A másik jobb

A környékemen sok jobbkezes utca van, ráadásul errefelé tanultam vezetni is, így mondhatnám, hogy kiválóan és igazán szabályosan kanyargok az autómmal a kis kerületi utcákban. Azonban sajnos ezt mégsem mondhatom. Előfordult ugyanis párszor, hogy a sarokhoz érve felháborodottan tátogtam a másik sofőrnek, aki nem akarta megadni nekem az elsőbbséget: „hékás! Jobbkéz szabály!” Mire ő (vérmérséklettől függően) visszatátogta vagy üvöltötte: „igen, csakhogy a másik a jobb kezed!”.

Sajnos azt is tapasztalom, hogy ha valaki azt mondja nekem, hogy a következő utcasarkon forduljak be balra, garantáltan jobbra fordulok – és ezekben az esetekben sajnos még a vak tyúk 50 százalékos esélye sem játszik valamiért. Közel 46 éve próbálom megkülönböztetni a jobb és a bal kezemet, különböző technikákkal (például hogy a jobb kezem gyűrűs ujján hordok ékszert, illetve tudatosítom magamban, hogy az író kezem a jobb), ám nem sok sikerrel. Ha elhangzik az instrukció, miszerint jobbra vagy balra forduljak, mindig szükségem van pár másodpercre, amíg feldolgozom az információt.

Ezek után el tudod képzelni, mit adok elő egy csoportos aerobik vagy hastáncórán: igen, én vagyok az, aki richtig az ellenkező irányba lépeget, ami ráadásul remekül látszik a szemben lévő faltól falig tükrön.

Nem tudja a jobb kéz…

Szerencsére ezzel a problémámmal távolról sem vagyok egyedül (egy friss kutatás azt állítja, minden hatodik ember ezzel küzd), és ami azt illeti, az, hogy rossz irányba fordulok, netán lejáratom magam a step padon, még távolról sem a legnagyobb dráma, amit a jobb-bal tévesztés okozhat. Talán emlékszel a Vészhelyzet című sorozat doktor Romanójára, akinek a kilencedik évadban amputálják a karját. Miközben a műtétre vár, megkéri a kollégáját, írja rá a jó karjára: „nem ezt, te idióta”.

Ami azt illeti, az orvosi műhibáknak ijesztően nagy részében történik, hogy a szakember is eltéveszti a helyes oldalt (és valóban, ezt kiküszöbölendő rá szokták írni vagy nyilazni, melyik oldali vesét, lábat, kart kell eltávolítani), de egyes feltételezések szerint a Titanic katasztrófáját is ez okozta: a kormányos jobbra fordította a hajót bal helyett, ám hiába szóltak azonnal, hogy javítsa a hibát, addigra már késő volt.  

Zseniális találmány helyett az évszázad csalása – A Theranos története

WMN Life – 2023. február 3. – DD

 

…mit csinál a bal

Egy pillanatra gondoljunk csak bele, milyen bonyolult folyamat tulajdonképpen a jobb és bal oldalak értelmezése: bár látszólag a legtöbben csettintésre tudják azonnal a helyes irányt, ez akkor is egy komplex kognitív folyamat eredménye, melyhez szükség van a szó nyelvi, vizuális és térbeli feldolgozásra, ami egyeseknek jobban megy, másoknak rosszabbul. (Egyébként minél aszimmetrikusabb valakinek a teste, annál könnyebb dolga van a jobb és a bal oldalak megkülönböztetésével – és ez nemcsak akkor igaz, ha az aszimmetria látványos, mondjuk hiányzik a fél karja, hanem akkor is, ha az egyik agyféltekéje nagyobb, mint a másik.)

Tükörképem vagy

Már a saját jobb és bal oldalunk is okozhat kihívásokat, ám akiknek ez sem megy reflexből, a velük szemben álló személy (vagy tükörkép, helló, edzőtermi megaláztatások) oldalainak értelmezése még nehezebb, hiszen fejben át kell forgatunk magunkat a másik irányába – kutatások azt bizonyítják ugyanis, hogy ezzel a módszerrel a legtöbbünk könnyebben meg tudja határozni a vele szemben álló jobb vagy bal kezét.

Aki próbálta már jobbkezesként balkezes gyereknek megtanítani a cipőfűző bekötésének technikáját, az pontosan tudja, miről beszélek.

