A munkaerőpiacon már csak egy hátrányosabb helyzetű kaszt van a nőknél, mégpedig a pályakezdők. Mondhatni, az Y generáció az új nőügy. Persze nem olyan nagyon nagy újdonság ez, a kilencvenes években ugyanez a titulus az X generációnak járt, azelőtt meg a baby boomereknek... és így tovább.

Generációról-generációra örökítjük át szépen az öreg baka hozzáállást, azaz, a: „nekem se' segített senki, majd szépen ő is kiküzdi magát” stratégiáját.

Ha vezetőként esetleg megszólítva érzed magad, és a fenti idézetnél is sűrűn bólogatsz, akkor kérlek, helyezkedj kényelembe, nyomass egy kávét a – privát – kapszulás masinádból a gyakornokoddal, és felvázolom azt, amit nagy eséllyel az alkalmazottad soha a büdös életben nem merne neked szemtől szembe elmondani.

Íme, néhány fontos infó az Y-osokról, jó, ha tisztában vagy ezekkel vezetőként. Szív küldi szívnek, tőlem neked.

1. Egynek lenni a 250 ezer aktív felsőoktatásban lévő diák közül – kábé ilyen lehet megnyerni az Éhezők viadalát
A pontszámítási versenybe legkésőbb tizenkét évesen beszálltunk. Cél: küzdd be magad a jó középiskolából a jó egyetemre, a jó egyetemről pedig gyakorlatra/munkahelyre. Versenyképes, egyénre szabott szakmai tapasztalatért megyünk, amit később a TE cégedbe fektetünk bele. Mérföldkövekre épített valódi jövőképet várunk el, amiért orrba-szájba túlórázunk. Cserébe adjuk a felsőoktatásból hozott EU-konform tudásunkat, tehetségünket, ambíciónkat, amivel, – ha nem törsz le bennünket – jövedelmezőbbé tesszük a cégedet, mint előtte volt.

2. Tévhit 2.0: Nem akarunk mind vezetők lenni, de megvan hozzá a szükséges tudásunk
Az alaptanterv részeként elsajátítunk analitikus készségeket, feladatdelegálást, csapatmunkát, szakmai-etikai hozzáállást – egyszóval, ha hiba van a rendszerben, azt mi jól látjuk, és jó eséllyel meg is tudjuk oldani. Önmagában az is elég kemény töréspont, amikor megtapasztalja az ember a halszagú, magyar kádervalóságot. Szóval, ha le is ülteted a kispadra a Y-os alkalmazottad, mert folyton okoskodik, attól még nem vak, ugyanúgy látni fogja a hibákat. Vele viszont ezek a hibák eltűnhetnek, adj neki felelősséget, hálás lesz.

3. Túlképzettek vagyunk, mégsem tudunk mindent
Nagy az arcunk, mert a fentebb említett versenyhelyzetben küzdötte fel magát az a generáció, amelyik majd a te cégednél próbál elhelyezkedni. Nemzetközi standardre tanítanak, éppen ezért nehezen álljuk meg a helyünket  a magyar valóságban. Nem tudunk mindent, ehhez tapasztalatcsere is kell az idősebb generációval; azaz folyamatos visszajelzés, és csapatmunka. Ugyanis nem úgy jöttünk a világra, hogy ismerjük a céged minden apró rezdülését.

4. Online valóság – az új Szabad Európa rádió
Az első pontban megfogalmazott oktatási elvárásnak köszönhetően legalább egy idegen nyelvet megtanul az ember. Kozmopoliták vagyunk, rendszeresen fogyasztunk online tartalmat, tisztában vagyunk a nyugati trendekkel, amelyek csak tíz év múlva valósulnak meg itthon... vagy meg sem valósulnak. Dühítő a tötymörgés, mert szó szerint a szemünk előtt halad el az élet.

5. Másképp gondolkodunk, más nyelven beszélünk
Jó eséllyel mondhatjuk, hogy a számítógép előtt nőttünk fel. Az agyunk másképp működik, a feladatokat másképp oldjuk meg – nem rosszul, másképp. Emiatt más nyelven is beszélünk. Másképp delegálunk feladatokat, másban látjuk a szervezet problémáját. Gyorsabbak vagyunk, pörgősebbek „hálózat függetlenek”, ami önmagában elég konfliktusforrás lehet a tekintélyelvű, lassú rendszerekben. Nem ellened szól, ne vedd magadra, bőven elég, ha teret adsz.

