–

Szerelem és gyilkosság Olaszországban

A Rómától északra fekvő Perugiába a világ minden tájáról érkeznek külföldi hallgatók, ugyanis a festői szépségű városban több egyetem is található. Amanda már 15 éves kora óta arról álmodozott, hogy visszautazik Olaszországba, miután édesanyjával és élettársával először járt ott nyaralni. Később az iskola mellett részmunkaidős állásokat vállalt, hogy összegyűjtse a pénzt, ami az egy évig tartó tanulmányúthoz szükséges volt. Amanda Seattle-ben született, imádott sportolni és szerepelni, bár nem tartozott a gimi legnépszerűbb lányai közé – egy teljesen átlagos amerikai fiatal életét élte. Ám mindez hirtelen megváltozott, amikor öt évvel később, egy szeptemberi napon leszállt a gépe Olaszországban, és megismerte egyik új lakótársát, a 21 éves brit cserediákot, Meredith Kerchert.

A négyszobás lakásban négyen laktak: Amanda, Meredith és két, náluk néhány évvel idősebb jogász gyakornok. Mivel Amandát a szülei nem tudták anyagilag támogatni, itt is munkát vállalt egy Le Chic nevű bárban, ahová elsősorban azért vették fel, hogy csinos külsejével több férfi vendéget vonzzon a helyre. A lakásban a többiek csak ritkán látták, részben az említett állás, részben pedig amiatt, mert Amanda inkább a helyiekkel akart ismerkedni, semmint a saját anyanyelvén beszélgetni Meredith angol barátaival.

Bár a személyiségük élesen különbözött – az európai politika iránt érdeklődő Meredith csendes, visszafogott lány volt, míg Amanda harsányabb, kalandvágyóbb személyiség –, az Olaszország és a zene iránti rajongásuk összehozta őket.

Így kerültek el egy koncertre is, ahol Amanda tekintete összetalálkozott az olasz informatikus hallgató Raffaele Sollecitóéval. A pillantásból flört, majd hamarosan szenvedélyes szerelem is lett. A koncert után minden szabadidejét a szemüveges, nyúlánk Raffaelével töltötte, aki egy kedvenc irodalmi karakterére, Harry Potterre emlékeztette. Egy hete jártak újdonsült olasz barátjával, amikor egy este Amanda üzenetet kapott a főnökétől, Patrick Lumumbától, hogy szabadnapot kap. Raffaelével elhatarozták, hogy romantikus estét tartanak kettesben, a fiatal férfi lakásában. Főztek, filmet néztek, szeretkeztek, és elszívtak egy szál füves cigit is.

A hosszúra nyúlt éjszaka miatt másnap későn ébredtek, és Amanda visszament a szállására, ahol egészen furcsa dolgokra lett figyelmes: az ajtó tárva-nyitva volt, a fürdőszobában pedig néhány csepp vért is talált. Először nem a legrosszabbra gondolt, így gyorsan beugrott a zuhany alá, de amikor kilépett, észrevett egy véres lábnyomot is. Hajszárítás közben kezdett összeállni benne a kép, hogy komolyabb lehet a baj, esetleg idegen is lehet a lakásban, amikor is meglátta, hogy valaki nem húzta le maga után a vécét. Kirohant a lakásból, és visszament Raffaeléhez, akivel nyomban visszasiettek a házba, és próbálták kideríteni, mi történt. 

Az igazi ijedség akkor kezdődött, amikor megpróbálták kinyitni Meredith ajtaját, de az szokatlan módon zárva volt. Kopogtak, hívták a lány telefonját, de nem érkezett válasz.

Raffaele még az ajtót is megpróbálta berúgni, ám nem járt sikerrel. Ekkorra megérkezett az olasz rendőrség polgári védelmi egysége is, amely megtalálta Meredith olasz számmal használt mobiltelefonját, amelyet furcsa módon kidobhattak egy autóból, valaki más hátsó kertjébe, messze a háztól. Ekkor hívták ki a katonai rendőrséget, amelynek sikerült kinyitnia a szoba ajtaját, és iszonyatos látvány fogadta őket: Meredith késnyomokkal borított élettelen teste a földön hevert meztelenül, egy takaróval lefedve, a vére pedig az egész szobát beborította. Az ablak be volt törve, mintha idegen behatoló rontott volna a lakásba, ám semmi nem hiányzott a helyszínről. Amíg a rendőrök a házban voltak, a kamerák rögzítették, amint Amanda és Raffaele az udvaron gyengéden megcsókolják, majd megölelik egymást.

