Zseniális találmány helyett az évszázad csalása – A Theranos története

Álom vs. fizika

Minden kisgyerek álmodozik arról, hogy ha felnő, feltaláló lesz belőle, és olyan dolgokat fog alkotni, amik jobbá teszik az emberek életét. Elizabeth Holmes is erről fantáziált, de míg a legtöbb esetben a feltalálói ambíciók elvesznek útközben, Holmesban egyre csak erősödött a vágy, hogy gyerekkori álmát valóra váltsa.

Mindent megtett ennek érdekében, a patinás Stanford Egyetemre ment továbbtanulni, és hamar jött is a korszakalkotó ötlet: csinál egy gépet, ami egy csepp vérből több száz betegséget és fertőzést tud kimutatni. Mindezt úgy, hogy nem lesz szükség a klasszikus, vénából vett vérvételre, elég az ujjbegyet megszúrni, és onnan mintát venni.

Több tanára is figyelmeztette, hogy az ötletét lehetetlen megvalósítani, de dr. Phyllis Gardner professzor elmondása szerint – akit szintén felkeresett Holmes – a nő nem igazán figyelt az intelmekre, addig ment, míg nem talált valakit, aki vevő az elképzelésére. Channing Robertson professzor meglátta a lehetőséget Holmes víziójában, és a kezdetektől támogatta, olyannyira, hogy az egyetemi állását is otthagyta a Theranosért, és bevetette a kapcsolatait, hogy támogatást szerezzen a projektre.

Holmes ugyanis 2003-ban, mindössze 19 évesen otthagyta az egyetemet, és megalapította a terápia és diagnózis szavak összevonásából létrejövő Theranos nevű cégét a Szilícium-völgyben.

A női Steve Jobs

Holmes annyira hitt magában és a víziójában, olyan átéléssel és meggyőzően tudott beszélni a terveiről, hogy hamar megnyert magának olyan befolyásos és rendkívül tehetős befektetőket, mint Richard Murdock és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter.

Holmesról mint a női Steve Jobsról kezdtek beszélni az emberek, minden jelentős gazdasági lap címlapján szerepelt, és a Szilícium-völgy üdvöskéjeként emlegették.

Az Apple-alapítóval való összehasonlítás azonban nem volt véletlen, Elizabeth többször is azt nyilatkozta, gyerekkora óta idealizálja a techgurut, ő a példaképe. Jobshoz hasonlóan mindig fekete garbóban jelent meg, ő is azt vallotta, hogy nem érdemes arra időt áldoznia, hogy azon gondolkodjon, mit vegyen fel, így a ruhatára csupa egyforma darabokból állt: fekete garbókból és nadrágokból. Emellett pedig elmélyített hangon beszélt, feltehetően azért, hogy ezzel is komoly üzletember benyomását keltse.

Theranope

Mivel Holmes mérnöki tanulmányokat folytatott az egyetemen, orvosi témákban nem igazán volt járatos, így a több millió dolláros kezdőtőkéből épített cégébe olyan szakembereket vett fel, akik segítették őt a masina létrehozásában. 

Készült egy Edison névre keresztelt minilabor-prototípus, aminek bemutatása után aztán még több befektető állt a cég mellé, a csúcson több mint 9 milliárd dollárt ért a vállalata. A sajtóban folyamatosan sikerről beszélt, és láthatóan nagyon élvezte, hogy ő lett mindenki kedvenc új techmágnása.

Leszerződtek a Walgreens nevű gyógyszertárhálózattal, és a patikákban külön welness-központnak nevezett részlegeket nyitottak, ahol a páciensek választhattak egy listából, hogy milyen vizsgálatokat szeretnének elvégeztetni.

Csakhogy a színfalak mögött az Edison egyáltalán nem működött.

Amikor a befektetőknek bemutatták a masinát, a vérvételt követően a kollégák hagyományos módszerekkel és már a piacon lévő gépekkel végezték el a vizsgálatokat. Közben az ügyfeleket körbevezették a cég épületében, és mire visszatértek, a kész eredményeket úgy állították be, mintha azokat az Edisonnal mutatták volna ki.

A wellness-központokban erre nem volt lehetőség, így ott még kaotikusabb volt a helyzet. Egyrészt, a vizsgálatok jelentős részéhez vénából vettek vért, amiket elküldtek a Theranos központjába, ahol szintén a hagyományos módszerekkel vizsgálták meg a mintákat. Amikor pedig az Edisont használták, téves eredmények készültek, és ezt küldték meg a pácienseknek.

Holmesék szisztematikusan hamisították meg a nyilvánosságra hozott eredményeiket, már létező gépek jó értékeit tüntették fel úgy, mintha az Edison produkálta volna azokat.

A kollégákat pedig, akik felszólaltak a technológia működésképtelensége miatt, egyszerűen levegőnek nézték vagy kirúgással fenyegették meg.

Fake it till you make it

Van egy elterjedt mondás a Szilícium-völgyben: fake it till you make it, ami szabadfordításban annyit tesz: addig színleld, amíg meg nem tudod csinálni. Vélhetően ez volt Holmes jelmondata is, aki előszeretettel idézte a masinája névadóját, Thomas Edisont, aki azt mondta, nem hibázott, hanem talált ezer olyan verziót, ahogy a találmánya nem működik, mire ezeregyedjére sikerült.

