Mindenekelőtt húzzuk ki a helyzet méregfogát, nehogy valaki azzal vádolhasson, hogy az elvadult, mások szépségére irigy, savanyú stb. femináci beszél belőlem:

  • semmi baj a divatfotókkal, sőt
  • üdvözlöm a kezdeményezést, hogy szabadon sztájlingolhassuk a focimezeket anélkül, hogy megítéltetnénk emiatt
  • magam is szoktam különféle outfitekbe focimezt illeszteni
  • magas sarkúval is, igen

Tehát az alapötlet szuper, szerettem az olasz fotóanyagot is, mert vagány volt, és eltöprengtem afelől, miért is nem gondolkodunk sokkal szabadabban a focimezekről. (Nyilván ugyanazért, amiért jelenleg ez a cikk megszületik éppen.)

A probléma a képekhez tartozó, nőkhöz címzett kozármislenyi Facebook-bejegyzés. Idéznék belőle:

„Legyetek velünk, szurkoljatok nekünk!”

Kell-e magyaráznom ennek a narcisztikus élét? Miért nem mindjárt „csodáljatok bennünket”? Lehetett volna:

  • szurkoljunk együtt a csapatunknak
  • értetek is játszunk
  • veletek a vereség is könnyebb
  • mit tudom én, akármi, amiben kicsit tevékenyebben benne vannak a nők…

De most jön a legjobb:

„Az ingyenes belépő mellé a férfiak elismerő pillantásait adjuk ajándékba.”

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Ha a szöveg összes többi részével nem volna semmi gond, ez akkor is mélyütés. A nők ugyanis nem azért nem járnak meccsre, mert

  • nincs pénzük a belépőre
  • nincs egy rongyuk se, amit felvegyenek
  • ott nem őket bámulják a férfiak

Sőt, járni se azért fognak, mert ne lenne a világon így is épp elég hely, ahol a férfiak bámulják őket.

A nők számos ok miatt nem járnak focimeccsre – ahogyan egyébként hasonló okokból rengeteg férfi sem jár. Például

  • nem érdekli őket a foci
  • érdekli, de, mondjuk, csak a topfutball
  • kicsit érdekli, de annyira nem, hogy esőben-szélben a pálya mellett álldogáljanak
  • más sportágak érdeklik őket, és ezek eseményeire járnak
  • szurkolás helyett tök mást csinálnak

És ez így van rendben. A teljesség kedvéért tegyük hozzá azt is: számos nő szeretne involválódni, csak épp akadályokba ütközik. Erről ITT írtam bővebben.  

 

S ha már ilyen analitikusan közelítünk a dolgokhoz, nézzük meg, mi az, amivel VALÓBAN lehetne tenni azért, hogy több nő menjen a lelátókra SZURKOLNI.

  • felejtsük el végre a tűsarkú vs. stoplis ellentétet: ez lehetne egymást kiegészítő pár, egyébként senkire nézve sem kötelező se egyik, se másik. Ezek a szembeállítások egyszerűen toxikusak, mert erősítik a sztereotípiákat
  • búcsúzzunk el végre attól a soviniszta, lekezelő hozzáállástól, amely szerint a nők a lesszabályt se értik. Lehet, hogy mindig is értették volna, csak szarul magyarázták nekik? Esetleg sehogy? Ez vajon kiről állít ki szegénységi bizonyítványt?
  • oldjuk meg, hogy hétvégente a nőknek ne a házimunkával kelljen foglalkozniuk (esetleg azt kipihenni), segítsünk a láthatatlan munka egyenlőbb felosztásában a családokon belül, és akkor lesz idejük, energiájuk, sőt kedvük is a férfiaknak szurkolni. Gyerekmegőrző a pálya mellett? A fentieket erősítő reklámszöveg? Bármi?
  • apropó, gyerekfelügyeletre: az előző két pont eredménye például a statisztikák szerint az, hogy a nők, akik maguk is szeretik a futballt, esetleg fociztak is, sokkal nagyobb százalékban iratják be később focizni a gyerekeiket. Ugyanez nyilván áll a szurkolásra is: ha egy nő a közösség tagjának érzi magát, viszi a gyereket is a lelátóra, és mindenki boldog
  • tekinthetnénk például a nőkre lelátói biodíszlet helyett partnerként: nézzük meg, hogyan tudjuk bevonni őket a klub életébe. Például nézhetnének közösen meccset a férfiakkal, akik gúnyolódás helyett türelmesen elmagyaráznák a szabályokat, tudnivalókat. Tarthatnának közös tippversenyt, sőt, akár focizásra is buzdíthatnák őket egy-egy családi napon stb. Nem tűsarkúban, és nem is stoplisban, hanem abban, amiben jól érzik magukat. Mert nem a külső és az outfit számít, hanem a közös játék, nem?
  • esetleg foglalkozhatnának azzal, hogy a nők ne keressenek ugyanazért a munkáért szignifikánsabban kevesebbet ahelyett, hogy ingyenjeggyel próbálják kiszúrni a szemüket.

Fontos lenne persze mindezekhez tisztázni: pontosan miért is kell a nő a lelátóra? Mármint nyilván nem az a kérdés, szeretheti-e és értheti-e a focit (és a fociban ugyanazt, mint egy férfi) egy nő.

A kérdés az, hogy ha élvezetes a játék, befogadó a közeg, amely segíti a nők jelenlétét és kikapcsolódását, valamint egyenrangú félként tekint rájuk, akkor vajon miért azzal akarják odacsábítani őket a Kozármisleny illetékesei, hogy hadd legeltethessék rajtuk a szemüket a férfiak? A férfiaknak talán nincs mit nézniük a pályán? A férfiak talán nem fociznak elég jól ehhez? 

Ugye-ugye. 

Segítek megfordítani a reklámszöveget: 

gyere meccsre, itt garantáltan mindenki a pályát nézi.

Szerintem sokkal jobban, befogadóbban és biztonságosabban hangzik.

Kiemelt kép: Facebook/sportsmarketing.hu

Csepelyi Adrienn