Emlékszel, ugye? Meséltem, hogy Törökországban már azzal is egy fél tucat udvarlóra szert lehet tenni, hogy becsekkolsz a szállodádba. Én is így jártam, sőt, az egyik fickó még az elutazásom után egy bő héttel is egyre a küszöböt rágta, mégis, mikor láthatna. (Megjegyzem, soha nem találkoztunk.)

Látszott, kezd kifogyni az észérvekből, miért is kellene nekünk ásó, kapa, nagyharang, azonnal egymáséi lennünk, úgyhogy egyik este fogta magát, és küldött egy képet a merev farkáról.

Reggel hatkor, amikor felébredve szembenéztem Szulejmán büszke Küklopszával, sokféle érzés kezdett el bennem kavarogni. Egyrészt nagyon megörültem, hogy én már egy ennyire modern nő vagyok, akinek dickpiceket, azaz farokszelfit küldözgetnek a férfiak. (Itt szólnék, hogy ennyi a fílinghez elég is volt, köszi. Többet nem kérek, mert minek.) Kicsit persze értetlenkedtem is, mégis, a csávó vajon mit gondolt? Hogy e török bráner láttán azonnal felülök az első faszpadosra fapadosra és meg sem állok a hálószobájáig? Mert ha így van, szegény alaposan eltévedt, amennyire meg tudtam állapítani, semmi különleges nem volt a cerkájában – aki egyet látott, mindet látta. Arc-, személyiség-, és főleg humorérzék nélkül ráadásul engem egy merev vagy lankadt pénisz sem tudott soha felizgatni.

Végül erről eszembe jutott a nagymamám barátnőjének története. Négy fiúgyermeket nemzett és nevelt fel, tehát fütyifronton már nagy meglepetések nem érhették, amikor egyik téli este elébe ugrott egy ballonkabátos úr, és délcegen odalóbálta az idős hölgy orra alá a farkát. A néni rápillantott, majd csak annyit mondott a pasinak: „Takarózzon be, fiam, még megfázik.”

Hát, kábé én is így éreztem magam a délceg Szulejmán bréje láttán. Aztán letiltottam.

.
Nézd, figyi, nézd, nézd! Figyi, nézd, nézd!

Persze azért nagyon izgatott, mások hogy állnak ezzel a kérdéssel. Úgyhogy körbekérdeztem a barátnőim, és a meleg fiúismerőseim körében, kaptak-e már faszfényképet – kérve vagy kéretlenül –, és vajon mit szóltak hozzá? Íme, a válaszaik:

Anita...

...két éve lett szingli, akkor regisztrált egy társkeresőre. Nem ilyen élményekre számított: „Amikor ilyen képeket kaptam, nagyon meglepődtem, de egyáltalán nem éreztem magam hibásnak. Hiszen ezekkel a pasikkal még el se jutottunk a szextémához cseten. De ők valamiért fontosnak tartották megmutatni a méretüket. Ez ugyanúgy egy infó róluk, mint az, hogy mit dolgoznak, milyen magasak... Némelyiküknek próbáltam jelezni, hogy normál esetben ez egy nőt nem hoz lázba. Volt, aki vitatkozott, dehogynem, ne mondjam már a hülyeségemet, igenis kell nekünk a méretes fasz. Egy eset volt, amit utólag kicsit szégyellek. Egy srác rávett, hogy a telefon kameráján keresztül nézzem végig, ahogy kiveri... Azért mentem bele, mert ilyet még sosem láttam, a kíváncsiság hajtott. Nem akartam hinni a szememnek! Utólag viszont úgy éreztem, ezzel belerángatott, közöm lett úgy a rejszolásához, hogy a pasihoz meg amúgy semmi kapcsolat nem fűzött.”

.
Amikor kiég a retinád

Zsiga

„A pasik, akik faszszelfit küldenek szerintem totál félreértik a nőket. Először is, a csajokat – a férfiakkal szemben – a vizuális ingerek nem hozzák azonnal szexuális izgalomba, ezt számos kutatás is bizonyította. Másrészt, míg egy kislányra azonnal rászólnak, ha a puncijához nyúl, tehát azt fogja megtanulni, hogy a punci/kuki valami ronda dolog, a kisfiúknál nem így van. Csúnyája csak egy lánynak lehet, míg a fasz a férfiasság legfontosabb kelléke. Ezért is büszkélkednek vele a pasik. Amellett a férfiak legalább annyira szenvednek a faszuk miatt, mint a nők a mellük miatt. Csak a nőknél ez nem annyira tabu, mert a mell mégis szem előtt van. Szóval a pasiknál tényleg a fasz körül forog minden, és nem kell kiakadni, amikor egy ilyet küld. Ez olyan, mint amikor egy szarvasbika az agancsával büszkélkedik... vagy Kedves Feri a nagy autójával. Amúgy szerintem nincs abban semmi gond, ha az ember megtudja, mire számíthat. Én is elkövettem azt a hibát, hogy azt hittem, nem érdekel a méret, aztán amikor arra került a sor, majdnem sírva fakadtam a csávó mikroméretétől. És sajnos nem vagyok Teréz anya, aki ilyenkor tekintettel van az illető lelkére” – vallja Zsiga.

Gyöngyi

Neki egy régi ismerőse izgult fel pillanatok alatt, méghozzá több ezer kilométerről: „A Facebook segítségével vettem fel újra a kapcsolatot egy ezeréves fuckbuddym-mal, akivel amúgy közös szakmában kezdtünk el dolgozni, szóval volt a puszta kíváncsiság mellett egy másik indokom, hogy bejelöljem. Azonnal rám is írt, hogy mi van velem, elkezdtünk beszélgetni (neki egy felesége plusz két gyereke volt, nekem is egy évtizedes kapcsolatom). Futjuk a szokásos köröket, erre hirtelen egy kopasz fasz mereszti rám a szemeit... Kicsit lefagytam, nem tudtam, mit „illik" ilyenkor reagálni. Egy huszárvágással arról kezdett rizsázni, hogy mennyire kíván (megjegyzem: több ezer kilométerre voltunk egymástól) és hát magához nyúlt. Nagyon kínos volt az egész, gyorsan elköszöntem, és kiléptem a csetből.”

