Hat jótanács, hogy maradjanak saját fogaid öregkorodra

–

1. Helyes fogtisztítással megelőzhetők a leggyakoribb fogászati kórképek

Mikor arról kérdezem Beregi Alexandrát, milyen problémákkal keresik fel a leggyakrabban, elmondja: a fogszuvasodás és következményes betegségei, az ínygyulladás és az abból kialakuló fogágybetegség a legáltalánosabb elváltozások. A felsoroltakban közös a kiváltó ok: a lepedék és a benne található baktériumok. Ezek ugyanis a cukorból savat termelnek, aminek hatására fogszuvasodás és ínygyulladás alakulhat ki, vagy – amennyiben ez a bakteriális lepedék elmeszesedik – fogkő. Ha mindennap tökéletesen eltávolítjuk a lepedéket a fogakról és a szájüregünkből, akkor megtettük a legfontosabb lépést a fogszuvasodás, a lepedék okozta ínygyulladás és az abból kialakuló fogágybetegség megelőzése érdekében.

Oké, de hogy néz ki a helyes fogtisztítás? 

„Manapság egyre inkább előtérbe kerül az emberek életében a tudatosság, egyre nő az igény az egyes hatóanyagok ismeretére, célzott alkalmazására, pláne a bőrápolás területén. Ezt a fajta megközelítést érdemes átültetni a szájápolásba is.

Az emberek többsége mos ugyan fogat, de nagyon kevesen csinálják ezt jól. Pedig ehhez mindössze egy jó fogkefére, egy jó fogkrémre, fogköztisztító kefére, vagy legalább fogselyemre van szükségünk, és ami még fontosabb: hogy megtanuljuk ezek szakszerű használatát” – mondja a doktornő. Ami az összetevőket illeti: a jó fogkrémnek tartalmaznia kell fluoridot – mert ez a legmegfelelőbb hatóanyag a fogszuvasodás-megelőzés szempontjából –, valamint tartalmazhat fertőtlenítő összetevőket, amelyek hatásosak a fogínygyulladást és a lepedékképződést okozó baktériumok ellen. Ilyen például a CPC (cetilpiridinium-klorid) és az illóolajok (mentol, eukaliptol, a metil-szalicilát) – tehát, ha ezeket látjuk a fogkrém vagy szájvíz leírásában, valószínűleg jól választottunk. Emellett az is fontos, hogy alkoholmentes és lehetőleg SLS-mentes termékeket használjunk, mert így elkerülhetjük a nyálkahártya irritációját.

„Érdemes legalább egyszer részt venni egy szájápolási tanácsadáson, hiszen itt egyénre szabottan kiválasztjuk a megfelelő fogkefét, a megfelelő méretű fogköztisztító keféket, a megfelelő fogkrémeket, és megtanítjuk a páciensnek ezek használatát.”

Beregi Alexandra szerint a tisztaság szempontjából a nyelv a legjobb indikátor – onnan tudhatjuk, hogy sikeres volt a szájápolásunk, hogy tükörsima a fogak felszíne.

2. A fogászati betegségek nem csak lokálisan okozhatnak problémát

A doktornő már a beszélgetésünk elején leszögezi: bár most a szájról beszélgetünk, ő a holisztikus szemléletben hisz, hiszen a szervezetünk összehangolt egységként működik. Az egyes szervi elváltozások nem csupán az érintett régióban okoznak problémát – más szerveinkre is hatással lehet az, ha megbomlik a belső egyensúly. A fogak, az íny, az alatta lévő csont gyulladásai gócbetegségnek tekinthetők, amik – noha tünetmentesek a szájüregben – vezethetnek például bőrbetegséghez, foltos hajhulláshoz, szívbetegségekhez, ekcémához is. 

„Ha van például egy cisztás fog vagy fogágybetegség, akkor az onnan elinduló patogén baktériumok a véráram útján a szervezet más pontjára is eljutnak, és ott okozhatnak megbetegedéseket. Ezért nagyon fontos, hogy ezeket a tüneteket nem okozó problémákat felfedjük, időben kezeljük.

