Nem kell sokat költeni!

Szeretem ésszel tenni a dolgokat, és utánajárni, hogy ár/érték arányban mivel, hogyan, hol járunk jobban, szóval okosan keresgélem a szállásokat applikációk segítségével, és mivel nem vagyok egy nagy wellness-fan, semmi kedvem három napig ázni egy medencében, ezért keresem azokat a helyeket, ahol egyszerre több látnivaló is akad, és természetesen a gyerekek számára sem unalmas.

Szuper lehetőség a Mátra szívében

Két hónapja mi, felnőttek kitaláltuk, hogy kettesben elmegyünk Galyatetőre a Turista Centrumba, és a kilátó legfelső bivakjában szállunk majd meg. A hely mesés, az épület egyszerű, de nagyszerű: több nemzetközi építészeti- és dizájn-díjat is bezsebelt komplexumról van szó, és szuper piktogramok mutatják, hogy mi mire való. Az étterem árai nem annyira olcsók, de egy kiadós reggeli még így is belefért mindennel együtt.

Úgy hozta az élet, hogy gyerekekkel voltunk azon a hétvégén, amikorra szólt a foglalás, és

nagy kérdésnek tűnt, hogy a három-, a hat- és a kilencévessel mennyire gondoljuk mi komolyan a kilátóban alvást hálózsákokban, tekintettel arra, hogy bár természet- és túrakedvelők vagyunk, azért egy bivakban alvás komfort nélkül a kilátó legfelső részén, alsó hangon is erősen sportos a kicsik számára.

Tíz perces tanakodás után úgy döntöttünk, megugorjuk ezt a szintet is, úgyhogy másnap útnak indultunk a lányokkal a Mátrába.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Kilátás 

Amikor Galyatetőre érve felfogták a gyerekek, hogy a kilátó egy kis lyukába vackoljuk majd be magunkat, rettentően izgatottak lettek, de amint elindultunk három óriási táskával fölfelé a fémlépcsőn, hamar kiderült, hogy a középsőnek komolyabb tériszonya van. Ott álltunk a kilátó közepén a lépcsősoron, de a gyermek nem volt hajlandó tovább menni… ez azért mindnyájunknak feladta a leckét. Figyelemeltereléses offenzívára kapcsolva végül orvosolható volt a helyzet, ő fantasztikusan bátor volt, és ez az elképesztő csoda várt bennünket ott:

Bedobáltuk a holmijainkat a bivakba, majd a naplementében a kilátó tetején vacsoráztunk.

A kicsik imádták a hálózsákos éjszakát, sokkal ügyesebbek voltak, mint elsőre feltételeztük róluk, és szuperül együttműködve tudtunk időzíteni az utolsó zseblámpás pisilést is – még épp időben.

A kilátótól nagyjából háromszázötven méterre található a tusoló és a mosdó, oda kellett vaksötétben eljutnunk, hosszan lefelé menetelve, de ez is flottul ment. Reggel ugyan gondot okozott, hogy nem egy időben ébredtünk, és a legkisebb huncutom mindenkit felébresztett, de egy kis finomság és az életmentő mese a laptopon hozzásegített bennünket még egy órácska pihenéshez:

Olcsó volt, mégis kivételes élmény

A szállás ötünknek összesen tízezer forintba került, igazán baráti ár ez egy szépen tartott, menő kilátóban, ennyi pénzért nem nagyon találni mást, ráadásul a Mátra közepén bármerre indulunk, a természetben kötünk ki. A lányok ugyan királylánynak öltözve indultak útnak, és odáig még sajnos nem jutottunk, hogy hosszabb túrát meg lehessen velük tenni, de azért mégiscsak csatangoltunk egyet a szabadban.

Rejtett kincsek a Szentendrei-szigeten

Kihasználva, hogy késő nyáron már szépen mennek le a szállások árai, keresgélni kezdtünk, milyen helyek vannak a főváros közelében, amik gyerekekkel könnyen elérhetők, nem kell órákat autózni, van is mit látni, ráadásul mindannyian tudunk pihenni és játszani, ha az idő is kegyes hozzánk. Így akadtunk egy varázstanyára a Szentendrei-szigeten.

Voltak ott elkerítve lovak, csirkék, de mászkáltak közöttünk házi állatok is; például kutya meg macska.

A tanya épülete nem volt ugyan a legjobb állapotban, de összességében olyan bájosan kedves volt a hely, és annyi lehetőséget rejtett magában, hogy hamar elszálltak az első borús gondolatok a házikó kapcsán.

Vannak helyek, ahol egyszerű garantált a nyugalom

A Szentendrei-sziget rejtett, szépséges tanyavilága is ilyen. Tősgyökeres fővárosiként már-már megfeledkeztem arról a sok csodáról, amit gyerekkorom vándortáborai adtak számomra, és amit ez a kis tanya is élményként adott nekünk:

milyen fantasztikus semmit sem csinálni, csak kifeküdni a két fa közé kifeszített függőágyba…

Jó-jó, ez volt a vágyott a kép, a valóságban a gyerekek bevackolták magukat az ágyba, olykor beletekeredtek, egyikük ki is penderült belőle, de imádták a szabadságot, a friss levegőt, azt, hogy szabadon futkározhattak, és végre úgy voltunk együtt, hogy egyikünk sem rohant sehová.

Tévedsz, ha azt hiszed, hogy vagyonokért tettük mindezt

A teljes házért mindennel együtt tizenhatezer forintot fizettünk ötünknek, szóval csak egy kicsivel került csak többe, mint egy dupla jógaóra, és ha beleszámolom a hajolgatást meg a gyerekek után való futkosást, legalább ugyanannyit nyújtottunk.

Este gyújtottunk tábortüzet, és felnőttként állati furcsa volt azzal szembesülni, hogy még a kilencéves gyerekem sem ismeri, milyen remek ez a tábor-hangulat.

Jó volt körbeülni, és nézni, ahogy ropog a fa a tűzben, mert egyszerűen ritkán kerülünk ilyen lehetőség közelébe, és mivel a hétköznapi tennivalók rendszerint távol sodornak az aktuális hétvégi tervezéstől, nem hátrány jó előre kitalálni, mi fog történni.

Az esti szalonnasütés is jól sikerült: összeraktuk a nyársakat, és megsütöttük mind az ötünkét, ameddig a gyerekek bohóckodtak és futkostak az udvarban, de a szeánsz végéhez közeledve mégiscsak felkeltette a figyelmüket a sült szalonna csalogató illata, úgyhogy hamar a nyársak közelébe sereglettek:

Ha legközelebb kirándulni szeretnétek, jussanak eszetekbe az ezekhez hasonló a kevésbé divatos, de fantasztikus helyek a természetben. Mert bizony a mi parányi országunk rendesen bővelkedik az efféle csodákban. Próbáljátok ki ti is a méltatlanul mellőzött magyarországi kirándulóhelyeket!

Megyeri Gabriella

A képek a szerző tulajdonában vannak