátrányával együtt.

„Sok nő mondja, hogy a vállalkozása a harmadik gyermeke, de ez rossz megközelítést tükröz” – mondja Dellemann Erika, a hazai momp-közösség vezetője.

„A vállalkozás nem lehet olyan, mint a gyerekünk, hiszen az ember lánya a gyerekét feltétel nélkül, minden körülmények között szereti és támogatja. A vállalkozás azonban nem szeretetkapcsolat, hanem biznisz.

Számok és sikermutatók, hatékony és eredményes működési folyamatok kellenek. És ha a rendszer hibás, vagy fenntartása túlzott költségekbe kerül, van, hogy az elengedés, lezárás a legjobb megoldás.”

Kitartás nélkül nincs siker

Maszler Kata, az egyik legismertebb hazai smart food start-up alapítója és CEO-ja, egy kisfiú édesanyja. Amikor az aranyat érő ötlet még csak kezdetleges próbálkozás volt, akadtak, akik nem hittek abban, hogy Katának sikerülhet. Ő mégis belevágott, ma pedig – néhány évvel és sok-sok áttanult, átdolgozott éjszakával, valamint pár kisebb-nagyobb bukással később – sikeres üzletasszony, aki sokak életébe hoz minőségi változást.

„Tudtam, mit akarok csinálni, és hittem, hogy dolgom van a világban. De azt a legmerészebb pillanataimban sem gondoltam, hogy ekkora utat fogunk bejárni” – mondja Kata. „– Őszintén?

Legalább ezerszer gondoltam úgy, hogy ideje feladni. De aztán mindig történt valami, ami előrelendített: egy találkozás, egy beszélgetés, egy reménysugár.

Számunkra a minőségi változást az inkubáció és a közösségi vállalkozás hozta meg. Onnantól kezdve, hogy nem akartam mindent magamnak megtartani, hogy nem féltettem másoktól az aprólékos gonddal összecsipegetett tudásomat és a kemény munkával kidolgozott receptúrákat, kinyílt számunkra a világ.”

Azt mondják, nincs új a nap alatt, de azért mindig születnek új ötletek és formabontó megoldások, melyeket a tulajdonosok természetesen szeretnének magukénak tudni és megvédeni. Legyen az egy dizájnelem, egy szabásminta, egy recept vagy szöveges tartalom, természetes, hogy a vállalkozó anyukák az erőfeszítések mellett a sikereket is maguknak szeretnék megtartani. 

A gyakori ötletlopások, az „inspirálódás” és a másolás állandó lelki stresszel és szorongással járnak, melyek kizárására a vállalkozó produktumainak jellegétől függően a szabadalmaztatás, a használatiminta-oltalom, a dizájn-oltalom vagy a védjegyoltalom, műalkotások esetén az önkéntes műnyilvántartásba-vétel jelenthetnek tartós megoldást. Ebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala segít az érintetteknek, a folyamatok azonban költségesek, időigényesek és gyakran szinte feleslegesek. A probléma ignorálása, a „vedd dicséretnek, hogy a konkurencia szerint is jól csinálod”, szintén nem a legjobb reakció. De akkor mi az?!

„Sokan elképzelni sem tudják, hogy mennyi hit, akarás, józanság és tudatosság szükségeltetik ahhoz, hogy egy ötletből vállalkozás, a vállalkozásból siker legyen” – meséli Maszler Kata startupper. „– Mindig vannak mélypontok, negatív hangok, rossz kritika, és ha jó a termék, előbb-utóbb a konkurencia is próbál ötleteket gyűjteni. Ilyenkor nincs más megoldás: még jobban kell csinálni.

Koronaigazítás, mosoly, és megyünk tovább!”

Mit tegyél, ha a terveid között szerepel a vállalkozásindítás?

Úgy érzed, megvan az ötlet, tettrekész vagy, és tombol benned a bizonyítási láz? Mielőtt belevágsz, járd körül alaposan a témát! Mérd fel, napi és heti bontásban mennyi bruttó(!) időt tudnál a vállalkozásodra fordítani, pontosan mivel foglalkoznál és hol értékesítenéd a termékeidet, szolgáltatásaidat! Gondold végig, az egyes nagyobb folyamatok milyen részfolyamatokból épülnek fel, mit kell megtanulnod, minek kell utánajárnod, milyen szakemberek támogatását kell igénybe venned a mindennapok során, és az ő munkadíjuk hogyan változtatja meg a tiédet! 

Tűzz ki célokat, határozd meg a potenciális vásárlói csoportjaidat, készíts pénzügyi és vállalkozási tervet, és főleg ne akarj mindent egyedül, saját kútfőből megoldani! Az adótanácsadóra, könyvelőre, ügyvédre, marketingesre, bizniszfotózásra fordított összeg és idő megspórolása később komoly érzelmi vagy anyagi költségekkel járhat. Tervezz, tervezz, tervezz, aztán ugorj és valósítsd meg magad!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ jacoblund

Z. Kocsis Blanka