–

Gyors urbanizáció = elhízás

„Afrikában van a legnagyobb szegénység, és ott bezzeg senki sem túlsúlyos” – gondolná az ember.

A „legszegényebb kontinensen” azonban egyre jelentősebb probléma az elhízás, és annak szövődményeként a kettes típusú cukorbetegség.

Ennek nem az az oka, hogy a térségben az embereknek egyre több a pénzük, így egyre több ételt tudnak vásárolni maguknak. Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése számokban (GDP-ben) kifejezve például Dél-Afrikában (ami a kontinens leggazdagabb országa) éppen a fele a Magyarországon ugyanezzel a számmal leírt növekedésnek. Az ok – ahogy ezt a Cambridge-i Egyetem 2005-ös kutatása is megállapítja – elsősorban a gazdasági modernizáció, a sokszorosan feldolgozott élelmiszerek betörése és jelentős térnyerése az afrikai élelmiszerpiacon. Mint ahogy például a Coca-Cola legnagyobb piaca ma már Afrika. 

A tanulmány szerint mostanra Afrikában is jelentős társadalmi probléma az elhízás, mert a gyors és szervezetlen urbanizáció következménye az átállás a természetes és rostban gazdag táplálkozásról a tápanyagokban és rostban szegény, feldolgozott ételekből álló táplálkozásra. A szegénység továbbra is jelentős, de a környezet és a körülmények elkezdtek a nyugati világ körülményeire hasonlítani, így felütötte fejét a globalizált, indusztriális társadalmak talán legjelentősebb népegészségügyi problémája, az elhízás. 

Az elhízás okai

Érdemes sorra venni azokat a tényezőket, amelyek az elhízást elemző tanulmányok egybehangzó eredményei szerint hozzájárulnak egy „társadalom” elhízásához, megnézni, hogy ezek a tényezők kiket, milyen életkörülmények között élő embereket érintenek a leginkább, és hogy merre van a kiút.

Kiút márpedig kell, az egészségügyi ellátórendszer leterheltségének valamennyire cinikusan hangzó, de teljes értékű érvétől eltekintve is, mert nem érdemli meg senki, hogy azokkal a súlyos nehézségekkel éljen, amelyeket az elhízás okoz. 

Szoptatás vs. munka

A szegénységben élők hátrányainak halmozása hazánkban – ahogy sok más országban is – korán kezdődik. Az anyatejjel való táplálás – számos előnyével egyetemben – jelentősen csökkenti az így etetett csecsemők későbbi elhízásának kockázatát. Azonban hiába a bizonyított előnyök, ma Magyarországon azoknak az édesanyáknak, akik nem engedhetik meg maguknak a szülést követő hosszabb kimaradást a munkahelyükről, jelentős gond ennek a kivitelezése, mivel – ahogy az az UNICEF jelentéséből is kiderül – az általános munkahelyi körülmények nem teszik lehetővé az anyák számára a szoptatást. A munka törvénykönyve szerint ugyan „mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára”, világos, hogy ez általában már csak a földrajzi távolságok miatt sem jelent megoldást.

Élsport vs. szabadidősport

A következő tényező a mozgásszegény életmód. Messziről indítok. Ha megnézzük például a londoni olimpia éremtáblázatát, emellett a fejlett gazdaságú országokat tömörítő OECD-tagállamok elhízási statisztikáit, megfigyelhetünk némi hasonlóságot. Egészen pontosan az éremtáblázatok első tizenkét helyezettjéből négy benne van az OECD listája szerinti legtöbb elhízott lakosú tíz országban.

Most felhördülhet a kedves olvasó, hogy micsoda veszett leegyszerűsítés, de nem az.

Az, hogy egy országban a sportra elkülöníthető pénzforrást az állam szabadidősportra (hogy az elérhető legyen, és megfizethető) vagy élsportra költi, nagyon sokat jelent az adott ország népegészségügyi eredményeire nézve.

Magyarország kiváló sportolók hazája, minden idők egyik legsikeresebb országa az olimpiai játékokon. Ez nagyszerű, de kimagasló versenysport-teljesítmény nincs jelentékeny állami finanszírozás nélkül, ahogy ez látszik is a magyar költségvetésben. Látható az is, hogy az arányaiban jóval több embert érintő szabadidősportra mennyivel kevesebbet költ az állam. Tehát nem a versenysport finanszírozásával, hanem a szabadidősport alulfinanszírozásával van a baj.

Aki szülő vagy diák, pontosan tudja, hogy annak a gyereknek, aki az egészségének megóvásáért vagy fejlesztéséért szervezett keretek között sportolna, olyan összegeket kell fizetnie, ami sok családban okoz nehézségeket. Mindemellett megjegyzendő, hogy a szabadidősport állami finanszírozása az elmúlt időszakban minden évben nőtt, és remélhetőleg nőni is fog, amellett hogy az erre szánt összeget úgy fektetik be, hogy az valóban lehetőséget nyújtson elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek sportolására. Nem csupán azért hangsúlyosak itt a gyerekek, mert felnőttként jóval könnyebb kivitelezni a sportolást, hanem mert az egészség a szokásaink összessége (ahogy azt már Arisztotelész is megmondta), a szokások pedig bizonyítottan gyerekkorban alakulnak ki, azokon később változtatni nagyon nehéz (ahogy azt a Harvard Egyetem kutatásai is megállapították 2007-ben).