Miután a rendőrség később megvizsgálta a brit lány holttestét, kiderült, hogy megerőszakolták, mielőtt meggyilkolták, testén pedig egy ismeretlen férfi DNS-ét vélték felfedezni.

A késszúrások szokatlanul magas száma miatt felmerült, hogy esetleg több ember is okozhatta Meredith halálát, esetleg egy tragédiába torkolló erotikus játék áldozata lehetett.

Kihallgatás

A nyomozók kérdőre vonták Amandát, miért nem értesítette egyből a hatóságokat, hiszen a nyitott bejárati ajtó már önmagában vészjósló jel kellett volna hogy legyen számára. De a lány nem tudott erre kielégítő választ adni. Tovább növelte az ellene irányuló gyanút, hogy a Meredith emlékére tartott gyertyagyújtáson sem ő, sem olasz barátja nem jelent meg. Két nappal a gyilkosság után a rendőrség megkérte Amandát, hogy menjen vissza velük a lakásba átnézni az ott található késeket, hátha felismeri, hiányzik-e közülük, hogy megtudják, mi volt a gyilkos eszköz, de Amanda nem tudott segíteni nekik, zokogásban tört ki a helyszínen.

Elsőként Raffaelét hívtak be kihallgatásra, amelyre Amanda is elkísérte, és amíg barátja a rendőrökkel beszélt, a jelenlévők szerint szokatlan nyújtógyakorlatokat végzett a váróban. A kihallgatás olyan hosszúra nyúlt, hogy Raffaele összevissza kezdett beszélni, megváltoztatta az addigi vallomását, és azt mondta a rendőröknek, hogy amerikai barátnője csak hajnali egykor ért a lakásába. Mivel Amandának nem volt más alibije, és a telefonján ott volt a főnöke üzenete is, őt is beidézték.

A rendőrség még a barátjánál is nagyobb nyomásnak vetette alá a lányt, elmondása alapján étlen-szomjan tartották a kihallgatás ideje alatt, kiabáltak vele, és meg is pofozták. A rendőrség tagadja, hogy erőszakot alkalmazott volna.

Hajnali háromnegyed kettőkor a kimerültség hatására azt mondta a rendőröknek, hogy kongói származású főnöke, Lumumba ölhette meg a lakótársát. (Ezt később visszavonta, és azt mondta, csak az extrém nyomás és stressz miatt vádolta meg a férfit.) Ezután Knoxot, Sollecitót és Lumumbát is letartóztatták, ám utóbbit néhány nap múlva kiengedték, mert a bár vendégei igazolni tudták, hogy a bűntény estéjén végig dolgozott. 

A legsúlyosabb bűntény: élvezni merte a szexet

A sztori világszerte hatalmas érdeklődést váltott ki. A címlapok azt harsogták, Meredithnek azért kellett meghalnia, mert nemet mondott valamiféle beteges csoportszexötletre, Amandáról pedig legtöbbször olyan fotót helyeztek a cikkek mellé, amelyen egy múzeumban gépfegyverrel pózol. Barátja, Raffaele sem járt jobban: róla egy olyan képet használtak, amelyen halloweeni jelmezben látható, amint múmiának öltözve egy baltát tart a kezében.

Az ügynek ezen a ponton három gyanúsítottja volt ugyan, a legtöbb címlapon mégis Amanda fotója szerepelt, a sztori pedig egyre kevésbé szólt a brit áldozatról, sokkal inkább a lakótársáról meg annak szexuális életéről. 

A bulvár darabokra szedte a fiatal egyetemistát, amiért a nagy ijedség közepette megcsókolta és megölelte barátját, és igyekeztek úgy ábrázolni, mint egy túlfűtött, perverz nőt, aki még gyilkolni is képes az élvezetért.

