Tényleg számít a külső, de nem mindig a szépek járnak jól
Lehet valaki túl szép? Olyannyira, hogy ez befolyásolja az élete minden területét? A legtöbb emberben ez a kérdés legfeljebb hiúságból merül fel, de lássuk be, a probléma keveseket érint. Akit viszont igen, annak a vonzó külső ugyanakkora átok lehet, mint amekkora áldás. Főleg a nőknek. Bár egy szép szimmetrikus arc bizonyos helyzetekben, például egy állásinterjún előnyökkel járhat, más szituációkban előítéleteket, esetleg zaklatókat hozhat magával. Ráadásul az attraktív embereknek – a közhiedelemmel ellentétben – nagyon is nehéz párt találniuk. Fejes Flóra írása.
–
A buborék
Ezt a kérdést vizsgálta két szociálpszichológus, Lisa Slattery Walker és Tonya Frevert az Észak-karolinai Egyetemen, és egészen meglepő eredményre jutottak. Felületes szinten a szépséggel sok mindent el lehet érni persze, mert a vonzó küllemű embereket más pozitív tulajdonságokkal is felruházzuk – időnként teljesen alaptalanul. Azt feltételezzük például, hogy az élet többi területén is kiemelkedők. A pszichológusok ezt közérthetően az „ami szép, az jó is” jelenségként írják le.
Ez a témát számos film és sorozat érintette már, például a 30 Rock című sitcom is, amely „a buborékként” utal rá. A sorozatban Jon Hamm karaktere abszolút inkompetens az élet legtöbb területén, de külsejének hála valahogy mindig megoldódnak körülötte a dolgok. Például a sármjának köszönhetően diplomát szerez az orvosi egyetemen, pedig orvosként még egy Heimlich-fogást is képtelen elvégezni.
A legújabb kutatások eredménye alapján a buborék nagyon is valóságos. Az oktatási intézményekben például Walker és Frevert olyan tanulmányokra bukkant, amelyek szerint a szimmetrikus arccal megáldott tanulókat a tanárok kompetensebbnek és intelligensebbnek ítélték, és ez bizony az érdemjegyeiken is meglátszott. A buborék hatása pedig az évek során egyre csak növekszik. „Egyre magabiztosabb leszel, egyre több pozitív gondolatod lesz, és emiatt egyre több lehetőséget kapsz majd, hogy bebizonyítsd, alkalmas vagy a feladatra” – magyarázza Frevert.
A munkahelyen egy egész vagyont érhet egy szép arc.
A vonzóbb külsejű emberek jellemzően többet keresnek, és a vállalati ranglétrán is magasabbra jutnak karrierjük során azoknál, akiket nem áldott meg ennyire szerencsés adottságokkal a sors. Egy amerikai tanulmány szerint a bérkülönbség akár 10–25 százalék is lehet. „Egész életedben élvezed ezeket az előnyöket, az iskolai éveidtől egészen a munkahelyedig – állítja Walker. – Egy kellemes külső még a bíróságon is hatást tud kiváltani. A kellemes megjelenésű vádlottak nagyobb eséllyel kapnak enyhébb büntetést, vagy akár el sem ítélik őket, nagyobb százalékban nyerik meg a pert vagy kapnak jelentős pénzösszeget a végén.”
A klasszikusan szép embereket egy ausztrál kutatás szerint egészségesebbnek is ítéljük, és ami a szimmetrikus arccal megáldottakat illeti, gyakran valóban egészségesebbek is, mint átlagos társaik.
A szépség árnyoldalai
Ennek ellenére a szépségnek számos hátulütője van, főleg nők esetében.
Míg a sármos férfiakat rátermettebb vezetőnek tartják a munka világában, a csinos nőknek számos szexista előítélettel kell megküzdeniük, ennek következményeként kisebb eséllyel veszik fel őket olyan pozíciókra, amelyek tekintélyt igényelnek.
(Erre tökéletes példa a tömegkultúrából a Reese Witherspoon főszereplésével készült Doktor Szöszi című film.)
És persze a szép embereknek a féltékenységgel is meg kell küzdeniük. És nem, nem csak a párkapcsolatokban, a munkahelyeken is. Amennyiben azonos nemű személy elé kerülnek egy állásinterjún, aki őket előnyösebb külsejűnek ítéli meg saját magánál, rosszabb esélyekkel indulnak a pozícióért. A baráti kapcsolataikban szintén nehézséget okozhatnak a külső jegyeik, és ha nem az azonos neműek féltékenysége, akkor az ellenkező nem titkos rajongása válthat ki konfliktust.
Emellett az egészségügyi ellátásban is előfordul, hogy hátrányt szenvednek.
Mivel a szép külsőt az egészséggel azonosítjuk, amikor egy vonzó külsejű ember fordul orvoshoz, kevésbé veszik komolyan a problémáikat.
Plusz az említett „buborék” magányos hely is tud lenni. Már 1975-ben kimutatta egy tanulmány, hogy a férfiak kevésbé mernek közeledni a különösen szép nőkhöz. A vonzó külső ugyanis megközelíthetetlenséget sugall. Ezt támasztja alá az OKCupid nevű társkerső felmérése is. E szerint
a tökéletes külsőt mutató profilképek tulajdonosai nehezebben találnak randipartnert, mint a kevésbé szabályos, érdekesebb külsejű társaik.
Kéretlen udvarlók azonban annál nagyobb számban adódnak. Egy, a témához kapcsolódó Reddit-poszt alatt egy nő a következőket írta: „Folyamatosan utánam szólnak, rám dudálnak. Állandóan aggódom a biztonságom miatt. A minap csak egy 15 perces sétára mentem ki a házból, és ezalatt kétszer rám dudáltak, egy másik férfi pedig kiszállt az autójából a pirosnál, és megkérdezte, szükségem van-e egy fuvarra. Van, hogy ilyenkor félek.” Egy másik nő pedig a következőképp szólt hozzá: „Furcsa, idősebb férfiak néha követnek az utcán, vagy csak megpróbálnak leszólítani. Közel jönnek hozzám, én pedig félek.”
Ennyiből is látszik, hogy a szépség önmagában nem kínál belépőt a boldog élethez – bár bizonyos szempontokból jól jön. Mindenesetre bármilyen külsővel áldott is meg minket a sors, érdemes békét kötni vele. Mert – ahogyan Freverték tanulmányából is kiderül – a külsőségekre túl nagy figyelmet fordítani nem tesz jót a mentális egészségünknek, stresszt okozhat. Még a szerencsés külsejűek számára is.
Fejes Flóra
Források: ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / knape