6. Nem csak vezető vagy, példakép is
A vezetés felelős pozíció, példakép vagy, szakmai mérce. A te magatartásod az irányadó, a te etikai hozzáállásod, viselkedésed és kiállásod mintaadó – ehhez mérjük magunkat, egymást, ez alapján ítéljük meg a szakmát. A többség olyan helyen szeretne dolgozni, amit büszkén viselhet online és offline. Ha korrumpálódó „szia, uram!” vagy, ne csodálkozz, hogy előbb tanulja el az alattad lévő az oligarcha-építést, haveri alapú munkamegosztást, mint a munkahelyi workflowt. Így viszont joggal féltheted a pozíciód.

7. Ha azt érzed, hogy nem nevetnek a szexista poénjaidon, jól érzed
Az internet adja a sokszínűséget, az EU a nyitottságot. Hála az uniós csatlakozásnak, ennek a generációnak alapból adott volt, hogy külföldön tanuljon, éljen, így némi nyitottság és tolerancia ragadjon rá. Úgyhogy ne öld ki a nyitottságot a frissen végzett alkalmazottadból, hullafos, szexista, cigányozós, magyarozós, gagyi, retro poénokkal. A vezető egyben példakép is, hatalmában áll új üzleti kultúrát meghonosítani, a mai egyenjogúsági törekvések mellett pedig elég jövedelmező az érzékenyítésbe fektetni.

8. Az alkalmazott nem a tulajdonod
Ne parázz azon, hogy egy alkalmazottra tudást, pénzt, szakmaiságot pazarolsz, és otthagy egy jobb ajánlatért. Egy Y generációsnak ugyanúgy alapszükséglete a közösséghez tartozás, mint mindenki másnak, és hosszú távra tervez. Ellenben, ha nem tud kibontakozni, nem sokat fog pöcsölni, gond nélkül továbbáll. Nemcsak a jó tapasztalatot viszi át egy másik céghez, hanem a rosszakat is, a rossz tapasztalttal pedig együtt jár a rossz hírnév. Bár emiatt nem kell aggódni, mert a diplomás munkaerő jószerivel külföldre megy.

9. Tartsd jól, és motivált lesz!
Ha az alapvető feltételeket nem teremted meg egy munkahelyen, az rendkívül rosszul hat az alkalmazottakra. Ha saját kontójára intézi a céges hívásokat, ha nincs egy rendesen működő laptopja, asztali számítógépe, ha a havi bérletét a baromi alacsony jövedelme mellett is ő fizeti, ne csodálkozz, hogy nem lesz motivált. Bőven elég bosszúság, hogy a maradék pénzét elszipkázza a főbérlő.

10. Ha megszólítva érzed magad a fenti pontok többségében... 
Akkor nem az Y generációs alkalmazottaddal van baj, hanem a rendszerrel. Ezt te is tudod, ő is tudja, fölösleges hazudnotok egymásnak. Ne a kollégádon verd el a port, hanem tegyél azért, hogy tisztább, átláthatóbb, egyenlőbb rendszer legyen, állj ki magadért, tekintsd a másikat partnerként, és legyél vele őszinte.

Persze Y-osból is  többféle van; akad, aki hajlik a nyomás alatt, de van, aki nem. Van, aki eltesósodik, van, aki kiáll az elvei mellett. Van, aki kibaszott lusta, van, aki kibaszott nagy stréber. Van, aki megcsinál lelkesen egy darabig minden szart, és van, akinek hamar elege lesz az uram-bátyámozásból.

Azért tanultunk ennyit, hogy jövőt építsünk, és ne a kommunizmust vigyük tovább. Ha itt nem lehet, akkor építjük máshol. Úgyhogy főnökként egy dolgot tehetsz, amikor fiatal alkalmazott jön a cégedhez, érdeklődj, támogasd, mentoráld, mert azzal hosszú távon nemcsak a cégednek, hanem a társadalomnak is jót teszel!

Szőcs Lilla

Kiemelt kép: ITT.