-
Kérsz, nem kérsz... kapsz!

Marcsi viszont...

...csak a kíváncsiságát elégítette ki: „A csávóval évekig kergettük és elkerültük egymást: ha ő jött, nekem volt valakim... és fordítva. Éppen becsajozott állapotában egyszer megint egymásra tekeredtünk csetben, amikor megbeszéltük, hogy könnyebb lenne, ha feloldanánk ezt a titok faktort egymás fejében: én egy dickpicet kértem, ő egy mellfit. Aztán elvette a csaját.”

Vilhelmina

Gimnáziumban tanít, ő így számolt be a tapasztalatairól: „Velem havi egyszer biztosan előfordul, hogy ismeretlen néven, idegen arccal bejelölnek férfiak, és ajánlatot tesznek. A kolbászlengetés viszont a snapchat óta gyorsult fel. Régen csak azok lelkesedtek ennyire, akik a netes társkeresőn próbáltak rövid idő alatt dugótársat találni, azért is adtam fel végleg az online keresést. Életem legtöbb ismeretlen fütyijét ott láttam. Ez a magamutogatás régen betegesnek számított, ma a 14-16 éves fiúk minden további nélkül fotózgatják magukat, és az osztálytársaknak is küldözgetik a saját micsodájukat. Vagy nem érzik, vagy nem tanulták meg, hogy ezt nem kellene.”

Karola

Számára egy kicsit olyanok voltak ezek a képek, mintha megerőszakolták volna. „Kaptam kivert faszt, kétszer is, kibaszott undorító volt, féltem tőle, szégyent éreztem meg hányingert. Azt írta a csávó, hogy ezt a képeim nézegetése közben csinálta, majd egy irdatlan bránert küldött, rengeteg gecivel. Tuti, hogy nem az övé volt, de tulajdonképpen mindegy is.”

.
Tesséktesséktesséktesséktesséktessék!

Oszkár

„Nálunk, buziknál tök bevett kommunikáció a farkas képek küldözgetése. Amióta vannak meleg társkereső appok, és ezeken lehet képeket küldözgetni, azt kell mondjam, hogy szinte hamarabb jön egy fasz fotója szembe, mint egy kivehető arcé. Én praktikus ember vagyok. Szeretem tudni, hogy mit rejt a kisgatya, sajnos futottam már bele mini-kukiba, ami eléggé letaglózott. Nekem kurva fontos a méret. Azt mondnám, hogy ez már-már kötelező része a bemutatkozásnak, pláne akkor, amikor csak szexet keresel. Ezek az oldalak nem a fehérlovas hercegeket gyűjtik össze, hanem leginkább azokat, akik dugni akarnak. Ismerek olyanokat, akik mutogatják is egymás között a fotókat, hogy melyik ismert embernek milyen” – magyarázza meleg ismerősöm, Oszkár.

Szilvi

„Túlzás lenne azt mondani, hogy a pasim volt, inkább egy hosszabb kalandnak nevezném, úgy hét éve történt. Aztán amikor vége lett, rá néhány hónapra kaptam tőle e-mailben egy fantasztikus fotót a farkáról. Nem is tudtam, hogy erre mit reagáljak. Láttam, hogy néhány hónappal később megnősült. Ez az aprócska tényező azonban nem tántorította el attól, hogy időszakosan olyan SMS-eket küldjön, amikben azt ecsetelte, hogyan szeretne megdugni. Végül kénytelen voltam letiltani” – mesélte Szilvi.

Szofi...

...ellenben a mai napig jót röhög, ha eszébe jut egy régi fickó: „A válásom után regisztráltam egy társkereső oldalra, hatalmas élményeim voltak... Írt nekem egy csóka, napszemüveges, kegyetlenül tapló arccal volt fenn az oldalon. Kíváncsi voltam rá, úgyhogy elkezdtem vele a kamu e-mail-címemen levelezni. A második levélben három fotót küldött. Tudtam, hogy veszélyes lesz, ezért megvártam, míg lefekszenek a gyerekek aludni. Nagyon lassan görgettem lefelé. De így is hatalmasat nyerítettem, olyan vicces volt. Fel volt építve a marketing. Az első képen ő látszott vigyorgó fejjel, napszemüvegben jobb volt, mint nélküle. Harmincas, tanulatlan pasi... hatalmas egóval. A második képen félmeztelenül állt egy félig bútorozatlan szobában, üvegből ásványvizet (!) ivott, és szexire volt beállítva. Mondjuk, jó felsőteste volt, mutogathatja is... valaki másnak. De! A harmadik fotó az arcomba tolta premier plánban a félig merev hímvesszőjét. Tíz percig suttogva-sikongatva kacagtam, nem akartam felébreszteni a gyerekeket. Visszaírtam neki, hogy köszönöm a pár vidám percet, amit okozott.”

 

5
Egy sima 'helló' is bőven megtette volna.

Hogy mindebből mi a konklúzió?

Nos, azt hiszem, a faroklengetés szabályai elég egyszerűek: ha biztosan tudod, hogy a másik várja, és számít rá, bátran küldj képet a farkadról. Egyébként meg ne. Biztosan nem szeretnéd, hogy öklendezzen tőled a másik  – ahogy azt sem, hogy kiröhögjön.

 

Fiala Borcsa

 Képek: ITTITT, ITTITT, ITT