Európa legszebb városai nyolc keréken – Ilyen a görkoris élet Londonban, Párizsban, Berlinben és Bécsben

–

Muszáj leszögeznem: én az egysoros görkori híve vagyok, azon ragadtam úgy huszonöt éve. De mostanában sokkal menőbb a kétsoros görkori, amivel elképesztő koreográfiákat lehet bemutatni. Viszont, ha haladni szeretnél, kilométereket róni, gyakorlatilag futni, csak monotonitás és zötykölődés nélkül (és a térdedet kímélve), akkor az egysorost ajánlom neked.

A görkori városi sport, bár néha látok a Balaton-parti bicikliúton is gurulni egyeseket. Nekem a görkori az urbánus életforma része, régebben még közlekedtem is vele (ha nem számít, mennyire csatakosan érkezem a célállomásra), de az utóbbi években Budapest egyre több akadályt gördített ez elé. Igen, mondjuk ki: Budapest egyre kevésbé görkoribarát város. A kerületi polgármestereken ugyanis annyira eluralkodott a díszburkolat-mánia, hogy a sima aszfaltot egyre több helyütt cserélik hepehupás térkövekre, amin nyolc apró kerékkel csak bukdácsolni lehet. Pfuj, utálom!

És ne higgyétek, hogy a bicikliutak nekünk kedveznek, azok is gyakran egyenetlenek és szűkek – a görkorihoz ugyanis szélesség is kell, a lábadat jobbra-balra kell vetni.

Bizony, az utóbbi években keserűen szoktam megállapítani magamban, hogy a várostervezők nem gondolnak a görkorisokra. Mi egy nemlétező szempont vagyunk, nincs elég nagy közösségünk ahhoz, hogy lobbizzunk, például a gyalogátkelőhelyeket lekerekítő és fehér „gombokkal” lelassító elemekkel szemben. (Tudom, ezek más kisebbségi csoportok kedvéért lettek kialakítva, egyre több helyen.) A görkorisoknak saját tér vagy saját idő kellene ahhoz, hogy a szenvedélyüknek hódolhassanak. És ennek – szerencsére – már vannak előképei szerte Európában, úgyhogy őszintén remélem, ezt a cikket olvassa majd valaki a Városházáról. 

1. Berlin 

Azért kezdem Berlinnel, mert erről van saját tapasztalatom. Berlin járdái még a budapestieknél is kevésbé görkoribarátak. Ráadásul sokkal régebbiek, és nem cserélik őket se díszburkolatra, se sima aszfaltra. Nekik ez megfelel így, bár olyan hepehupásak és rücskösek, hogy még egy gurulós bőröndöt is szenvedés végighúzni rajtuk, nemhogy nyolc keréken bevenni. Berlin vezetése mégis gondol a görkorisokra, és időnként átengedi nekik a legszélesebb, legsimább autóutakat. Ezeket a rendezvényeket úgy hívják, hogy Skate by Night, és pár alkalommal volt is szerencsém rajtuk részt venni.

Mondhatom, valami fantasztikus érzés, amikor – mint egy maratonon – tömegbe verődve indul neki több száz görkorirajongó, hogy kedvére suhanhasson a város legszebb részein, éjszaka.

Ennél jobb bulit el sem tudok képzelni (pedig a tömeget – Isten látja lelkem – meglehetősen utálom)! Egy dolgot muszáj szem előtt tartani: ez már haladó szint, kezdő görkorisoknak nem ajánlott. Fel kell ugyanis venni a tempót, nem lehet lemaradni. Bár nincs verseny, nem számít, ki ér előbb célba, de a menettel együtt kell haladni, a közösség energiájára érdemes ráfeküdni. A biztonságról pedig önkéntesek gondoskodnak, úgyhogy nagy baj nem történhet.

A Skate By Night-menetet legközelebb július 3-án, vasárnap éjjel rendezik meg, és a Mercedes-Benz-Platzon található Arena elől startol, ahonnan egy kb. kétórás futam veszi kezdetét (és ugyanide tér vissza). Az augusztusi időpont még nincs kitűzve ugyan, de már arra is készülnek a szervezők – és aki igazán magas szinten űzi, az a BMW görkorimaratonra is elkezdhet edzeni, mert azt meg szeptember 24-én tartják, és augusztus 24-éig lehet rá jelentkezni.

Berlin azonban nem az egyetlen német város, ahol ilyesmit tartanak: Münchenben, Frankfurtban, Drezdában, Brémában és Düsseldorfban is kapnak egy-egy estét a görkorisok, sőt még ennél kisebb városokban is. ITT találtok egy listát arról, Németországban hol és mikor lehet autók helyett görkorisokkal találkozni a flaszteren.

