A mogyorópucolástól a szorzótábláig – Konkrét ötletek a gyerekek stresszoldására!
Ha egy gyerek stresszes, annak általában még a tízes években is nagyon jól látható jelei vannak. Csakhogy sokszor még mi, felnőttek is küzdünk a feszültségoldással – tele van a világ körömrágó, hajcsavargató, leblokkoló, dohányzó, stresszevő, kiabáló felnőttekkel. Bár a legtöbbünk gyerekkorában még fel sem merült a tudatos stresszkezelés, most már legalább beszélünk róla. Na de mit tehetünk? Korábban írtam róla, hogy ha ezerszer megismétlünk egy kérést, amit a gyerekünk magától is megtenne, ha nem lenne éppen feszült, az biztosan nem segít, sőt. Szóval azt már tudjuk, hogy mit NEM érdemes tenni egy szorongó gyerekkel – de vajon mi segít hosszabb és rövidebb távon? Hétköznapi anyukákat és szakembereket is kérdeztem. Tóth Flóra gyűjtése.
–
Lesznek a listán egészen hétköznapi, és egyáltalán nem szokványos ötletek, már csak azért is, mert én például viszonylag kicsi korom óta verseket írok (sokszor csak fejben), ha ideges vagyok. (A tinikori verseim elég kemények voltak.) A szótagszámolás és a szavak keresése meglepően nyugtató hatású, szóval a „mondd el rímben, mi a baj” is az ötletek között lesz. Ezek lehetnek olyanok, amiket megelőző céllal lehet alkalmazni, és olyanok is, amik ott és akkor segítenek, amikor esetleg egy stresszes, hisztis helyzet adódik.
Mozgás, légzés, érintés
- Hintázás, hintáztatás – a hintázó mozgás az idegrendszert és a hormonális működést is kiegyensúlyozza és stimulálja a kutatások szerint, és ezt már egészen kisbabakortól alkalmazzuk, de akár felnőttként is segíthet egy függőágy vagy csepphinta.
- Fújjuk el a rossz érzést – ez lehet képzeletbeli lufi, valós lufi (bár azt elég nehéz felfújni), gyertya vagy bármi. A fújás ténye megváltoztatja a légzést, mélyebben vesszük hozzá a levegőt, és máris olyan, mintha légzőgyakorlatokat végeznénk. Ez később még tudatosabban fejleszthető.
-
Kicsikizzük a hisztit.
- Tánc, tánc, tánc, tombolás – mindenkinek más zenére jön be: van, akinek a heavy metal válik be, másnak meg a bulizene. Van, akinek egy fix koreográfia a legjobb figyelemelterelő, másnak meg az őrült tombolás. A tánc stresszoldó hatását sok kutatás vizsgálja (például ez), és általában az a konklúzió, hogy a tánc segíthet akár konkrét stresszhelyzetekben, akár az általános jóllétben.
- Légzés, érintés, beszélgetés – fogom a gyerekem kezét, magamra teszem vagy megölelem, és együtt veszünk nagy levegőket, miközben a figyelmét is ráirányítom. Ezt olyan 2–3 éves kora között kezdtük el csinálni, és ha kibillent, akkor jött a beszélgetés. Gyors, lényegre törő mondatok, pozitív hangnemre törekedve.
- Nyugtató hatású illóolaj, közös belégzéssel. Van, hogy magamra csepegtetek, van, hogy rá, de akár készíthetünk fürdőt is.
- Kézmozdulatok – van egy elég egyszerű kézmozdulatsor, amit végig szoktunk csinálni, ezért azt ajánlom másnak is, hogy dolgozza ki a sajátját. Koncentrációt igényel, és kizökkenti a gyereket az adott nehéz helyzetből.
Inkább nagyobb gyerekekre szabva, de Gyurkó Szilvi gyerekjogi szakértő is készített egy listát, ami szintén kiemeli, hogy a rendszeres mozgás – főleg, ami szabad levegőn történik (nagyobb gyerekeknél sport) – alapvetően segíti a mindennapi feszültség kezelését.
Kepes-Végh Júlia pozitívfegyelmezés-oktató és háromgyerekes anya saját használatú stresszoldó tippjei:
- Megszerelem a „ziziszelepet” a gyereken, vagyis összevissza húzkodom meg nyomkodom és csavargatom a testrészeit.
- Táncolunk.
-
„Lefogom”, vagyis dutyiba zárom, és ki kell szabadulnia.
- Tapsolós játékokat játszunk, mint a „piros pacsi” vagy a „csoko csoko lá lá”.
Segít az is, ha valamit kezd a kezével
(Felnőtteknek kifejezetten matató kütyüket is gyártanak ilyen célból, annyira szokványos módja a „matatás” a stesszoldásnak, de a következő tippekhez nem kell beruházni semmilyen tárgyba.)
- Az alvós malackájában lévő kis mazsikat szokta morzsolgatni.
- Az ölemben ülve huzigálja a medált ide-oda a nyakláncomon.
- Háziállat simogatása, szeretgetése. A földhöz verős hisztikből is simán kirántja a cica.
-
Ha túlpörög, leültetem héjas földimogyorót enni, és ahogy pucolja, megnyugszanak az idegei.
- A stresszes szituációkat kirajzolja magából.
- Nagy felületre rajzolás, krétával, zsírkrétával hatalmas lapra.
- Tapicskolás, pocsolyázás, vizezés.
- Megkérem, hogy töltsön nekem egy pohár vizet. Amilyen egyszerű, olyan jól működik, mert leköti a figyelmét, de mivel imád vizet tölteni, nem mond rá nemet, csak ha nagyon mérges.