Emellett nem szabad alábecsülni az esztétikus megjelenés fontosságát sem, hiszen a mosolyunk az életminőségünket, az önbecsülésünket, a magabiztosságunkat is befolyásolhatja, így a mentális egészségünk megőrzése érdekében is kiemelt szerepe van a szájüreg egészségének.”

3. Az étkezésen is múlik a fogak állapota

Azzal már talán senkinek sem mondunk újat, hogy a túlzott cukorbevitel károsíthatja a szájüreg egészségét, ám ezzel nem ér véget a lista:

„A cukortartalmú ételek fogszuvasodáshoz vezetnek, a túlzottan savas, szénsavas ételek, italok pedig zománckárosító hatásuk miatt kerülendők. Ha mégis ilyesmit fogyasztunk, például kávét, kólát, gyümölcslevet, energiaitalt, igyunk utána egy pohár vizet, tejet vagy együnk sajtot – ezek ugyanis semlegesíthetik a savas kémhatást a szájban. Ezen felül körülbelül fél órán át ne mossunk fogat, mert a mechanikus dörzsölés koptathatja a felpuhult zománcot.” A doktornő hozzátette: a rágásnak is fontos szerepe van a fogaink egészsége szempontjából, és nélküle emésztési problémák léphetnek fel.

4. Nagyon fontos, hogy a gyerekeket már kis koruktól szoktassuk a fogorvoshoz

Hány olyan ismerősöd van, aki retteg a fogorvostól? Őszintén szólva én össze sem tudnám számolni – olybá tűnik, a fogászat az egyik legfélelmetesebb egészségügyi terület a legtöbb ember számára. Beregi Alexandra szerint ennek az oka sokaknál a gyerekkorban keresendő: ha a szülők hozzászoktatnák a gyereküket a rendszeres fogászati szűréshez, és nem csak akkor vinnék orvoshoz, amikor már fájdalmas gyulladás alakult ki, sokkal természetesebb viszonyt alakíthatnának ki a fogászattal.

„Ha az első élmények fájdalmasak, az nyilván rossz tapasztalat a gyerek számára, ami egy egész életen át tartó szorongást is okozhat. Nagyon fontos, hogy minél korábban tudatosságra neveljük a gyerekeket ezen a téren is. És ez egyaránt vonatkozik a helyes szájápolási rutinra, a tudatos táplálkozásra, valamint arra, hogy az orvosi szűrés nem feltétlenül fájdalmas, kellemetlen dolog.”

5. Bizonyos életszakaszokban kiemelt figyelmet kell fordítanunk a szájüregünk egészségének megőrzésére

Bár a gyerekkori fogápolásról és az általános felnőttkori teendőkről már sok szó esett, Beregi Alexandra felhívja a figyelmet arra, hogy vannak olyan életszakaszok, amikor nagyobb eséllyel alakulnak ki különböző fogászati megbetegedések, és érdemes ezekre fokozottan odafigyelni. 

„Például a tinédzserévek, vagy a várandósság során olyan hormonális változások mennek végbe a szervezetben, amelyek hajlamosítanak az ínyvérzésre, ínygyulladás kialakulására. A kiváltó ok ilyenkor is a lepedékben található baktériumokban keresendő, de az erre reagáló ínygyulladás mértéke a hormonok miatt nagyobb lesz.

A terhességi ínygyulladás nagyon gyakori, a várandós nők 50-70 százalékát érinti. És ez akár súlyos rizikót is jelenthet: a véráram útján a baktériumok és toxinok eljutnak a szervezet különböző pontjaira, és vetélést, szülési komplikációkat, koraszülést, alacsony magzati súlyt is okozhatnak.