2. London

Mivel a belga származású Joseph Merlin egy londoni bálban mutatta be a görkori elődjét (amiről ITT írtam korábban) – aminek a vége egyébként az lett, hogy beleszaladt a tükörbe –, ezért London vezetése még a berlininél is sokkal komolyabban veszi a görkoris hagyomány ápolását. Ki hitte volna?

Londonban ezért görkoris pénteket és vasárnapot is tartanak – hetente!

Előbbi esti program (8-kor indul a Hyde Park Corner), az utóbbi délutáni (egy jó kis ebéd utáni levezetés lehet, 14 órától) a Serpentine Roadtól. A szervezők olyan elővigyázatosak, hogy felhívják a figyelmet arra: a péntek esti gurulás magasabb fokozaton zajlik, a vasárnap délutáni tehát inkább családbarát rendezvény. De mindkettőre olyanokat várnak, akik már kellően gyakorlottak, képesek a hirtelen fékezésre, az irányváltoztatásra, és uralják a sebességet. Mivel azonban a ködös Albionról beszélünk, ahol gyakran esik az eső, a futamok előtt pár órával érdemes csekkolni a holnapot (EZT ITT, ni), hogy nem marad-e el az esemény. Nedves aszfalton ugyanis életveszélyes gurulni, olyan csúszós (és egyáltalán nem élvezet).

3. Párizs

Az igazi megszállottak egy városban azonnal meglátják a görkoris potenciált, így én is elképzelem magam, ahogy a Champs Élysées-n suhanok, de a tények kijózanítanak: ha Párizs támogatja is a nyolc keréken közlekedést, a leghíresebb sugárútját azért nem engedi át nekik. Viszont az Eiffel-tornyot lehet bámulni az éjszaka fényeiben, miközben mellette gurulunk, és sok más szépséget is. 

A Pari Roller nevű eseményt itt is minden pénteken megrendezik (istenem, még egy ok, hogy oda vágyjak), és a Montparnasse pályaudvarról indítják – rendőri biztosítással! A túra háromórás, és akadnak benne macskaköves szakaszok (íjjjj), meg egy kis emelkedő is, úgyhogy kezdőknek ez sem javallott. Turistákat viszont szívesen látnak a több száz fős menetben (feltéve, hogy bérelnek görkorit valahol), de arra ne számítsatok, hogy ott fogtok sikkes franciákkal ismerkedni – int óva egy kommentelő, aki EZEN az oldalon számolt be az élményeiről. De hát mire is számított? A franciák szerintem híresek a kissé fenn hordott orrukról.

4. Bécs

Ajánlhattam volna persze más városokat is – Barcelonát például, ahol valódi hagyománya volt a péntek esti görkoris felvonulásnak, csak most mintha szünetelne (nem találtam nyomát friss szerveződésnek), vagy Amszterdamot, de ahelyett, hogy távoli és drágább célpontokat javasolnék, azt mondom: elég átugrani a szomszédba egy jó kis kalandért!

Bécs 23 éve rendez görkoris futamokat az autóutakon, így nem csoda, ha ehhez a kezdeményezéshez mára több mint ezren csatlakoznak!

Indulás a Heldenplatzról és és érkezés ugyanoda (vagyis az ottani Hősök terén) este 9-kor, ez az egy fix, de minden héten más útvonalat jelölnek ki egy 15 és 25 kilométer közötti távon. A honlapon kiemelik: ezzel is a zöldéletmód mellett kampányolnak, mert nem lehet, hogy kizárólag az autósoké legyen a város, akik gázzal pöfögik tele a levegőt.

Gondolhatjátok, hogy 23 év alatt a szabályok is rendesen kiforrtak, és mivel ezek a biztonságot is szolgálják, muszáj őket betartani. Az egyik például, hogy a menetet biztosító rendőröket és görkoris vezetőket nem szabad megelőzni, a kéréseiket figyelembe kell venni.

A járdára nem szabad felhajtani (ha már egyszer szabad az autóút), és túlságosan nagyméretű vagy hangos zenelejátszót sem szabad bömböltetni. Ha valaki biciklivel csatlakozna, mindig jobbra soroljon, ha pedig valaki hirtelen fékez vagy veszélyt érzékel, akkor feltartott karokkal jelezze a mögötte haladóknak.

Mint láthatjátok, görkorisnak lenni más országokban nemcsak menő, hanem biztonságos és kényelmes is. És addig, míg ezt Budapesten nem érjük el, legalább annyit kérjünk, hogy – az előző évhez hasonlóan – legalább a pesti alsó rakpartot adják vissza nyárra, ahol görkorisok, gördeszkások, rollerezők, biciklisták és gyalogosok egyaránt élvezhették a legszebb panorámát, és azt a szabadságot, amit semmi más nem ad meg.

Gyárfás Dorka

Ha kedvet kaptál, gyere ki a Mozgás Éjszakájára, június 17-én, pénteken a Hősök terére! Többek közt 10 kilométeres görkoris futam is lesz, ITT nevezhetsz.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / miljko