A gyerekek és a tanárok is minden évben nagyon várják, hogy végre elkezdődjön a téli szünet, mindenki egy kis levegőhöz jusson és feltöltődhessen. Ez az idén is így volt, talán még intenzívebben, mint valaha… Persze, hiszen mostanra már mindenki túlterhelt és fáradt. Ráadásul idén hosszúra nyúlt a december is, sokan csak 23-án kezdhették meg a jól megérdemelt pihenést.

Azt gondolnánk, hogy ez a két hét a pihenésről, a feltöltődésről szól. A valóság azonban nem ez… Hisz szentestére mindenki még sokkal stresszesebb lett, mint addig volt: sós lett a krumplipüré, elrepedt a bejgli, görbe a fa, eltűntek a tavalyi díszek... és még reggelig sorolhatnám azokat a konfliktusforrásokat, amelyek megnehezítik az átszellemülést. Mire eljutunk idáig, talán már mindenki utálja egy kicsit a karácsonyt, rosszabb esetben egymást is. Aztán persze a fa előtt állva, a fényeket nézegetve, ajándékokat bontogatva minden bosszúság elszáll, marad a meghittség, az öröm és a felszabadultság. De mi van utána? Hogyan és miként éljük túl a téli szünetet a gyerekekkel? Összegyűjtöttem néhány tippet, ezeket érdemes megfogadni a szülőknek… vagy legalábbis kicsit elgondolkodni rajtuk!

1. A szünet az szünet!

Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy a gyerekkel megcsináltassuk az elmaradt leckéket, kiolvastassuk a kötelezőket. Kérek mindenki, hogy ne tegye!

Erre a pár napra nyugodtan felejtsük el a tanulást, és csak egymásra figyeljünk! Ne törődjünk az iskolával, sőt, ne is beszéljünk róla! Hisz ha vége a szünetnek, amúgy is kezdődik a félévi hajtás, amikor a diákoknak rengeteg energiára lesz szüksége.

Ha a szünetben nem hagyjuk őket pihenni, nem lesz erejük akkor, amikor valóban kellene nekik…

Nyugodtan mondhatunk nemet, még akkor is, ha a tanerő tetemes mennyiségű házit adott fel a szünetre. Egyszerűen nem kell megcsinálni a leckét, és kész!

2. A legfontosabb: a minőségi idő!

Szerintem a legtöbb, amit egy szülő adhat, az a maximális figyelem, és a közös minőségi idő. Ez lehet egy kis séta az erdőben, hegymászás, játszóterezés, barlangászás, korcsolyázás, ha van hó, akkor persze szánkózás, közös puzzle, kártyázás, társasozás, fényképek nézegetése, mozi, színház, hangoskönyvek hallgatása, közös olvasás… vagy egyszerűen csak sok-sok röhögés, beszélgetés, főzés és evés – minden kötöttség nélküli együttlét. Higgyetek nekem, ez jelenti a gyerekek számára a legnagyobb értéket, hisz ilyesmikre év közben sajnos nagyon kevés idő jut. Legyen olyan program is, amit a gyerek kér, ő találja ki, esetleg ő szervezi meg. Sokkal jobban fogja értékelni, ha őt is bevonják ebbe.

3. Hagyd a gyereket unatkozni!

Ha nem a tanulást helyezzük előtérbe, akkor hajlamosak vagyunk arra, hogy a szünet minden percét beosszuk, megtervezzük. Látszólag ez ellentmond az előző pontnak, de a gyakorlatban mégsem. Meg kell találni a helyes arányt a kettő között. Nem baj, ha a gyerek unatkozik, ha azt látjuk, hogy semmit nem csinál. Szüksége van néha arra is, hogy egész nap az ágyban fetrengjen, bámulja a tévét… vagy bambuljon „csak úgy”, teljesen céltalanul. Másrészt pedig az unalom az, ami a legjobban fejleszti a kreativitást, hisz ha nagyon „uncsi az élet”, előbb-utóbb kitalál valamit, amivel elfoglalhatja magát. Ha nem, az sem olyan nagy baj, hisz az év többi részében annyi inger éri, hogy néha neki is jó kicsit leereszteni.

4. Zárjuk le az évet!

Tavaly ilyenkor összegyűjtöttem pár tippet, hogyan zárhatjátok, rendszerezhetitek, búcsúztathatjátok el az óévet együtt, olvassátok el ITT.

Mindenkinek meghitt, minőségi időben gazdag, békés ünnepeket kívánok!

Balatoni József, alias Jocó bácsi

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/Choreograph