Kézzel írsz vagy pötyögsz inkább? A memóriád és az agyad frissessége is múlhat ezen
A jegyzetfüzetek és asztali naptárak helyét rég átvették az online jegyzettömbök és Google-kalendáriumok, többségünk már egyoldalnyi kézírásban elfárad, holott az általános iskolás években ez a mindennapok része volt. És bár az új hullám gyorsaságot és hatékonyságot hozott a mindennapjainkba, kiderült, hogy az agyműködésünket tekintve mégsem túl kedvező. A Psychology Today cikkét Takács Dalma szemlézte.
–
Mikor jegyzeteltél utoljára kézzel?
Bevallom, én analóg gyerek maradtam a digitális világban: a mai napig papíralapú határidőnaplót és jegyzetfüzetet használok, megrögzött grafománként írom be a programjaimat akár visszamenőleg is, kézzel írt bevásárlólistával járom a Lidlt, a különböző témakörökhöz különböző tipográfiákat találok ki, és üzeneteket hagyok a pulton és a hűtőn a családtagoknak arról, hogy hol találják a kenyeret. Ez 2024-ben nemcsak idejétmúltnak, de felesleges időpazarlásnak is tűnhet (ráadásul nem is túl környezetbarát), ám hiába próbálok modernizálódni évről évre, mindig kudarcot vallok. Legalábbis, ami a fentieket illeti. Azonban a napokban megjelent egy friss kutatás a Psychology Todayen, ami – amellett, hogy felment engem – kimondja: jobb lenne, ha nem veszne ki a kézírás az életünkből, ugyanis kifejezetten jótékony hatással van az agyműködésünkre. (Igen, most kihúztam magam.)
Könnyebben tanulunk, ha kézzel írunk
Azt már korábban is alátámasztották szakértők, hogy a kézírás pozitív hatást gyakorol a komplex agyi kapcsolatokra, az információk kódolására, valamint a memóriára – a legújabb kutatás azonban ennél még tovább ment. A Frontiers in Psychology januári számában megjelent tanulmányban norvég kutatók vizsgáltak meg egyetemi hallgatókat, arra kérve őket, hogy vagy digitális tollal írjanak szavakat, vagy egy szimpla érintéssel vigyenek be szöveget egy képernyőre. A feladat közben EEG-vel mérték a diákok agyi aktivitását, és megállapították: az agyi kapcsolódási minták sokkal fejlettebbek és szerteágazóbbak voltak a kézzel írók esetében.
Ez arra utal, hogy az íráshoz szükséges, pontosan szabályozott, finommotorikai kézmozdulatok olyan térbeli és időbeli mintázatok kialakításához vezetnek az agyban, amelyek elősegítik a tanulást.
A kézírás a memóriára is hatással van
A tanulmány eredménye fontos, de nem teljesen új keletű: korábban már más vizsgálatok is alátámasztották, hogy a kézírás úgy aktiválja az agyat, ahogyan az információrögzítés más formái nem.
Egy 2022-es felmérésben 33 tanulmány eredményeit fésülték át a Louisville-i Egyetem doktoranduszai, hogy kiderítsék, milyen hatással van a tanulmányi eredményre a kézi jegyzetelés, valamint a gépelés. Mint kiderült, a kézzel írt jegyzeteket készítő diákok szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az adott anyaggal kapcsolatos vizsgákon, mint azok, akik laptopon gépelték be a tananyagot.
És bár egészen eddig diákokról és tanulmányi eredményekről esett szó, a felfedezés nyilvánvalóan mindenki másra is vonatkozik. Egy 2021-es japán kutatásból kiderült, hogy azok,
akik papíralapú naptárba jegyzetelnek, 25 százalékkal gyorsabban tudják felidézni a programjaik részleteit, mint azok, akik internetes naptárakat használnak.
Ha mindez nem lenne elég, korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy a kézírás a legkisebbek agyi fejlődésében is fontos szerepet játszik. Amikor ötéves, írni még nem tudó gyerekeket kértek arra, hogy MRI-vizsgálat alatt írjanak, gépeljenek és kövessék a betűket, kiderült, hogy kizárólag a kézzel „jegyzetelőknél” kapcsolt be az olvasástanuláshoz szükséges agyi aktivitás.
Meggyőztünk? Még nem késő előkeresni a fiók aljára száműzött kedvenc tolladat!
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Leonardo De La Cuesta
