A háborúk történeténél mindig jobban érdekelt az, hogyan éltek eleink: mit ettek, mit ittak, hogyan öltözködtek, miként szerettek.

A kulináris szokásokra és kedvelt ízekre például pompásan lehet következtetni a hajóroncsokon talált ételekből-italokból.

A Sidney Cove egy brit kereskedelmi hajó volt, amely 1797-ben Kalkuttából tartott Port Jackson kikötőjébe, amikor Tasmania mellett viharba került, zátonyra futott, és elsüllyedt. Kétszáz évvel később a hajó rakterében találtak 26 üveg sört, és ezek egyike teljesen sértetlen volt. (A világ legrégebbi sörösflaskája ma a Queen Victoria Museumban látható Ausztráliában.) Kutatóknak sikerült kinyerniük az italból a ma már a sörfőzésben nem használatos élesztőgombát, így egy korabeli recept alapján el is készítették a XVIII. századi italt, amelynek a hajótörötteket befogadó sziget után a Preservation Ale nevet adták.

A szakértők szerint a sör meglehetősen karakteres, íze a fekete ribizliére emlékeztet, fűszeres és „viharos”. Hogy ezen pontosan mit értenek, azt mindenkinek a képzeletére bízom.

A kétszáz éves sör nem az egyetlen régi, alkoholos ital, amit találtak.

Búvárok emeltek ki 2010-ben 168 üveg pezsgőt egy balti-tengeri roncsból a finn Aland-szigeteknél.

A pezsgősüvegek 175 évet töltöttek a víz alatt, a hideg és a kevés fény konzerválta az italt, a palackokban lévő nyomás pedig nem engedte, hogy tengervíz szivárogjon be a dugókon át, így a kutatók tanulmányozhatták, miben különbözött a XIX. századi pezsgőgyártás a maitól. Bátor tesztelők meg is kóstolták az italt, először ázotthaj- és istállószagról számoltak be, ami némi levegőztetés után eltűnt, és maradt egy nagyon kellemes, édes, enyhén dohányra és tölgyfára emlékeztető buké.

A történészek először úgy vélték, a pezsgőt XVI. Lajos francia király küldte az orosz uralkodóháznak, amely rajongott az édeskés pezsgőkért, olyannyira, hogy cukros tálkát kínáltak az italok mellé: egy-egy kiskanállal a borba és a pezsgőbe is tettek. Ám ha tényleg az oroszoknak ment volna a roncsban talált szállítmány, akkor extra mennyiségű cukornak kellett volna lennie a pezsgőben, de a minta nem valószínű, hogy megfelelt volna az orosz ízlésnek. Ezért a szakértők ma már úgy gondolják, hogy a pezsgőket a német piacra szánták, igaz, az nem világos, hogy akkor a hajó mit keresett a Balti-tenger északi részén.

De ne csak igyunk, együnk is: itt van egy több mint 300 éves sajtlelet például…

…2016-ban emelték ki egy, a svéd partoknál 1676-ban elsüllyedt hadihajóból, a Kronanból. A roncs belsejében rengeteg aranyat, gyémántot, ékszert és a hajó fenekén, az iszapba süllyedve, egy fekete doboz mélyén egy nagyon erős szagú sajtdarabot találtak. Állítólag inkább élesztő-, mint sajtszaga van, és némileg a rokfortra hasonlít.

A hajóroncsok éléskamrája egyébként rendkívül izgalmas tanulmányút. 

 

János dán király hajóján Koppenhága felé tartott 1495-ben, és egy majdnem kétméteres tokhalat vitt magával. Utazásának célja Skandinávia egyesítése volt, igényt tartott a svéd trónra. Hogy lenyűgözze a svédeket, a legmenőbb hajójára szállt, a Gribshundenre, és mindenféle korabeli luxuscikkeket vitt magával, e kelléktár része volt a hal is. De nem jött be a számítása, a hajó leégett, és elsüllyedt. A roncsokra a múlt század hetvenes éveiben bukkantak rá amatőr búvárok a mai Svédország déli partvidékéhez közeli területen. A feltárás során találtak a roncsok közt egy hordót, abban volt a hatalmas tokhal. Ez a faj, hála az ember természetbe való beavatkozásának, majdnem teljesen kihalt, olykor Amerika keleti partjánál látnak még példányokat, ám e lelet bizonyítja, hogy ez a halfajta eredetileg Észak-Európában őshonos.

De kanyarodjunk el a konyhától, és ismerjük meg a kincsvadászok egyik legizgalmasabb leletét!

A törökországi Yenikapi kikötőjében 2004 óta tartó régészeti munkálatok elképesztően gazdag anyaggal gyarapították Konstantinápoly középkori történelmét: több tucat bizánci hajóroncsot fedeztek fel.