- Bunkiépítés a kanapé párnáiból, ahova aztán be is bújhat, ha szüksége van rá.
Hangok és szavak
Természetesen a beszélgetés fontosságára a legtöbb szülő figyelmét nem kell felhívni, de amikor mindenki stresszes, akkor mi is nehezen találjuk a szavakat, nem könnyű ilyenkor a megfelelő mondatokat kimondani. De nem is biztos, hogy kell, mert néha csak maga a hang vagy akár a közös hangoskodás is segít.
- Ölelés és éneklés.
- Feszült helyzetben szoktam szorzásokat kérdezni tőle.
- Párnába üvöltés.
- Mondjuk el rímben, hogy mi bánt (vagy akármit). Külön bónusz, ha a szótagszám is stimmel, azt még számolni is kell.
-
Együtt fekszünk, rúgkapálunk és ordítunk.
- „Kimeséljük” vagy „eljátsszuk” a nehéz dolgokat – sokszor a „mi történt az oviban/suliban” kérdésre is könnyebb válaszolni, ha nem egyes szám első személyben, hanem egy hasonló nevű mesehős bőrébe bújva kell elmondani a napunkat. Ez a nehéz helyzetekre is igaz. Mese helyett működhet a babákkal, plüssökkel való eljátszása a történteknek, és úgy könnyebb feloldani is.
Freund Judit mindfulness-szülőséggel foglalkozó szakember segítő ötletei:
- Maciölelés – a kisgyereknél a stressz megélése általában hiszti formájában nyilvánul meg. Akár igazi hisztit, dührohamot élünk meg, vagy csak érezzük, hogy a gyerek feszültebb, a maciölelés segíthet. Hátulról simuljunk a gyerekhez, kezünket a mellkasán fonjuk össze, majd ha érezzük, hogy kezd nyugodni, a lábszárakat, karokat is simítsuk végig. Végül pedig nagyon nyugodtan, stabilan tartsuk a mellkasán továbbra is a kezünket, amíg megnyugszik. Tudom, egy rúgkapáló gyereknél ez nem mindig könnyű, de általában beválik és működik.
- Homlok-tarkó fogás – ez szerintem minden életkorban működik, sőt nagyobb gyerekeknél meg is lehet tanítani. Egyik tenyerünkkel a homlokot tartjuk, másikkal a tarkót érintjük, természetesen lágyan, könnyedén, de azért határozottan. Ezt akár saját magunkon is kipróbálhatjuk, bámulatos, hogy milyen könnyen kimegy a feszültség az emberből. Nincs ez másként a gyerekkel sem. Tanulás közben is beválik, segít kicsit lelazulni, és elengedni például a kudarctól való félelmet, mindenképpen oldja a stresszt.
- Papírdühöngő – egy tiszta lap, egy ceruza, más nem kell hozzá. Rajzoljunk egy négyzetet, és nevezzük ki dühöngőnek. Mondjuk a gyereknek, hogy ebbe most azt firkálhat, amit csak szeretne. Remekül oldja a feszültséget. Ugyancsak megoldás, ha egy papírlapra koncentrikus köröket rajzolunk és a közepét kinevezzük célpontnak. Ezt kell eltalálni, a ceruza hegyével, de ha nem akarjuk, hogy azzal döfködjön a gyerek, bármi más puhább eszközt is a kezébe adhatunk. Kisgyerekeknél is használható.
Jedi elmetrükkök – szülői verzió
-
Újrajátszás/újrakezdés/visszajátszás – ha valamilyen helyzet nem úgy alakul, ahogy szerettük volna, meg lehet próbálni újra. (Én ezt szülőként sokszor alkalmazom akkor is, ha én nem játszottam jól „a szerepemet”.)
- Fejben utazás: elképzelni, hogy máshol vagy – ez főleg akkor hasznos, ha egy nagyobb gyerek benne van egy számára nem könnyű, idegesítő helyzetben.
- Légzőgyakorlat extrákkal – képzeletbeli arany lufifújás, amibe belefér mindenki, akit szeret. A lufiban csak jó dolgok maradtak, a rosszak távoztak, és nem tudtak visszajönni. Vagy a félelmeket/dühünket fújtuk a lufiba, és kidurrantottuk, vagy elengedtük, hogy ne nyomjon minket.
- Elvonulás – bár szülőként valószínűleg ezt a legnehezebb hagyni, de sokan vannak felnőttként is, akik egyedül tudnak igazán jól megnyugodni. Se az ölelés, se a beszélgetés nem segít annyit egy kritikus pillanatban, mint a távol maradás. Ilyenkor hasznos, ha van egy bevált „nyugihely”, esetleg valami keret, hogy mennyi idő áll rendelkezésre az önnyugtatásra.
(szubjektív lista a személyes élményeim alapján)
Deliága Éva – Lovász Hajnalka Mit kezdjünk a szorongással? (Pszichológiai útmutató + Félelemoldó mesék)
Berg Judit Hisztimesék
Lori Lite Buborékrepülés (Relaxációs mesekönyv)
Lori Lite A dühös polip (Relaxációs mesekönyv)
Csörgei Andrea és Kreil Melinda Hamupogácsa (Mesekönyv az érzelmekről kártyacsomag-melléklettel)
Kertész Erzsi NEM mese (Segítő könyv)
Al Ghaoui Hesna Holli, a hős
Al Ghaoui Hesna Soha ne add fel
Szorongásból mosolygás (Szorongásoldó játékok, gondűző meditációk, bátorító mesék)
Körvonal mini beszélgetőkártya gyerekeknek
Tóth Flóra
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / simarik