– 

Békésen fekszem az ágyban, a gyerek végre az apjánál van, kipihenhetem a lumbágómat, az élet nyugodt, csodaszép, még a paplan is puha. Este tíz óra, az alvás határán járok, elmélkedem az életemről, osztok-szorzok, ahogy az egy átlagos, majdnemnyolcévest nevelő anya agyában már csak lenni szokott. Aztán kapok egy telefont. Azt a rossz fajtát.

Öt másodperc telik el, és a telefonomon a sötétben suttyomban már a megvehető nőstény kecskéket nézegetem, biofarmot létesítettem, a felesleges tejet eladtam, és letöltöttem a börtönbüntetésemet, amit a gyerekem egészségének megromlásáért szabtak ki rám. Életemet innentől megbélyegezve élem, leprásként kezelnek, a szánakozó arcok csak akkor derülnek fel, amikor ingyen tejet nyújtok át nekik a kapun pléhbögrékben.

A gyerek, megtudva az igazat, nyilvánosan megszégyenít, és kiköltözik a kecskékhez, csak hogy ne kelljen velem egy levegőt szívnia.

Veseátültetése lesz húszévesen, aztán az unokákat nem engedi majd hozzám, magányosan és szánalomra méltóan élem le maradék életem nemnyugdíjasként, éhezve.

Hogy mi történt öt másodperccel ezelőtt? Megtudtam, hogy a majdnemnyolcévesem apjával éppen a Heim Pál Gyermekkórház felé tart, mert igazi pónirajongóhoz méltóan rózsaszínűt pisilt, ami érthető módon súlyos aggodalomra ad okot. Semmi előjele nem volt a húgyúti fertőzésnek, amit végül megállapítottak néhány óra múlva, de addigra én már romokban hevertem képzeletbeli kecskékkel körbevéve. Mert úristen, a gyerek véreset pisilt, vesegyulladása van, vagy nem, hát nincs is láza, de akkor mitől történhet ilyen? Tudom én, vesehomokja van, mert nem adok neki bolti vacak tejet, mert nyákképző, és egyébként is, többször beteg, ha tejet iszik (A témáról való értekezését, pro és kontra érveit nagyon kérem, mindenki tartsa meg magának, én éppen aggódnék. Köszönöm.), helyette viszont kap kalciumot, tök természetes, kell a csontoknak, de tuti ezzel mérgezem, te jó ég, vajon mik a tünetei a hiperkalcémiának, honnan jutnak eszembe este tízkor ilyen szavak, és hogy oldom akkor meg a kalciumpótlást, ha nem tablettával? Világos! Kecskét kell tartani, és mindennap megfejem, felforralom a tejet, bio lesz, egészséges, a gyerek orra alatt kis tejbajusz látszik majd, a tehénnél a kecske mégis kisebb, félnék, hogy az felrúg. Vajon milyen stílusos kecskelánynevek vannak, és egyáltalán mit eszik egy ilyen állat?

Tök mindegy, megoldom, másnak is van biofarmja, lucernát fogok termeszteni, úgyis ráérek, mivel leprásként kezelnek, amiért tönkretettem a gyerek veséjét, és senki felém se néz majd.

Másnap reggelre sikerül csak lehiggadni. Rájöttem, hogy nem tudok fejni, és még egy saját házam sincs, ahol a kecskéket legeltethetném. Valószínűleg a gyereknek nincs hiperkalcémiája, de ez hétfőn, miután a gyerekorvossal beszéltem, és időpontot kértem veseultrahangra, vérvételre, nefrológia szakrendelésre, gyereknőgyógyászatra, és ha már ott vagyunk, teljes test CT-re, ki fog derülni. Biztos lehet házi tejet venni a piacon, vagy majd eszünk minden mást, amiben jól felszívódó kálcium van. Meg tőzegáfonya.

Miért nem mentem gyerekorvosnak? Akkor most tudnék mindent, és nem kéne az ötvenedik netes oldalt bújnom tanácsokért. Miért nem lehet teljes testszkennert adni alanyi jogon minden anyának, ami pontosan jelezné, ha a gyereknek baja van, és azonnal kiköpné rá a diagnózist, meg a recepteket is? A szomszéd telken úgyis éjjel-nappali gyógyszertárat és kórházat üzemeltetnék, lenne hol kiváltani őket. Mivel lehet kikapcsolni azt a zsigeri rettegést, ami már az első taknyos zsepi láttán elfog, és mi hitetné el velem, hogy 1. jó anya vagyok 2. a gyerek élni fog, sőt, jól lesz, boldog, meg hosszú életű. Végül is ugyanannyi esély van rá, mint az ellenkezőjére. Ha jobban figyeltem volna matekórán, most ki tudnám számolni, hány százalék az esélye, de nem, én Rejtő Jenőt olvastam a pad alatt. Tessék, itt az eredménye. Anyuka, álljon fel, ma felelni fogunk! Pánikban hebegek, hogy kérem, én készültem, itt vannak a vázlatok a zsebemben, belenyúlok, de csak egy marék kalciumtablettát találok. Kétségbeesésemben szétszóróm a teremben, és csendben a kardomba dőlök.

 

Fenyvesi Zsófi