Farfekvéses babát hüvelyi úton szülni? Lehetséges!

–

Egy haladó szemléletű magyar intézmény

Dr. Fekete Tamás, a kistarcsai Flór Ferenc Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezetője eleinte ellenérzésekkel tekintett dr. Erdély Evelin szülőszobavezető és dr. Lőrincz Katalin szakorvosjelölt kezdeményezésére – legalábbis, amíg az osztályvezető kérésére egyre több bizonyítékalapú szakirodalommal, adatokkal és nemzetközi képző intézmények videóival alá nem támasztották, hogy a magzat medencevégű elhelyezkedése esetén is lehetséges a biztonságos hüvelyi szülés. Ezután felgyorsultak az események: az osztályról először hét orvos külföldi képzésre ment, majd 2024 áprilisától már a Budapesten megvalósuló amerikai kurzusokon is képezték magukat a szakemberek.

Az első kurzusokat követően aztán osztályos protokollokat dolgoztak ki, belső képzést indítottak, a külső fordításról és faros szülésről szóló szülői tájékoztatót és beleegyező nyilatkozatot, valamint a faros szülésre kialakított konzultációt hoztak létre. Időközben a kezdeményezésük összeért a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság pilot családbarát szülészeti képzési programjával is, amiben szintén érintik a külső fordítás és a faros szülés technikáját. Mindennek köszönhető most, hogy a kórházukban állami keretek között, a várandós nők számára kiszámítható feltételek mellett érhető el mindkét módszer.

A projekt elindulása óta összesen 90 külső fordítást végeztek, és az esetek háromnegyed részében aztán hüvelyi úton születtek meg a babák.

Továbbá tavaly szeptember óta a sikertelen fordítást követően tizenhárom esetben kíséreltek meg faros hüvelyi szülést, amely öt esetben hüvelyi úton is végződött, és ezen kívül egy nem tervezett faros szülés is történt az osztályon.

Bárkit fogadnak külső fordításra az országból

Ha egy magzat fekvése medencevégű, és a várandós nő szeretne esélyt adni a hüvelyi úton történő szülésnek, az intézményben bárkit fogadnak külső fordításra az országból. Lőrincz Katalin elmondja, hogy ezt egy nulladik lépés is megelőzi: minden hozzájuk forduló várandós nőnek ajánlják a „spinning babies”-technikát, ha pedig ezt anyagilag nem engedhetik meg maguknak, akkor olyan ingyenesen elérhető videókat, amik segíthetnek a magzat befordításában. Ha ez nem lenne elég, akkor a következő lépés a külső fordítás lehet (amiről ebben a cikkben mi is írtunk).

Ezt a magzat állapotának felmérése után (CTG és UH vizsgálat) két orvos kísérli meg: a kismama injekciós izomlazítót kap, ami a méh ellazulását és ezzel a fejre fordítás folyamatát támogatja. Korábban az infúziós változat volt elterjedt, de most már a brit, amerikai, német és még számos más ország szülészetein is ezt alkalmazzák.

„Ez a beavatkozás nagyjából két percig tart, és ugyan valamennyire kellemetlen lehet a kismama számára, de eddig mindenki azt jelezte vissza, hogy sokkal rosszabbra számított. Ha mégis nagyon kényelmetlennek érzik, akkor egy kis szünetet tartunk menet közben, vagy pozíciót váltunk, és úgy próbáljuk újra.

Ha elsőre nem sikerül, akkor ismét javasoljuk a spinning babies-gyakorlatokat, amitől még ha nem is fordul be a kisbaba, sokszor elég ahhoz, hogy egy kicsit kibillenjen az anya medencéjéből a baba medencéje, és pár nap múlva, amikor újra megkíséreljük, már sikerülhet a fordítás” – magyarázza dr. Erdély Evelin.

A beavatkozás után monitorozzák a babát és a mamát, és egy nappal később újra ellenőrzik a baba szívhangját. A külső fordítási kísérleteknek körülbelül a fele sikeres, és ez megegyezik a nemzetközi eredményekkel. A szakemberek mindig kérnek visszajelzést arról, hogyan alakult a megszületés később, és tapasztalataik szerint a fejre fordított babák 80 százaléka megszületik hüvelyi úton. Sok otthonszülést tervező is megkeresi az intézményt – bár a medencevégű magzati elhelyezkedés alapesetben kizárja az otthonszülés lehetőségét, viszont az eleve alacsony kockázati besorolással rendelkező várandós a fejre fordítás következtében már világra hozhatja otthon a kisbabáját.

