A világ egyik legjobb, egyúttal leggyorsabb szépírójaként is számon tartják a magyar származású amerikai kalligráfust, Louis Madaraszt, akinek olyan híres alkotások fűződnek a nevéhez (valószínűleg), mint a Coca-Cola felirata. Madaraszról és a kalligráfia mai képviselőiről – Fiala Borcsa írása.
–
1859-ben, azaz 161 éve ezen a napon született Louis Madarasz Texas államban, ahová Kossuth rendőrminisztereként dolgozó, radikálisan gondolkodó nagyapja, Madarász László a '48-as forradalom leverése után, még Világos előtt emigrált. Bár Louis már amerikai földön látta meg a napvilágot, családja és az ő számára is nagyon fontosak voltak a magyar gyökerek, később maga is ellátogatott az óhazába, ami saját bevallása szerint életre szóló élménnyel ajándékozta meg.
Louis Madarasz - Forrás: Wikipedia
Louis meglepően fiatalon, tizenéves korában kezdett el érdeklődni a kalligráfia iránt, miután szert tett a kor egyik legnevesebb szépírójának, George A. Gaskellnek a tankönyvére. Ebből igyekezett elsajátítani a kalligráfia alapjait. New York-i egyetemi tanulmányai során már tudatosan építette magát, gyöngybetűkkel megírt névjegykártyáinak és üdvözlőlapjainak köszönhetően, melyeket nyilvános helyeken osztogatott, hamar felfigyelt rá a szakma és a közönség is.
Amellett, hogy a szépírásának karakteres jegyei alapján könnyen felismerhető volt a stílusa, Madaraszt a gyorsaságáért is kiemelték. Állítólag nem létezett sem előtte, sem utána olyan kalligráfus, aki ilyen sebesen vetette papírra a szépen cizellált betűit.
Egy súlyos tüdőgyulladás, illetve a kezdődő cukorbetegsége miatt az egészsége nagyon megrendült, mígnem aztán tragikusan korán, 51 évesen elhunyt 1910 karácsonyán. 23-án azonban – már nagybetegen – még megírta rendkívül népszerűvé vált karácsonyi üdvözlőlapjait barátainak és fontosabb ügyfeleinek, melynek betűtechnikáit azóta is sokan igyekeztek másolni.
Állítólag ő a legtöbbet utánzott kalligráfus a világon.
Bár utólag sajnos nem lehet száz százalékosan rekonstruálni, de elég valószínű, hogy a Coca-Cola logójának eredeti verzióját is Louis Madarasz tervezte – ő legalábbis ezt állította az egyik diákjának.
Érdekesség még vele kapcsolatban, hogy bár a szakma Madaraszt főleg szépíróként ismeri, mellette színészettel és a kalligráfia tanításával is foglalkozott.
Az ember azt gondolná, hogy az erősen digitalizált világunkban, amikor már az is megkérdőjeleződik, vajon szükség van-e egyáltalán folyóírás tanításra az általános iskolákban, a szépírás kihaló félben van. Szerencsére azonban ez koránt sincs így.
Számos tanfolyam, YouTube-videó és online kurzus elérhető azok számára, akik szívesen elsajátítanák a kalligráfia alapjait. Nem kell hozzá különösebb rajztehetség, magunk továbbképzése pedig az interneten fellelhető mintáknak hála, talán soha nem volt ilyen egyszerű.
Inspirációnak álljon itt pár kiváló mai kalligráfus munkája külföldről és itthonról.
1.
Hadd kezdjem rögtön egy kis „hazabeszéléssel” mint elkötelezett zöldségrajongó! Érdemes megnézni ennek a fiatalembernek a munkáit, aki ecsetként gyakran használ a kamrában fellelhető holmikat: zöldbabot, kelbimbót, brokkolit… vagy épp egy szép cukkinit, ahogy a mellékelt ábrán is látszik.
Ő pedig a játékossága miatt került erre a távolról sem teljes, csupán ízelítőként szolgáló listára… meg azért, hátha valaki épp most tervezné meg az újévi fogadalmait (némi késéssel).
Nagyon hasznos találmány volt a golyóstoll, csak éppen az írás gyönyörűségét rabolta el tőlünk. Illetve rabolta volna, ha hagynánk. Ha nem rajonganánk mind többen és többen a szépírásért és a töltőtollakért. Érzéki kalandozás következik a tollak nyomában:
Állítólag az OK után a második legismertebb kifejezés a világon a „Coca-Cola” – az ital, aminek népszerűsége annak ellenére is megingathatatlannak tűnik, hogy egészségesnek igazán nem mondható. Egyik megrögzött rajongója, Tóth Flóra összeszedte nektek a legizgalmasabb infókat róla.
„Melegnek lenni Magyarországon olyan érzés, mint hívatlanul beállítani egy előkelő partiba az edzőruhánkban.” Péter újságíró. Magyar. Meleg. És így érzi magát most, a Coca-Cola plakátjai miatt kialakult botrány kapcsán. Az ő vendégvéleményét közöljük:
„Olyan, mint egy szélvédő, amit téglával próbálnak betörni, de meg sem reped” – mondta egyszer egy pszichológus a párkapcsolatunkra, mi meg, így négy év után jól összenevettünk. Ilyen az, amikor egy kapcsolatban mindkét fél mentális zavarral küzd, és egyikük még neurodivergens is. Triggerek, maladaptív sémák, rossz illesztések netovábbja az egyik oldalon, feltétel nélküli szeretet, hajnalig tartó beszélgetések, bajtársiasság a másikon.
Óriási várakozás előzte meg Gabriel García Márquez leghíresebb regényének filmadaptációját, már csak azért is, mert még az amúgy moziőrült író sem hitt benne, hogy megfilmesíthető a Buendíák szövevényes családtörténete. Nem is engedte, hogy kísérletezzenek vele – majd csak a halála után nyúljanak hozzá, így rendelkezett.
