„Ha a kommunikáció megmarad, az már nagyon fontos védőfaktor” – mondja Dr. Kulcsár Gabriella, akit a grazi lövöldözés kapcsán kérdeztük arról, milyen folyamat vezet el az iskolai ámokfutásig. Miért kellene a nemlétező elkövetői profil helyett arra koncentrálnunk, hogy az emberek ne szigetelődjenek el? Milyen párhuzamokat találunk az ámokfutás és az öngyilkosság között? És milyen hatásai vannak egy ilyen traumának a közösségekre?

„Épp az óvóhelyen vagyunk, még egy kis idő, amíg ki tudunk jönni” – írja, amikor szólok neki Messengeren, hogy elküldtem a cikket átnézésre. A szerkesztőkkel összeszorul a szívünk: ez valós idejű ízelítő abból, mit élnek át azok, akik most a támadások kereszttüzébe kerültek.

Néhány napja életét vesztette az a 36 éves jászsági nő, aki egy TikTok-kihívást teljesítve felgyújtotta a pólóját. A fogadás szerint Farkas Icuskának az égő ruhadarabot 20 másodpercig kellett viselnie, ez idő alatt pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett. Miközben a tragikus eset komoly társadalmi, gazdasági és felelősségi kérdéseket vet fel, egyúttal riasztó látlelete a közösségi média hatásainak napjainkban.

Pünkösdhétfőn Orbán Viktor a Patrióták Európáért franciaországi tanácskozásán tartott beszédet – csak épp ennek nem minden részlete fedte a valóságot.

Sebők Marcell, a CEU Történettudományi Tanszékének docense mesél a 2017 tavaszán kezdődő hadjáratról, a lex CEU-ról, amely végül az egyetem Bécsbe való költözéséhez vezetett. A fővárosi egyetemről, illetve az épületről azonban sosem feledkeztek meg, amely az évek során inkubátorházzá alakult. Az elmúlt években otthont adott a Freeszfe oktatóinak és hallgatóinak, emellett számos, korábban nem látott új program is elindult.

Az amerikai elnök június első napjaiban visszavonta azt az elődjétől, Joe Bidentől származó rendeletet, ami megengedte az amerikai orvosoknak, hogy a nők életének védelme érdekében abortuszt végezhessenek – még azokban az államokban is, ahol a beavatkozás egyébként tilos.

A WMN főszerkesztője, Milanovich Domi is színpadra lépett a 30. Budapest Pride Közösségi Fesztivál megnyitóján, olvassátok el a beszédét.

Volt fogvatartottak beszámolói szerint az 1960-as óta létező Dar al-Reaya intézményekben a testi és lelki bántalmazás mindennapos, amelyről a nők szabadulásuk után sem beszélhetnek. Az embertelen bánásmód, az állandó fizikai erőszak miatt sok rab számára egyetlen kiút marad: az öngyilkosság. Az emberi jogi szervezetek szerint ezek a „gondozóházak” a szaúdi rezsim kevésbé ismert, de annál hatékonyabb eszközei a nők elnyomására és megbüntetésére.