–

„Ááááá, milyen oltást adassunk be?”

Amikor megszületik egy gyerek, és nagyjából magunkhoz térünk az új helyzetben, nagyon hamar szembesülünk a kérdéssel: mi legyen az ajánlott védőoltásokkal? Szerintem elég ritka az a szupertudatos szülő, akinek a gyereke hathetes korára van álláspontja a kérdésben, főleg, hogy nagyjából addigra találjuk meg az új rendszerben, hogy merre van az előre. Többedik gyermekek előnyben, ugye.

Szóval az első és szerintem legfontosabb tanács: kérdezzünk.

Tudom, hogy a gyermekorvosi, a védőnői és az általános egészségügyi helyzet cseppet sem ideális, de nagyon jó, ha van egy hiteles szakember a környezetünkben, akivel tudunk erről beszélgetni. Ha nincs ilyen, akkor keressünk hivatalos orvosi oldalt, általunk legalább online névvel, fotóval és rendelési hellyel ismert orvos hivatalos Facebook-oldalát, szülői kérdésekre szakosodott alkalmazást vagy ellenőrzött forrásokkal dolgozó online egészségügyi újságot.

Ha beszélünk angolul, mindent ellenőrizzünk az oltásokkal kapcsolatban a WHO témába vágó oldalán, ami hivatalos szerv, hivatalos állásfoglalással, csak éppen magyar fordítás nélkül.

A leglényegesebb ebben a kérdésben, hogy nincs egyetlen jó válasz. A mi saját jó válaszunk van.

Ennek a megtalálásában segít dr. Kollár László gyermekorvos néhány nagyon fontos, általános érvényű gondolata a témában.

„Az, hogy egy oltás kötelező vagy ajánlott, nem attól függ, hogy mennyire fontos vagy nem fontos. Sokkal inkább egészségpolitikai kérdés: azon múlik, hogy egy államnak mekkora a teherbíró képessége egy oltást finanszírozni.

Emellett, azt is hasznos tudni, hogy egy oltás sosem kerül első körben a kötelezők közé, ennek az a menete, hogy először ajánlott lesz, és csak utána emelik be a kötelezők közé, ahogy ez nem olyan régen a bárányhimlőoltással is történt. De ez a legtöbb esetben idő és pénz kérdése.”

Így lehet súlyozni az oltásokat

Amikor már hétpróbás anyuka voltam, kereken féléves gyerekkel, készítettem (na jó, kimásoltam) egy listát az ajánlott védőoltásokról, és azzal mentem a gyerekorvosunkhoz. Aztán együtt tételesen végigvettük. Ő nem mondta ki ennyire direkt módon a vezérelvet, amit dr. Kollár László alkalmaz, de ott is ez volt az alapkoncepció: „Súlyozzunk: életveszélyes-e a betegség – ez a legfontosabb kérdés. Az agyhártyagyulladás egy halálos betegség, amit meg lehet előzni védőoltással, aminek maximum pár nap láz a mellékhatása. Ez elég egyértelmű üzenet, ha az ember belegondol. De a kullancsencephalitis például életformafüggő is: egy belvárosi, természetben ritkán járó kisgyermeknek nem biztos, hogy érdemes beadni, míg egy rendszeresen kiránduló, természetjáró családban minden egyes tagot be kellene oltatni. A rotavírus elleni oltásnak az az egyetlen úgymond ellenjavallata, hogy nagyon drága vakcináról van szó. De aki megengedheti magának, az ne habozzon, mert egy nagyon kemény, gyakran többnapos kórházzal végződő betegséget lehet megelőzni vele – mellékhatás nélkül.”

De biztos, hogy teljes védettséget ad az oltás?

Pont a tavaly kötelezővé vált bárányhimlőoltás kapcsán merült fel internetes vitákban az, hogy nem ad teljes védettséget, csak enyhébb lefolyásúvá teszi a betegséget. Erről is megkérdeztem a szakértőt, és ez valóban így volt, ám a kötelező, kétoltásos rendszer már kiküszöbölte ezt: „Korábban, amikor egy adag oltás beadását ajánlották, előfordult, hogy nem adott teljes védettséget, de amióta módosult az adagolás két adagra, már teljes lett az immunitás. Ennek köszönhetően a bárányhimlő néhány éven belül teljesen el fog tűnni, úgy, mint sok olyan betegség, aminek az oltását ma is kötelezően kapjuk, de már szinte azt sem tudjuk, mi az.”

A bárányhimlőoltással kapcsolatban fontos információ, hogy csak a 2018. július 31. után születetteknek ingyenes, de mindenki más számára is elérhető. Akár felnőttként is lehet oltatni, ha nem estünk át rajta gyerekkorunkban. Ha pedig bizonytalanok vagyunk, egy vérteszttel könnyen kimutatható.

Hasonlóan kérdéses az, hogy az éves influenzaoltást érdemes-e beadatni, mivel minden évben mutálódik a vírus, így elvileg évente kellene megismételni. Erről már hosszan írtam itt, de a gyermekorvos tovább árnyalja a képet: „Az influenza esetében vannak bizonyos helyzetek, mint a babavárás vagy az újszülött jelenléte a családban, amikor minden családtagnak érdemes oltást kérnie, hogy legyen egy úgynevezett fészekimmunitás. Azzal ugyanis, ha mi magunk védettek vagyunk, kizárjuk azt is, hogy továbbadjuk, védve a magzatot és az újszülöttet. Emellett azoknak lehet fontos évente a védőoltás, akiknek van valamilyen alapbetegségük, aminek következtében nehezebben gyógyulnak, komolyabb szövődményeket kockáztatnak.”

Nem az a cél, hogy bárki döntsön a szülők helyett

Dr. Kollár László tökéletesen megfogalmazta, hogy mire „jók” az ajánlott oltások: „Fontos lenne ebben a témában is megtanítani a szülőket jól dönteni. A kötelező oltások nagyon hasznosak a betegségek ellen, és ezek beadása nem kérdés. Az ajánlott oltások lehetőséget adnak arra, hogy a szülők gyakorolják a döntéshozatalt. A szakembereknek sem a meggyőzés a dolguk ebben a kérdésben, hanem az információátadás. Főleg, hogy még közöttük sincs egyértelmű konszenzus bizonyos oltásokat illetően.”

Szerintem ez tökéletesen így van, nagyon hasznos lehet utánajárni: amellett hogy családra szabott döntést tudunk így hozni, segíti azt is, hogy kompetensnek érezzük magunkat szülőként.

És, nem győzőm hangsúlyozni: lényeges a forráskritika és a több forrás használata! Eredetileg azt terveztem, hogy a végén elmondom, mi milyen oltásokat adattunk be, de rájöttem, hogy teljesen fölösleges. Döntsétek el ti magatok, hogy nektek mi a fontos.

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images