walkingdead-wmn

Véradást szervezünk a szerkesztőségben a Magyar Vöröskereszt javára. Saját magunk és olvasóink körében keressük a vállalkozó szellemű adományozókat – és az a helyzet, hogy nincs egyszerű dolgunk. Az elmúlt másfél, véradó-toborzással töltött hetünk egyik fontos tanulsága: viszonylag kevesen szeretnek (vagy tudnak) vért adni. Én például többször is megpróbáltam, de a rendszeres véradásnak egy heveny ájulás vetett véget, ami után örökre piros vonallal húztak ki a listáról. Pedig én megpróbáltam, már csillagokat láttam, amikor még mindig nyomkodtam a labdát, hogy lejöjjön a maradék egy deci, és ne kelljen kidobni a teljes zacskónyi friss, ropogós véremet. Aztán jött a jótékony homály, és azóta csak pofázom a véradásról. 

Érdekes kontraszt, hogy ha egy ismerősének az ismerőse keres sürgősen vért, és feltölti a felhívást a Facebookra, sokan megmozdulnak. És ez szuperjó dolog. Azt jelenti, hogy nem veszett ki belőlünk a segítő szándék, ami alapvetően megnyugtató. A munkahelyi véradásokra azonban nehezebb toborozni. „Bezzeg a szocializmusban, amikor többezres gyárak munkásai vállalkoztak önként!” – zokognak fel a nosztalgiázók, akik közben elfelejtik, hogy annak idején elsősorban az olyan juttatások tették vonzóvá a tűt, mint, mondjuk, a fél napnyi szabadság, ami cserébe járt érte. Manapság azonban se hadsereg, se gyárak, úgyhogy szegény Vérellátó megküzd minden milliliterért.

Szerencsére nem állunk végletesen rosszul, bár tény, hogy nincs elegendő rendszeres véradó. Jelenleg éves szinten mintegy 250 000 ezer magyar ember ad vért, sokan többször is, így jön össze a mintegy 400 000 véradás évente. Az ideális ennél két-három százalékkal lenne több, azaz még 5000-7500 plusz emberre lenne szükség. Olyanokra, akik maguktól is elmennek vért adni. Persze a szakemberek szerint véradást szervezni is tudni kell; a gyűjtésnek elsősorban jókor, jó helyen kell lennie, hogy minél több ember eljuthasson oda, és gyorsan túlessen rajta. Ezért a „vérgyűjtők” munkahelyekre, iskolákba, felsőoktatási intézményekbe, rendezvényekre, plázákba mennek ki. Ehhez a körhöz csatlakozik ezen a héten a WMN szerkesztősége is. A FOX és a Telekom ugyanis idén is megszervezi a The Walking Dead tematikájú véradását és a két hónapos országos eseménysorozat nyitóhelyszíne a WMN irodája lesz. A véradóknak felajánlott menő ajándékok mellett olyan fogásokkal tesszük „vonzóvá” az élményt, mint például Fiala Borcsa zombis menüje, Szentesi és DTK no meg, khm, A Pomázi Vajna Tímea személyes jelenléte és egy The Walking Dead tematikájú úgynevezett „Blood Store”. Utóbbira, mondjuk, mi is nagyon kíváncsiak vagyunk, ha nekünk is bejön a dekor, lehet, hogy az iroda örökre „vérbutik” marad... A tavalyi akcióban 415 liter vér gyűlt össze, és a tévécsatorna célkitűzése, hogy idén elérjék a 800 litert – ehhez próbálunk meg mi a WMN szerkesztőségében is néhány literrel hozzájárulni. 

Tényleg mindent megmozgatunk a siker érdekében, mert vérre igen nagy szükség van, és nem csak halálos betegségek esetén. Csupán a közvetlen környezetemben kapott már anyukám, és egy műtétnél nálam is berendelték, ráadásul Szentesi Évát is próbálták vérrel tuningolni a betegsége idején – mint látjuk, szerencsére sikerrel. Vért még nem sikerült mesterségesen létrehozni, bár vannak erre való törekvések, így marad a hagyományos módszer, az egyikünktől leveszik, a másikunknak meg odaadják. 

Ehhez azonban az kell, hogy legyen elég. Tehát adni kell.

