„A jó játék olyan, mint a csoki” – Így válassz játékot a gyereknek
Támogatott tartalom
Szóval, milyen a jó játék? Nagy? Drága? Olcsó? Színes? Lapos? Kerek? Négyszögletű? Kitalálós? Összerakós? Szép? Egyszerű? Bonyolult? Az a helyzet, hogy az igazság valahol Gombóc Artúr környékén lakik. A jó játék ugyanis olyan, mint a csoki. Sebők Franciska tanácsadó szakpszichológus segít eligazodni.
–
Sokszor az az érzésem, hogy a játékboltok roskadozó polcai között a szülők átkerülnek egy számukra ismeretlen dimenzióba, és azon stresszelnek, hogy a legjobbat vegyék meg gyermeküknek. Furcsa kép ez, hiszen a játék lényege pont az, hogy nincs benne kényszer, és örömet okoz. Kicsit mintha túl lenne dimenzionálva a „legjobb” fogalma, írásomban összeszedek pár –szerintem fontos – szempontot, amelyek talán segíthetnek eligazodni.
Mutasd a játékod, megmondom, ki vagy!
A gyerekek nyelve a játék, hiszen érzéseiket, gondolataikat sokáig nem tudják másképp kifejezni.
Legkönnyebben a játékaik által lehet megismerni őket. Ha agresszíven játszik, ha egyedül játszik... ezek mind-mind jelzések belső világáról.
Sok szülő szerint az a jó játék, aminek örül a gyerek, és jól el tudja vele szórakoztatni magát. Ezzel szemben az volna jó, ha nem maga a tárgy volna a lényeg, hiszen a játékszer csak egy eszköz, amellyel kommunikálni tudunk a gyerekünkkel. Abban segít, hogy értsük és megismerjük egymást.
Az a legfontosabb, hogy EGYÜTT kell játszani a gyerekekkel! A kicsik számos dolgot a játékaikból sajátítanak el. Megtanulhatják többek között kontrollálni az érzéseiket és a gondolataikat. Figyelmet, türelmet, kitartást tanulhatnak. Rájöhetnek, hogy képesek a világra hatni, és szabályozhatják azt. A játékból fakad saját viselkedésük kontrollja, mások gondolkodásának megértése, és még sok olyan készség, amire aztán az életükben szükségük lehet. A játék megtanít veszíteni, együtt működni, élni... A végtelenségig lehetne folytatni a sort.
A gyerekek mindennel tudnak játszani, nincs olyan élmény vagy cselekvés, ami ne lehetne játék. Ők a játékkal ismerik meg a világot.
Sokszor olyan problémákat játszanak el, amelyek foglalkoztatják őket. Olyan dolgokat tudnak megtanulni közben, amelyek később a valós problémamegoldásukban is segítségükre lesz.
A szerepjátékokban például gyakran az az örömforrás, hogy különböző szerepekbe lépve felnőttekké válnak. Ezek a helyzetek lehetőséget teremtenek arra, hogy a konfliktusos élményeiket megdolgozzák. A gyerekeknek sok félelemmel, szorongással kell megküzdeniük. Azzal, hogy ezeket eljátsszák, csökkentik a feszültséget, megszelídítik az indulatokat.
Mi legyen a bevásárlólistán?
Amikor ajándékért indulsz, jó, ha a következő hat szempontot tartod észben:
1. Nem kell, hogy drága legyen.
2. Nem kell, hogy nagy ötlet legyen. A kreativitást nem a polcról vesszük le.
3. Fontos, hogy olyan játékot vegyünk, amivel mi is szívesen játszanánk.
4. Nem kell kimondottan fejlesztő játéknak lennie, hiszen minden játék fejleszt.
5. A lényeg, hogy korának megfelelő legyen, és szabadon játszva jó élményekhez jusson a gyerek.
6. Lényeges, hogy legyen valami kihívás benne, mert azok teljesítése örömmel jár, növeli az önbizalmukat.
A jó játék...
A jó játékban a gyerek együtt tud lenni más emberekkel. A jó játék megtanít veszíteni. A jó játék nincs kész. Ha olyan játékot veszel, amit lehet alakítani, továbbgondolni, azzal teret engedsz a gyereknek, hogy a tervezést, szervezést gyakorolhassa, így erősítve benne a hatékonyságot, önbizalmat. A jó játék leginkább a problémamegoldást fejleszti. A helyzetfelismerés, a különböző megoldások gyakorlása mind az életre készítenek fel.
A jó játék olyan, mint a csoki. Mindegy, hogy kerek, lapos vagy szögletes, a lényeg, hogy élvezetes. Annak, aki játszik vele.
A játék öncélú, nem kell feltétlenül hasznosnak lennie. Épp az a haszna, hogy nincs haszna, és emiatt ad olyan sokat. Kitűnő örömforrás, felnőttként sem kellene megfeledkezni róla.
Grastyán Endre (orvos, agykutató – A szerk.) szavait idézve: „A játék olyan, mint a drog, amelyet nem követ másnaposság.” Kutatásai kimutatták, hogy vannak olyan anyagok, melyek a játék során termelődnek és hozzájárulnak az egészséges szervezet működéséhez. Véleménye szerint létfontosságú, hogy időnként az ember olyan tevékenységeket végezzen, amelyek nem létfontosságúak. Legyen a jó játék életünk végéig fontos. Legyen benne jelenlét, figyelem, gyermeki minőség.
Ha játékboltban jársz, talán az a legfontosabb, hogy keresd meg magadban a gyereket.
Akár magadnak is felteheted a kérdéseket:
Te tisztában vagy az érzéseiddel?
Van rá tered, hogy kijátszhasd magadból a napi konfliktusokat?
Tudsz veszíteni?
Van kivel és hol együtt lenni/játszani másokkal?
Ha sok a nemleges válasz, legközelebb érdemes magadnak is játékot választani. A legjobb, amit tehetsz, hogy megtanulsz kikapcsolni, és néha gyerekként csinálni dolgokat! Ha ez sikerül, biztosan megtalálod a legjobbat a gyerekednek is.
Sebők Franciska
tanácsadó szakpszichológus
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Mila Supinskaya Glashchenko