Az 1200 éves leletek közt van öt fatábla, amelyek úgy néznek ki, mint a mai tabletek! A viaszbevonatba jegyzeteket véstek, és van egy rekesz rajtuk, amely kis súlyokat rejt a nemesfémek értékének megbecsüléséhez. És nem kellett hozzájuk töltő…

Egy másik ősi „komputer” az antiküthérai szerkezet,

amely a bolygók és csillagok pozíciójának megállapítására szolgált, így jelölve ki az ünnepnapokat vagy mutatva például a holdfogyatkozások időpontját.

A szerkezetre 120 éve bukkantak rá 40 méter mélységben a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra szigete mellett szivacshalászok, egy az i. e. I. században elsüllyedt római hajóban, ma az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban látható. A 33 centiméter magas, elképesztő szerkezet bronz fogaskerekekből és -tárcsákból áll. Több mint 2000 írásjel és szimbólum található rajta, előlapja mutatja a görög állatövet (zodiákus) és egy egyiptomi naptárt. A hátlapon a hónapnevek láthatók. A kutatók kiderítették, hogy egy ókori analóg számítógép darabjai lehetnek a bronzdarabok.

Az antiküthérai szerkezet egy részlete – Forrás: Wikipedia/Marsyas

Hajóroncsokról szóló írásból nem maradhat ki mindenki kedvence: a Titanic, és egy ikonikus hegedű története

Közismert, hogy a hajón szolgáló zenekar a legutolsó pillanatig játszott, így próbálván tartani a lelket az utasokban – akik közül 1500-an vesztek oda. A zenekarvezető, Wallace Hartley, akárcsak a többi zenész meghalt a katasztrófában. Hartley testét igen, a hegedűjét azonban nem találták meg, illetve a jegyzőkönyvben nem említették, hogy nála lett volna a hangszere. Mégis elterjedt a legenda, hogy valaki megmentette a hegedűt. És Hartley menyasszonya, Maria Robinson egy naplóbejegyzésében is az áll, hogy köszönettel tartozik a hatóságoknak, amiért visszajuttatták hozzá vőlegénye hangszerét.

És tényleg: Maria Robinson halála után testvére ajándékozott a hagyatékból egy hegedűt a helyi Üdvhadsereg egyik zenészének, aki továbbadta egy diákjának, és a hangszert a nő majdnem 75 évig őrizte. A fia pedig eladásra kínálta a mama halála után.

A brit nyomozók hosszas vizsgálódás után megállapították többek közt, hogy az aukcióra bocsátott hegedű valóban érintkezett sós vízzel. Igazából eddig nem találtak olyan bizonyítékot, amely kizárta volna, hogy csakugyan Hartley hegedűje került elő.

2013. október 19-én bocsátották árverésre a hangszert, amely 1,1 millió fontért kelt el, a Titanichoz köthető összes tárgynál drágábban.

Wallace Hartley hegedűje – Forrás: Getty Images/Tim Ireland/PA Images

És ha már Titanic, oszlassunk el gyorsan egy tévhitet. James Cameron filmjében Rose-t drága festmények veszik körül: Degas, Monet, Picasso. Szerencsére ezek a képek NEM voltak valójában a hajón!

Mindamellett nem kizárt, hogy papír alapanyagú tárgyak fennmaradjanak a roncsokon.

Jó példa erre az SS Gairsoppa hajó levélgyűjteménye.

A brit teherszállító gőzhajót egy német tengeralattjáró süllyesztette el a második világháborúban. A hajóroncsot egy kincsvadász cég találta meg 4700 méter mélyen, 300 mérföldnyire az ír partoktól. A kutatókat is meglepte, hogy több mint 700 levél került elő a roncson található postazsákokból – sok közülük olvasható állapotban! –, amit a személyzet írt vagy kapott, és sok szerelmes levél van köztük. Mint például az a megrendítő vallomást tartalmazó, amelyben az egyik katona azt írta szerelmének. „Képzeld el, hogy szorosan átöllelek és megcsókollak, és a szívünk egyként dobog.”

Vagy egy másik, amelyet Indiából küldött egy bizonyos Will Walker a jegyesének, Phyllis Pontingnak örvendezve azon, hogy igent mondott neki a lány. A levelet 2018-ban kézbesítették Ponting asszonynak, aki 77 évig nem tudta, mi lett a vőlegényével, miért nem jött vissza hozzá (abban sem volt biztos, hogy meghalt a háborúban). Férjhez ment ugyan, és négy gyermeke született, valamint sok unokája, de soha nem feledte el a sármos katonát, akit azelőtt ismert meg, hogy Indiába küldték volna.

Kilencvenkilenc éves volt, amikor végre megtudta az igazságot, és azt, hogy a férfi igazán szerette, és úton volt haza, hozzá, amikor meghalt: „Sírok az örömtől – írta neki. – […] Bárcsak tudnád, milyen boldoggá tettél, drágám, azzal, hogy hozzám jössz és örökre az enyém leszel.”

Kurucz Adrienn 

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/EXTREME-PHOTOGRAPHER