Én – bevallom – egy időben azért is jelentkeztem, mert a véradás helyszínén elvégeztek egy csomó fontos szűrést – persze a véradáson mindig leszúrtak, hogy „ne ezért adjon az ember”, oké, oké, igazatok van. Mindenesetre megnyugtatott, ha tudtam, hogy nagyjából rendben vagyok. Van olyan ismerősöm, akinek ilyenkor fedezték fel a súlyos hepatitis-fertőzését, mondjuk, ő ettől a ténytől nem volt boldog... 

Az Országos Vérellátó Szolgálat folyamatosan jelzi az oldalán, hogy melyik vércsoportból mennyi van éppen készleten, és miből akad hiány. A megfelelő mennyiség azt jelenti, hogy minden transzfúziós igényt gyakorlatilag azonnal ki tudnak elégíteni. A kevés azt, hogy a sürgősségi ellátás biztosított, de a tervezhető transzfúziókat esetlegesen egy-két nappal átütemezhetik, már amennyiben ez a beteg állapotát nem veszélyezteti. Például, ha valaki hónapok óta vár egy térdprotézisre, lehet, hogy ideiglenesen továbbra is várakozni kényszerül.

Felmerül a kérdés: vajon előfordulhat-e, hogy elfogy a teljes vérkészlet? Az OVSZ közlése szerint nem. „Nagyon tudatos gazdálkodás folyik. Amióta Magyarországon vérellátás van, azóta a vér még nem fogyott el. Amennyiben a véradások nem a tervezett/várt eredményt mutatják, az eltérésnek megfelelő mértékben fokozzuk az aktivitásunkat. Ez történt augusztusban is.” 

Mégis többször látjuk a közösségi oldalakon, hogy kétségbeesett rokonoknak, barátoknak keresnek vért irányított véradás keretében. Ami a meglepő benne, hogy nem kell azonos vércsoporttal rendelkeznie a véradónak, a vérellátó „becseréli” azt a megfelelőre. Hogy van ez pontosan? – tettem fel a kérdést a szakembernek. 

„Az irányított véradás azt jelenti, hogy a véradó rendelkezhet arról, kinek (melyik betegnek) kívánja adományozni a vérét. Ehhez a véradónak tudnia kell a beteg személyes adatait, születési idejét, tajkártyájának számát, a kórházat, ahol fekszik. Ezt bárhol az országban bárki megteheti. A vér ahhoz jut, akinek szánták. Egy plusz nyomtatványt kap a levett vér, ezzel 14 napig várja a felhasználást, amennyiben mégsincs szükség rá, akkor bekerül az általános készletbe, és bárki megkaphatja. A csere egy mese, csak csoportazonos vérrel lehet irányított véradást eszközölni, ha valaki más vércsoportú, azzal gyarapítja a vérkészletet, ami a gazdálkodást, elosztást könnyíti, és ezzel együtt az ellátottság egyenletesebbé válhat.”

Ezek után összegyűjtöttem a legfontosabb gyakran feltett kérdéseket a véradásról, és megkértem Major Jánost, a Magyar Vöröskereszt véradás-szervezési szakmai vezetőjét és dr. Nagy Sándort, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettesét, hogy válaszoljanak rájuk. Szóval, ha már csak ez a néhány kérdés választ el a döntéstől, hogy gyere-e hozzánk vért adni, akkor olvass tovább, és ne hezitálj tovább! 

Zsarolhatja-e a kórház a beteget azzal, hogy: „ha nincs vér, akkor nincs műtét sem”?

„A kórház természetesen nem zsarolhat, csupán felhívhatja a figyelmet arra, hogy hozzátartozóként, egészséges és tudatos állampolgárként mindenki hozzájárulhat/na a vérkészlethez és az ellátáshoz. Amennyiben olyan műtétről van szó, ami alapvetően nem jelent közvetlen életveszélyt, akár el is halasztják, hiszen a meglévő készletekben mindig kell egy biztonsági tartaléknak lennie, mivel bármikor lehet egy tömeges baleset, váratlan komplikáció szülés közben stb. Sokszor itt a rossz kommunikáció a vétkes: egyrészt a kezelőorvos részéről, másrészt a hozzátartozók is sokszor félreértik, hiszen alapvetően kiszolgáltatott helyzetben vannak."

Na, de mi történik a véradáson, és hova kerül a vér?

Az adminisztráció után az ember kitölt egy kérdőívet, melynek során a tetoválásoktól a szexuális partnerekig sok mindenről vallani kell. Nem azért, mert erkölcscsőszök ülnek a túloldalon, hanem, mert igyekeznek előszűrni a jelentkezőket. A gyorsteszteket követően megszúrják az ember ujjbegyét, és megnézik például a hemoglobin-szintet.