Tehát nem véletlen, hogy a kismamaszűrésnek szerves része a fogászati ellenőrzés is” – mondja. Hozzáteszi: a jó szájhigiénia fenntartása gondot okozhat az olyan kismamák esetében, akik kívánósak, többet nassolnak, esetleg hányingerrel vagy hányással küszködnek. Esetükben érdemes kiegészítő szájápolási termékeket használni, például terápiás szájvizet, amit a fogorvossal való egyeztetés során szokás kiválasztani.

Amikor rákérdezek, hogy mi a helyzet az időskori fogbetegségekkel, Beregi Alexandra elmondja: ha valaki egész életében kiemelt figyelmet fordított a szájhigiéniára, nem lesz nagyobb veszélyben a fogsora később sem – az időskorban jelentkező fogágybetegségek oka általában az, ha eleve kezeletlen volt a gyulladás, vagy több rizikófaktor halmozódik fel. A lepedékben élő baktériumok először ínygyulladást okoznak – ami még orvosolható –, ám kezelés nélkül ráterjed a fertőzés a csontra, ami visszafordíthatatlan módon lebomlik, ezért végső fázisban a fogak meglazulnak, kiesnek.

A fogágybetegség tehát kezeletlen ínygyulladásból alakul ki, és súlyosbodik az évek folyamán. A köznyelvben ezt az elváltozást fogínysorvadásként emlegetik, ez azonban sajnos nemcsak az ínyt érinti, hanem a fogakat körülvevő csontot is, sokáig akár tünetmentesen. Megelőzéséhez és megállításához is tökéletesen kivitelezett szájápolási rutinra van szükség: idetartozik a fogmosás, a fogköztisztítás, a fogkő eltávolítása. Ha pedig biztosra szeretnénk menni, érdemes szem előtt tartani a rizikófaktorokat is: ilyen például a dohányzás, valamint a kezeletlen cukorbetegség és csontritkulás. Alexandra hozzáteszi: fogorvosi utasításra használhatunk baktériumellenes hatású klórhexidin-tartalmú szájöblögetőket is meghatározott ideig.

„Emellett időskorban még a szájszárazság szokott problémát okozni. A nyál nagyon jó mosó-védő funkcióval és baktériumellenes hatással bír, tele van ásványi anyagokkal, amikből a fogszuvasodás kezdeti lépésben még visszapótlódik. Így, ha csökken a nyáltermelés, nagyobb eséllyel alakul ki fogszuvasodás, ínybetegség vagy fertőzés. Éppen ezért ilyen tünetek mellett is fontos fogorvosi segítséget kérni.” 

6. Ne (csak) akkor menj fogorvoshoz, ha már fáj…

…járj rutinellenőrzésre is, hogy megelőzd a bajt! Ugyanis itt lenne az ideje annak, hogy a prevencióra legalább annyi figyelmet fordítsunk, mint az intervencióra – és ez az egészségügy többi területéhez hasonlóan a fogászatról is elmondható. Beregi Alexandra szerint, ahogy évente elmegyünk rákszűrésre, úgy érdemes beiktatni az évi legalább egy fogászati kontrollt is, még egészséges szájüreg esetén is. Hozzáteszi: mindig egyénre szabottan kell meghatározni, hogy kinek mikor és milyen gyakran van szüksége vizsgálatra – ha súlyos fogágybetegséggel, erős fogkőképződéssel küszködsz, a félévi, de akár a háromhavi vizsgálat is indokolt lehet. 

Sajnos a fogászat területén is gyakori, hogy a legtöbb ember csak akkor fordul orvoshoz, ha fájdalmai vannak, de jobb lenne, ha ezt nem várnánk meg: „Ha már fájdalmat érzünk, akkor szinte borítékolható, hogy olyan mértékű baj van, hogy nagyobb beavatkozásra lesz szükség. Például a fogszuvasodást időben felismerve, elegendő lenne egy tömés készítése, elkerülve ezzel a gyökérkezelést vagy foghúzást. Nem beszélve arról, hogy a fogászati gócok általában tünetmentesek, így ezeken a kontrollvizsgálatokon derülhet rájuk fény.”

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / PeopleImages

Takács Dalma