Az őrizetben lévő Amandán még egy HIV-tesztet is elvégeztek, az eredmény pedig a hatóságok szerint pozitív lett. Amanda ekkoriban naplót vezetett, amiben a félelmeiről is írt: hogy nem éri meg, hogy családja lehessen, amiről mindig is álmodott, ha belehal a rettegett betegségbe. Ebben leírta azt is, hány férfival bújt eddig ágyba védekezés nélkül, azon gondolkozva, kitől kaphatta el. A napló valahogyan a média kezébe került, és innentől az egyik leggyűlöltebb ember lett Olaszországban, és világszerte. Szeretői száma miatt jobban megvetették, mint amiatt, hogy esetleg részt vehetett egy gyilkosságban. Csak húszéves volt ugyan, de a neve mellett olyan jelzők szerepeltek, mint „femme fatale” és „férfifaló”.

Hamarosan azonban kiderült, hogy a HIV-teszt eredménye valójában negatív lett, és az egész csak egy kegyetlen játék volt, amit az olasz rendőrség űzött vele.

Időközben előkerült egy kés Raffaele lakásából, amely méretre megegyezhetett a gyilkos fegyverrel, amelyen Meredith, Amanda és az olasz férfi DNS-ét is megtalálták. Ezen kívül felmerült egy új név is: Rudy Hermann Guedéé, akinek az ujjlenyomatát felfedezték azon a párnán, amely Meredith holtteste alatt hevert (illetve a lány nemi szervén belül, és a melltartóján, valamint a fürdőszobában is találtak DNS-t, amelyek hozzá tartoztak). A büntetett előéletű Guede azonban ekkorra már Németországban tartózkodott, így nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.

 Az elefántcsontparti férfi sosem vallotta bűnösnek magát a gyilkosságban, ám azt elismerte, hogy aznap este a házban tartózkodott, és közel kerültek egymáshoz Meredithtel, ám az ő verziója szerint, miután kiment a fürdőszobába, „valaki más bejött a lakásba, és megtámadta a lányt”.

Vallomása szerint „megpróbálta elállítani a vérzést, de nem sikerült, így bepánikolt, és elmenekült”. 

Az ügyészség – annak ellenére, hogy Guede első vallomásában fel sem merült Amanda és olasz barátjának neve, és a szobában sem találták meg a fiatal pár ujjlenyomatait – meg volt győződve arról, hogy Meredith egy kegyetlen szexjáték áldozata lett, amelynek során Knox és Sollecito lefogták áldozatukat, Guede pedig szexuálisan bántalmazta. A mélyen vallásos ügyész, Giuliano Mignini a fejébe vette, hogy a két férfi mindenre képes volt aznap este, hogy Amanda vágyait kielégítse, még gyilkolni is. Erre semmiféle nyom nem utalt ugyan, mégis erre a verzióra emlékeznek a legtöbben az ügyből.

Később Guede – akit harmincévi börtönbüntetésre ítéltek – megváltoztatta vallomását, és azt mondta, mintha Amanda körvonalait vélte volna felfedezni a lakásban aznap este. A média pedig azt sulykolta, hogy az ügyészség szerint a két lány között ellenséges hangulat volt: az ártatlan Meredith szerintük nem nézte jó szemmel a szexuálisan aktív, bulizós amerikai egyetemista életmódját.

Sátáni rituálét, luciferi orgiát emlegettek, amelynek középpontjában Amanda boszorkányszerű alakja állt. Rudy Guedével – bár egyértelmű bizonyíték volt ellene, és el is ítélték – alig foglalkoztak az újságírók.

Az ítélet 

Két évvel a gyilkosság után megszületett az ítélet: Amandát és Sollecitót bűnösnek találta a bíróság, és 26, illetve 25 évre ítélte a fiatal párt. Knox azért kapott súlyosabb büntetést, mert első vallomásában hamisan vádolta meg Patrick Lumumbát. Amanda szülei ekkorra már régen Olaszorszában voltak, hogy a lányuk mellett legyenek, és minden anyagi forrásukat az utazásra, illetve ügyvédekre költötték. 

Az ítélet megosztotta a világot: Olaszországban az utcán ujjongtak, Amerikában azonban rengetegen úgy érezték, hogy kellő bizonyíték hiányában, ártatlanul ítélték el Amandát.