Ezután egy orvos kikérdezi az embert a kérdőív alapján. Utána kiderül, lehet-e vért adni, vagy sem. Ha igen, akkor mindenki örül, kapsz egy pihe-puha széket, és már szúrják is beléd a tűt, ami egy zacsiban folytatódik. Összesen 450 ml vért csapolnak le, ami a teljes mennyiségnek nagyjából a tíz százaléka (Átlagban öt-hat liter vérünk van). 

A levett vért a régióközpontokban három alapkészítményre választják szét. Vörösvérsejt-koncentrátum, trombocita-koncentrátum (vérlemezke) és plazma. A jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzését követően – elfogadható eredmények esetén – a vérkészítményeket a kórházak kapják meg, ahol a javallatnak/szükségnek megfelelően transzfundálják a betegeket. Egy adag vér maximum három embernek segíthet. 

Azt hittem, hogy régen sokkal egészségesebbek voltak az emberek, de a szakember szerint „50 évre visszamenőleg nem sok relevanciával bír az összehasonlítás, mert teljesen mások voltak az elbírálási szabályok. Részben a lakosság átlagéletkorának növekedése, részben a biztonság fokozását célzó, folyamatosan szigorodó szabályok miatt az éves kiszűrési ráta 1-1,2 százalékos növekedést mutat.” Jelenleg a legtöbb jelentkezőt (évente nagyságrendileg 28000 esetben) alacsony hemoglobin-szint miatt zárjuk ki. Ezzel a véradót védjük, és garantáljuk, hogy minden előállított vérkészítményünk hatóanyag-tartalma megfelelő legyen.”

Mit egyek vagy igyak váradás előtt?

Véradás előtt nem kell többet enni, mint a szokásos, folyadékból viszont másfélszeres mennyiséget ajánlott bevinni, természetesen alkoholmentes ital formájában. 

Ájulós vagyok. Akkor én nem adhatok vért? 

Attól függ, mitől ájulsz . Ha már attól rosszul leszel, hogy beszélsz róla, inkább ne adjál. Ha az alacsony vérnyomásod miatt van a szédülés, akkor sem, hiszen a vérnyomásnak egy adott tartományban kell maradnia. Ezt minden alkalommal a helyszínen ellenőrzik. Ha csak az óriáskeréken szédülsz, akkor viszont nyugodtan mehetsz a kezelőszékbe. 

Véradás után elmehetek sportolni, pakolni vagy más megterhelőbb fizikai tevékenységet folytatni?

Kimondottan sportolni, úszni nem ajánlott, de sétálni, normál házimunkát végezni szabad, szekrényt cipelni a szúrt karral nem érdemes, mert az bevérezhet. De nemcsak véradáskor, hanem sima vérvétel után is kíméljük a karunkat. 24 óra múlva már lehet sportolni.

Mennyi idő után áll vissza a szervezetem vérmennyisége?

A vér alkotórészei hamar visszapótlódnak, a plazma nagyon gyorsan, ám az alakos elemek is. Ezek friss, fiatal sejtek, melyek jobban szállítják az oxigént, így a szervezetünk „megfiatalodik”, hiszen a vérünk egytized része kicserélődött.

Alapvetően bomlanak és újratermelődnek vérünk alkotórészei, csak itt egy kicsit turbó üzemmódban dolgozik a csontvelő. 56 nap múlva újra alkalmas lehetsz a véradásra. Ez a kötelező minimum várakozás két véradás között.

Pont menstruálok. Adhatok vért?

Nem kizáró ok, akkor javasolja a szakember, hogy ne adj, ha nagy mennyiségű a vérveszteség, és fájdalmas a ciklus. Alapból ellenőrzik a hemoglobin-szintet (vastartalmú vérfesték), amennyiben ez alacsonyabb a meghatározott minimumnál, akkor a véradót átmenetileg (egy-három hónapra) kizárják a véradásból. Nőknél ez gyakrabban előfordul, sokszor a menstruáció körüli időpontokban, vagy azoknál a hölgyeknél, akik fogyókúráznak, és a diétájuk nincs megfelelően összeállítva. 

Reméljük, minden kérdésedre válaszoltunk, úgyhogy most már tényleg nincs más hátra, mint hogy REGISZTRÁLJ ITT a WMN-véradásra, a Magyar Vöröskereszt javára. További The Walking Dead véradás helyszíneket pedig a FOX Facebook-oldalán találsz.

Zimre Zsuzsa