Az első beavatkozást egyébként a Szent Imre kórház szülészetének korábbi részlegvezetője, dr. Ádám Zsolt segítségével hajtották végre. A szakmában nagy hírű, magyar származású ausztrál Andrew Bisits professzort is meghívták, hogy szupervizorként felügyelje a munkájukat, valamint a nemzetközi képzőhelyekkel is folyamatos kapcsolatot ápolnak.

Egy medencevégű vertikális hüvelyi szülés első látványra mindenkinek szokatlan, akár ijesztő is lehet…

…a legtöbbször még a faros szülés gyakorlatával (egyelőre) nem rendelkező szülészeti szakemberek számára is, ugyanis ma már egészen másképpen jön világra egy faros baba, mint harminc évvel ezelőtt. Természetesen nem a kisbabák változtak meg, hanem a gyakorlat maga, méghozzá a bizonyítékalapú orvoslásnak köszönhetően. Az alapelv az, hogy az anya valamilyen vertikális pozícióban van a kitolás idején (négykézláb, állva, térdelve, szülőszéken ülve vagy guggolva), mert így tágabb a medencéje, és a gravitáció is segíti a szülést. Emellett abban is nagy a jelentősége a függőleges testhelyzetnek, hogy így az anya keresztcsontja el tud mozdulni (nagyjából egy-két centimétert), amikor a kisbaba feje átjut a medencén. Ha viszont a hátán fekszik, akkor a keresztcsontnak nincsen mozgástere (ez a fejvégű hüvelyi szülésnél szintén így van).

Kulcsszó még a „hands-off” kifejezés, ami annyit tesz, hogy a szülész nem nyúl hozzá a babához a megszületés idején. Csak akkor segítenek a kisbabának kibújni, ha az egyes kontrollpontokon az élettani jelenségek arra utalnak, hogy ez szükséges.

A megszületés alatt először a kisbaba egy-egy lába, majd egy-egy keze szabadul ki, és a feje még egy kis ideig bent marad. Ilyenkor a kisbaba ösztönösen mozgatja a kezét-lábát, így próbál segíteni magának abban, hogy a feje kibukjon. Ahogy a baba medencéje megtámaszkodik, onnantól mérik az időt: a teljes kitolási szakasz maximum hét perc, de az átlagos idő csak két perc 40 másodperc.

Honnan lehet tudni, hogy jól van a baba, amikor a feje még bent van?

A kisbaba testének a színe (az átbújás alatt elfehéredik, majd újra rózsaszín lesz) és mozgása, a köldökzsinór állapota, valamint az édesanya gátjának teltsége mutatja, ha minden rendben van. Ha pedig a jelek alapján indokolt, akkor egy-egy egyszerű műfogással segítenek (például egy úgynevezett apró „shoulder press” segítségével kibillentik a fejet).

A folyamat egyik nagy előnye az anyák számára, hogy nincs szükség gátmetszésre, és a gátsérülések is minimálisak. A vajúdás támogatásának folyamata sem mindegy: a kismama szabadon mozoghat, ehet és ihat, hiszen ez egyaránt támogatja a baba és a mama jóllétét, ami a kitolás idejére is növeli a tartalékokat. „Egészen más ez, mint a fejvégű szülés.

Egy fejvégű szülésnél amíg a gyerek átmegy a medencén, izgulunk, mert a lényegi részt nem látjuk. Itt viszont onnantól, hogy a far megtámaszkodik, pontosan tudjuk, hogy mi miután következik majd, minden a szemünk előtt zajlik, és könnyen tudjuk ellenőrizni, majd pedig eldönteni, ha valamilyen segítségre van szükség”

– mondja dr. Erdély Evelin.

A faros szülés biztonságát adja még továbbá az is, hogy egy kritériumrendszer alapján döntik el, választható út-e a hüvelyi szülés. Ha olyan anyai vagy magzati indok áll fenn, ami miatt ezen kívül esnek, akkor a kisbaba császármetszés útján jöhet világra. A kórház által adaptált kritériumok egyelőre a nemzetközinél szigorúbbak – ezeken később, a növekvő tapasztalatok és gyakorlat mennyiségével várhatóan lazítanak majd, illetve egyedi elbírálás alapján térnek el tőle. Ilyen kritérium például, hogy csak maximum 3500 gramm becsült súlyú és egyszerű fartartásban lévő magzatot vállalnak faros úton. Ha a vajúdás folyamatában bármi arra utal, hogy a kisbabának esetleg nem lesz elég tartaléka a megszületés idejére, akkor inkább a császármetszés mellett döntenek.