Az akkor még főként a The Apprentice című realityshow-ból ismert Donald Trump is felszólalt az ügyben (meglepő józansággal), sőt még azt is felajánlotta, hogy anyagilag támogatja a családot.

Több mint három éve ültek már börtönben, amikor Guede cellatársai beárulták a férfit, aki bevallotta nekik, hogy ő követte el a gyilkosságot, így újabb perre került sor. Az elefántcsontparti férfi azonban a bíróságon ezúttal teljesen ártatlannak vallotta magát. Guede büntetését 16 évre csökkentették. Újabb DNS-vizsgálatra került sor, és kiderült, hogy a bizonyítékokat nem kezelték kellő óvatossággal, és a kés, amit Solecito lakásán találtak, nem tartalmaz elegendő DNS-t Meredithtől, Amandától és a Raffaelétől. Ráadásul az is kiderült, hogy a helyszínelő csapat elfelejtette lecserélni a védőruházatát az egyes szobák között, így ide-oda hurcolászták a lakásban élők DNS-ét az egyes helyiségek között.

Ekkor új ítélet született: Amandát és Raffaelét felmentették. Amanda és családja zokogott örömében, a tömeg viszont dühösen skandált a bíróság előtt, hazugnak és gyilkosnak kiáltották ki a lányt.

Új élet a börtön után

A család visszatért Seattle-be, ahol Amanda újra tanulni kezdett, ezúttal kreatív írást. Az élete már soha nem tért vissza a normális medrébe: a sok bulvárcikk nyomán felismerték és megbámulták az utcán. Mivel a média részleteket mutatott a naplójából, amiben a legintimebb gondolatait jegyezte le, szinte mindenki tudta a legféltettebb titkait, és mindenkinek volt is róla véleménye. 

És itt még mindig nem ért véget a rémálom.

2013-ban az olasz bíróság új ítéletében visszavonta a felmentést (újra a Raffaele lakásán talált kés miatt), ám ezúttal Amanda úgy döntött, hogy Seattle-ben marad a családjával. Egy év múlva 28 évre ítélték, Raffaelét pedig 25 évre. Az ügy a legfelsőbb bíróságig jutott, ahol végül (2015-ben) nem találták őket bűnösnek, hangsúlyozva, hogy a bizonyítékok az eljárás során beszennyeződtek, és hogy az intenzív médiaérdeklődés miatt óriási nyomás volt a rendőrségen, hogy találjanak bűnöst.

Amanda jelenleg aktivistaként, újságíróként és íróként dolgozik, és szinte minden idejét arra fordítja, hogy olyan nőkért küzdjön, akiket hamisan festenek le a médiában, illetve akiket tévedésből ítéltek el. 

The Scarlet Letter Reports címmel saját műsora is lett, illetve The Truth About True Crime címmel egy podcastot is vezet. A történetét a róla elnevezett dokumentumfilmben lehet végigkövetni a Netflixen, vagy a Cannes-ban bemutatott (de nálunk még nem forgalmazott) Stillwater című hollywoodi filmben lehet megnézni. Az utóbbi alkotásért nem lelkesedik – azt mondja, a film készítői nem konzultáltak vele, így minimális beleszólása sem volt a saját történetének interpretálásába.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Amanda Knox (@amamaknox) által megosztott bejegyzés

A kommentszekció azóta sem kíméli őt. Bármit posztol közösségi felületein, sokan gyilkosnak kiáltják ki annak ellenére, hogy a gyilkos, akire minden bizonyíték mutatott, már le is ülte büntetését. Amikor interjúra hívják, a következő nap már videók tucatjai közelítenek minden egyes homlokráncolására és zavart mosolyára, hogy azt bizonygassák: hazudik. Így természetesen az ismerkedés sem volt egyszerű számára, ám tavaly összeházasodott a barátjával, a szintén újságíró Christopher Robinsonnal, akivel most boldogan élnek. A Perugiában történteket soha nem tudja már teljesen maga mögött hagyni, de talán tanulságul szolgálhat azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek, akik ilyen ügyekről írnak, vagy még fontosabb: akik döntéseket hoznak mások életéről. 

Fejes Flóra

Kiemelt kép: Getty Images/Peter Kramer/NBC/NBC Newswire/NBCUniversal