Ám nagy a különbség aközött, hogy valaki hibázik vagy csal. Elizabeth az utóbbit művelte évekig, a volt kollégái elmondása szerint egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy nem működik az ötlete.

De nemcsak adatokat hamisított, hanem azt is elterjesztette, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyta a technológiájukat, és hogy a Pfizerrel is leszerződtek. Egyik sem volt igaz.

Nem meglepő hát, hogy a komoly szakemberek hamar otthagyták a vállalatot, a wellness-központokból érkező minták vizsgálatát például hozzá nem értő emberek végezték. Azokkal, akik elmentek, titoktartási nyilatkozatot írattak alá, hogy nem beszélhetnek a vállalatról.

Túl szép, hogy igaz legyen

Bár Holmes és a Theranos óriási népszerűségnek örvendett, orvosi körökben azért igen szkeptikusan álltak az Edisonhoz és a mögötte rejlő technológiához. A bizalmatlanságot az is fokozta, hogy amikor a gép működéséről kérdezték, a cégvezető-tulajdonos nem mondott semmi konkrétumot, csak ködösített. 

A szakértők pedig nem véletlenül gyanakodtak arra, hogy az Edison talán mégsem működik olyan flottul, mint ahogyan azt hangoztatják. Nagyon kecsegtető ajánlat ugyanis, hogy egy csepp vérből rengeteg információ kinyerhető, csakhogy azt a témában jártas orvosok és kutatók is tudták, hogy fizikailag lehetetlen ilyen kicsi mintából ennyi mindent kinyerni. A hagyományos vérvétel során ugyanis nem ok nélkül vesznek le több ampullányi vért. A tesztekhez kell egy adott mennyiség, hogy megbízható eredmény szülessen, ilyen pici mennyiségből pedig ennyi vizsgálatot kivitelezni esélytelennek tűnt. Mint kiderült, az is volt.

Mint a kártyavár

A Theranos körüli botrány 2015-ben pattant ki, amikor is egy volt alkalmazott névtelenül kitálalt a Wall Street Journal újságírójának, John Carreyrou-nak. A cikk óriási vihart kavart, Holmsék pedig nem győztek magyarázkodni és perrel fenyegetőzni.

A cikk hatására a hatóságok vizsgálódni kezdtek a vállalatnál, és 2016-ra egyértelművé vált mindenki számára, hogy Holmes ígéretei sosem válnak valóra.

Fény derült mindenre: az adatok hamisítására, a hamis együttműködésekre és engedélyekre. A Theranos szinte egyik pillanatról a másikra omlott össze, mint a kártyavár, és 2018-ban végleg bezárt.

Holmes és üzlettársa (egyben egykori szeretője) Ramesh „Sunny” Balwani ellen 2018-ban emeltek vádat, külön álltak bíróság elé. Holmest 2022-ben 11 év és 3 hónap börtönbüntetésre ítélték. Külön pikantériát ad az ügynek, hogy az egykori milliárdosnő kisgyerekes anyuka, és épp terhes második gyerekével, ezért az ügyvédei várhatóan megpróbálják elintézni, hogy a szülésig ne kerüljön rács mögé.

Holmes a tárgyaláson bocsánatot kért a befektetőktől és a betegektől: „Megsemmisítettek a hibáim. Mély fájdalmat érzek amiatt, amin az emberek keresztülmentek, amiért cserbenhagytam őket. Testem minden sejtjével bánom a hibáimat” – mondta.

Az évszázad csalása

Az egyik legégetőbb kérdés az egész történettel kapcsolatban: hogyan tudta Holmes éveken keresztül fenntartani a látszatot, miért nem derült ki, hogy mennyi gond van a találmányával?

Egyrészt iszonyú meggyőzően és lelkesen tudott beszélni a vállalkozásáról. Másrészt viszont fontos tényező, hogy az emberek hinni akartak neki.

Legalább annyira lelkesedtek azért, hogy forradalmasítja a vérvizsgálatot, annyira hittek a techmessiásnak kikiáltott nőben, hogy nem merült fel komoly aggodalom, hiába nem tudtak semmi konkrétumot a gép működéséről.

Az egyértelmű, hogy Holmes átvert mindenkit, azonban róla, a motivációiról és az elképzeléseiről nagyon keveset tudunk. A nyilvánosság előtt önmagáról kialakított kép egészen biztosan egy jól felépített imidzs, ám, hogy ő maga valójában milyen ember, rejtély.

Vajon kezdettől fogva csak a haszonszerzés motiválta? Vagy képtelen volt beismerni, hogy kudarcot vallott, és ezért keverte magát egy egyre mélyebbre húzó hazugságspirálba?

A róla szóló, A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben című dokumentumfilm alapján az utóbbi magyarázat a valószínű. Elizabeth Holmes olyan megszállottan vágyott arra, hogy neves feltaláló legyen és örökre beírja magát a történelembe, hogy bármire képes volt ennek érdekében, és nem vette tudomásul, hogy valójában kudarcot vallott.

Forrás: A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben című dokumentumfilm (HBO Max) és ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/JP Yim

Dián Dóri