Olcsó vs. egészséges étel

A legbanálisabb nehézség az alacsony jövedelműek számára a magas élelmiszerárakban van. A Központi Statisztikai Hivatal utoljára 2007-ben készített átfogó kimutatást az élelmiszerárakról, azóta azok folyamatosan emelkednek. Mégis, már 2007-ben is látszik, hogy olcsóbb egy kiló kristálycukor, mint egy kiló alma, a húsáruk ára arányaiban már itt igen magas (például 669 forint egy kiló bontott csirke), és a zöldség-gyümölcs árak jelentős emelkedése is megkezdődött 2007-re (268 forint egy kiló paradicsom). Az ét- és olívaolaj közötti árkülönbségről ne beszéljünk, ahogy az édesítőszer és a cukor áráról sem érdemes. És az ár csak egy tényező, szerepe van emellett a beszerzés körülményeinek, ami az emberek egy jelentős részénél szupermarketből, hetente, vagy ritkábban történik.

Ez oda vezet, hogy a benzinköltségek, valamint az említett élelmiszerárak miatt javában tartós és feldolgozott élelmiszereket vásárolnak.

A szakirodalom szerint a feldolgozott élelmiszerek jelentős részben tartalmaznak magas arányban cukrot, zsírt és ízfokozókat, amelyek olyan hormonreakciót váltanak ki a szervezetből, ami szabályos függőséghez vezethet.

Hajszolt életmód

Fontos tényező még a stressz, amely az emberek jelentős részénél vezet túlevéshez, akkor is, ha jól fizető topmenedzseri pozíciójukban éri őket, és akkor is, ha az anyagi létbizonytalanság okozza. A kettő között viszont nagy különbségek vannak. Tanulságos például a Liverpooli Egyetem 2017-es kutatása, amely tényként kezeli az alacsony társadalmi-gazdasági státuszúak fokozott veszélyeztetettségét az elhízás szempontjából, de hangsúlyozza az erre a rétegre jellemző pszichológiai hátteret, vagyis a stresszel való megküzdési stratégiaként kialakuló túlevést, egyéb, egészségesebb megküzdési módszerek hiányában. A tanulmány javasolja az egészségesebb megküzdési stratégiák kifejlesztését (ami nyilván érvényes az összes különböző anyagi hátterű emberre). Azonban az eredmények arra engednek következtetni, hogy

az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszúaknak kevesebb idejük, lehetőségük, információs hátterük van ezeknek az új stratégiáknak a kifejlesztésére (illetve gondolhatunk itt a pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférés esetleges pénzügyi akadályaira, vagy a fent említett szabadidősportra is). 

Négy fal között

Idetartozik a párkapcsolati erőszak. Ahogy azt egy Agression and Violent Behavior című szaklapban 2014-ben publikált kutatás is alátámasztja, a partnerkapcsolatban elszenvedett erőszak hozzájárulhat az elhízás kialakulásához. Más kutatások rámutatnak ennek a fokozott hatására azoknál a nőknél, akiknek nincs anyagi lehetőségük a bántalmazó partner elhagyásához. Ez önmagában is releváns, de azokban az országokban, ahol a lakhatási szegénység jelentős (köztük Magyarországon is), a probléma egészen új szintre lép, és boldogtalanság, érzelmi nehézségek szempontjából egy megromlott vagy valamelyik irányból bántalmazó párkapcsolat esetében növeli mindenfajta – többek közt túlevéssel járó – pszichés nehézség kialakulásának kockázatát, mivel a pénzügyi gondok sok esetben nem teszik lehetővé a szétválást. A lakhatási szegénység kormányzati kezelése ezen a problémán is segíthet. 

Az elhízás rendkívül összetett probléma, így sokfelől lehet javítani rajta

Csak néhány dolgot kiemelve: közhely, de a közoktatásból a legtöbben úgy kerülnek ki, hogy táplálkozásról, mozgásról, életvitelről egyszer, ha hallanak valamit. Ezen muszáj lenne változtatni. A felnőttek tájékoztatására, táplálkozási tudatosságuk fejlesztésére is van lehetőség, erre például kiváló platform lenne a közmédia. Az önkormányzatok által finanszírozott rekreációs programok szintén jó gyakorlatot jelentenek. Az élelmiszer-forgalmazáson keresztül is lehet tenni, például a csomagolások átalakításával a tápértékek egyértelműsítése céljából. Mindemellett az elhízás problémájának szempontjából sem elhanyagolható a mentálisegészség-fejlesztés és a megküzdési stratégiák kialakításának segítése – oktatáson keresztül és az alacsony társadalmi-gazdasági státuszúak számára is elérhető pszichológus szakemberek biztosításával is. 

És hogy hol szerepel az egyéni felelősség mint tényező? Az ember a föld legbonyolultabb teremtménye, ha egy az emberiség ennyire jelentős részét érintő probléma megoldása egyetlen fogalomban lenne (ami mindig is jelen volt az erről szóló diskurzusokban), már régen megoldódott volna a dolog. 

 Baló Sára

Források és adatok: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images