Az indított szülés, az előzetes császármetszés, a nagyobb magzati súly, vagy a nem tökéletes fartartás olyan tényezők, amelyek most még nem teszik választhatóvá a faros hüvelyi szülést ebben az intézményben, de a nemzetközi szakmai porondon ezekre is van már példa.

A Flór Ferenc Kórház lakcím szerint bárhonnan fogad várandós nőket, de faros szülés esetén a tartózkodási hely 100 kilométeres körön belül kell hogy legyen, hogy egy órán belül beérjenek a kisbaba és az édesanya biztonsága érdekében.

Nem az a cél, hogy mindenáron elkerüljék a császármetszést, hanem az, hogy indokolatlanul ne történjen meg

A három szakember hangsúlyozza: egyik út sem kockázatmentes, és ezekről pontosan felvilágosítják az érintett várandósokat, azonban a császármetszésnek mind a magzatra, mind az anyára nézve sokkal több a rövid-, és a hosszú távú hátránya.

„Nagyon sok olyan betegség van (például asztma, Crohn-betegség, különböző gyulladásos és más immunbetegségek), amelyek előfordulásában jelentősen nagyobb a császármetszéssel született gyerekek aránya.

Most már azt is tudjuk, hogy ennek a mikrobiomhoz van köze, ami a császármetszéssel érkező babák esetében egy évig nem olyan, mint a hüvelyi úton megszületőké. Anyai oldalon pedig a császármetszés mindig jár összenövésekkel, ami a további szüléseknél és a később esetlegesen előforduló betegségeknél is nagy hátrányt, esetenként pedig életveszélyes szövődményeket is jelenthet” – figyelmeztet az osztályvezető.

Nem kizárt, hogy az érdeklődő várandós nőt a nőgyógyásza lebeszéli erről a lehetőségről (a gyakori téves indokokat lásd a keretesekben – a szerk.), ezért mindenképp érdemes várandósként olyan helyről is információt gyűjteni, ahol van tapasztalat a bizonyítékalapú faros hüvelyi szülésben.

Ami pedig a szakemberek képzettségét illeti, a három orvos arra is felhívja a figyelmet, hogy bármikor érkezhet ügyeletben (és érkezik is) egy olyan várandós nő, akinek előrehaladott állapotban van a szülése egy medencevégű magzattal, és már nincs visszaút. Ezért van szükség rá, hogy a faros szülések és képzések minél több helyen folyamatosan elérhetőek legyenek az országban.

„Először az addigi ismereteim birtokában azt gondoltam, hogy a faros szülés nem túl bölcs dolog. De szeretem elolvasni a legfrissebb és legérvényesebb szakmai ajánlásokat, így hamar kiderült, hogy ez az egész folyamat kifejezetten logikus. A kritikus önreflexió nagyon nehéz: hogyan fogok elszámolni magammal, ha rájövök, hogy holnaptól másképp akarom csinálni, mert hosszú ideje valamit nem úgy tettem, ahogy a legjobb lett volna? A fejlődés érdekében ezt viszont muszáj megbocsátanunk önmagunknak” – vonja le a következtetést dr. Lőrincz Katalin.

A fejlődés egy további fontos hozadéka, hogy mivel a faros szüléskísérés protokollja sok ponton az élettani szülést támogatja (szabadon választott pozíció, evés, ivás, a vajúdás saját ütemű haladása), ez az egész osztály mindennapi működésére hatást gyakorol. Ráadásul egy medencevégű magzat a vajúdás alatt semmiben nem különbözik egy olyan babától, amelyik fejjel illeszkedik be.

A Flór Ferenc Kórház faros szülés-projektje mostanra a hazai tudásmegosztás motorja lett a témában: konferenciákon adnak elő, workshopot tartanak, és nemrég egy nemzetközi képzést is szerveztek az itthoni szakemberek számára. Ez pedig elősegíti azt, hogy a továbbiakban egyre több várandós nőnek legyen ebben a helyzetben is választási lehetősége.

Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kőrizs Kata