Egy bántalmazott gyerek felnőttként újságíró lett, és úgy döntött: megkeresi egykori osztálytársait, akik közül sokan bántalmazók, mások bántalmazottak, esetleg kívülállók voltak. Az interjúk tapasztalatai tanulságosak lehetnek a jelenleg érintetteknek, és azoknak is, akik máig hordozzák az iskolai években szerzett lelki sérüléseket.
Aggodalommal figyeli a magyarországi történéseket a Columbia Egyetem világhírű professzora, Ilan Meyer, aki évtizedekkel ezelőtt megalkotta a kisebbségi stressz fogalmát, és aki nemrégiben Budapesten járt.
„Nem kell kockáztatnod a biztonságodat, kimenekítened embereket és eltérítened pofonokat. Kezdd ott, ahol vagy. Használd, amid van. Tedd, amit tudsz” – írja Mózes Zsófi, aki szerint az erőszak felszámolása mindannyiunk felelőssége.
Ez a kiállítás egyszerre gyomorszorító és felszabadító. A traumától kezdve a gyógyulási folyamaton át egészen a tényleges fellélegzésig minden megjelenik, minden helyet kap. Olvassátok el Anna Eszter beszámolóját!
Kovácsék és Szabóék bizony sokban különböznek, még akkor is, ha az alaptörvény szerint mindkettő hagyományosnak tekinthető. Ahogy két ember sem hasonlít egymásra teljesen, úgy családból is annyiféle lehet, ahány csak van – erre hívja fel a figyelmet a Szivárványcsaládokért Alapítvány új kampánya, melyhez most egy kártyajáték is tartozik.
Hogyan hatnak a gyerekkori traumáink a későbbi egészségi állapotunkra? Mik azok a tényezők, amik növelik az ADHD, a depresszió vagy épp az alvászavarok valószínűségét? Az UNICEF Magyarország által rendezett konferencián egyebek között ezekről is beszélt dr. Makara Mihály, a Szent László kórház főorvosa.
Ha valakit kilakoltatnak, az nagy eséllyel hajléktalan lesz. Szociálpolitikailag és morálisan is elfogadhatatlan ez a lépés, amely gyakorta családok szétesésével is jár. A tavaszig tartó moratórium csak haladék, a megoldás az átfogó állami lakáspolitika lenne, és a végrehajtási eljárások reformja.
Egy új „elméleti és gyakorlati kézikönyv” a szexualitásról, amely „univerzálisan mindenkinek szól” – csak épp kihagyja az LMBTQ-embereket. Azt a szót, hogy meleg, leszbikus vagy transznemű, egyetlenegyszer sem írja le a szerző. Mi történik itt? A szerzőt, a kiadót, a szakmai csapatot is megkérdezte Milanovich Domi.