A Ropi megmondja

Hogy kinek mennyire megy a jobb és a bal irány azonnali értelmezése, a Bergen-féle teszttel könnyedén megállapítható. A feladat nem tűnik bonyolultnak: egy szemben vagy háttal álló pálcikaember különböző pozíciókban tartott, pirossal jelölt karjáról kell megállapítani, az a figura jobb vagy bal oldalán helyezkedik-e el. A teszt biztosra megy: 100 képről kell dönteni, ráadásul olyan gyorsan, ahogy csak lehet.

Illusztráció a Bergen-féle tesztről

Ezt a tesztet használták a kutatók a jobb-bal tévesztés vizsgálatára is, amelyből kiderült: sokkal gyorsabbak a kísérleti alanyok abban az esetben, ha a figura ugyanabba az irányba néz, mint ők, de akkor is, ha szemben van velük, de a karjait keresztezte. A vizsgálat második részében (hogy lássák, mennyire segít a pálcika figura oldalainak értelmezésében a saját testünkről őrzött mentális kép) négy különböző felállást vizsgáltak meg a kutatók: a kísérlet alanyainak hol keresztezniük kellett a saját karjaikat, hol nem, illetve hol látható volt a saját kezük, hol pedig le volt takarva egy fekete ruhával. Ebből kiderült, hogy teljesen mindegy, látják-e a kezüket az alanyok ahhoz, hogy meg tudják különböztetni a jobb és a bal oldalt.

Az a korábbi elképzelés is tisztázódott, miszerint a férfiak között kisebb a jobb-bal tévesztők aránya (egy hetvenes években készült, 800 főt megvizsgáló tanulmány azt állította ugyanis, hogy a férfiak 8,8,- és a nők 17,5 százalékának okoz problémát a jobb és a bal oldal megkülönböztetése.

A legfrissebb vizsgálatok legalábbis arra jutottak, hogy nincs szignifikáns különbség e téren a nemek között. 

Jó hír: fejleszthető! 

Szülőként azonban segíthetjük a gyerekeket abban, hogy kevésbé legyenek jobb-bal tévesztők, állítja a fent említett kutatás vezetője, például úgy, hogy nagyobb szuverenitást biztosítunk számukra abban, hogy merre haladjanak. Mondjuk úgy, hogy hagyjuk, egy adott szakaszon ők menjenek elöl és dönthessék el, merre kanyarodnak – így később sokkal ügyesebben fognak navigálni.

Egy másik kutatás is azt bizonyította, ha időben foglalkoznak a jobb-bal oldalak begyakorlásával, azzal sok esetben jelentősen javítható a tévesztés. Legalábbis ez derült ki abból az öt–hét évesek körében végzett kéthetes kísérlettel, mely a gyerekek testtudatosságát és finommotorikus készségeit volt hivatott fejleszteni, és amelynek a végére a jobb-bal tévesztők aránya felére esett vissza. Ebben a gyerekeket többek között arra trenírozták, hogy mindig gondoljanak bele, melyik kezükkel írnak: az lesz a jobb.  

Inkább vállalta a halált, nehogy megerőszakolják – Jó példakép-e Anna Kolesárová?

WMN Life – 2023. február 3. – MD

 

A jobb nem feltétlenül jobb

Valóban, a világ népességének 90 százaléka jobbkezes, és ahogy számos nyelvben (többek között a magyarban, az angolban, a spanyolban és a franciában) a jobb szó magában hordozza a jó, helyes értelmet, addig a balt pejoratív értelemben is használjuk: minket a balsors tép már régóta, ugyebár, az angol left szó az óangol lyftből ered, ami gyengét jelent, a franciák balja pedig egyúttal ügyetlen értelmet is hordoz.

Felvértezve magamat e kutatási eredményekkel, illetve megtámogatva a sok bal-jobb tévesztővel, lehet, hogy engedékenyebb leszek e hibámmal szemben, illetve megpróbálom begyakorolni (még ha 40 év késéssel is) újra a bal-jobb oldalakat. Talán ha az egyik karomat csuklótól vállig kitetoválom, az segít…

Nektek milyen bevált módszereitek vannak a bal és a jobb oldalak hatékony és gyors megkülönböztetésére? Kérlek segítsetek, és áruljátok el kommentben!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ binabina

Fiala Borcsa