Kilencéves lányokat is házasságba kényszeríthetnek Irakban – akár felnőtt férfiakhoz

–

Naponta közel 40 ezer lányt kényszerítenek gyerekházasságba világszerte, és ez a szám dinamikusan emelkedik. A jelenség hátterében számos, egymást erősítő ok áll a nemek közti egyenlőtlenségtől és a mélyen gyökerező társadalmi normáktól kezdve a szegénységen, valamint a migráción át az oktatás korlátozott hozzáférhetőségéig, de vannak területek, ahol a környezeti változások hatására nő a gyerekházasságok száma (arról, hogy miként fokozza a problémát a klímakatasztrófa, ITT írtam korábban).

És bármilyen hihetetlenül hangzik is ez most, a XXI. század közepe felé haladva, van, ahol ennek ellenére lazítanának a házasságkötés korhatárát szabályozó törvényeken.

Kilencéves lányokat adhatnának férjhez 

A szomszédos Szaúd-Arábiával ellentétben Irakban nem létezik a férfi gyámság rendszere, amely megköveteli, hogy a nők a férj, az apa vagy a férfi gyám engedélyével dönthessenek az életüket meghatározó kérdésekben, például a házasságkötésről.

Egy új törvényjavaslat azonban, amely első körben átment az iraki parlamenten, a vallási hatóságoknak adná át a jogot, hogy döntsenek a családi ügyekben, beleértve a házasságot, a válást és a gyerekek feletti felügyeleti jogot, emellett

a lányok esetében kilenc, a fiúk esetében pedig tizenöt évre csökkentené a házasságkötési korhatárt.

Az 1959. évi törvény, amelyet a konzervatív síita iszlamista pártok koalíciója, a Koordinációs Keret most módosítani szeretne, és amelyet nem sokkal az iraki monarchia megdöntése után fogadtak el, forradalmat jelentett a nők jogainak védelmében. A Közel-Keleten az egyik leginkább haladó szellemiségűnek tartott törvény a vallási hatóságoktól az államra és annak igazságszolgáltatási rendszerére ruházta át a családi ügyek feletti joghatóságot. A házasságkötés korhatárát 18 évben állapítja meg, és korlátozza többek között a poligámia gyakorlatát is.

Az iraki lányok több mint negyede 18 éves kora előtt férjhez megy

Irakban a gyerekházasságok száma az elmúlt mintegy húsz évben folyamatosan nőtt. Az UNICEF adatai szerint az iraki nők 28 százaléka már 18 éves korában férjhez megy, és a nem regisztrált házasságok 22 százaléka 14 év alatti lányokat érint. A vallási vezetők évente több ezer be nem jegyzett házasságot kötnek, köztük gyerekházasságokat is, megsértve ezzel a hatályos világi törvényeket, derül ki a Human Rights Watch civil szervezet jelentéséből.

A be nem jegyzett házasságok kiskapuként működnek a gyerekházasságokra vonatkozó jogi korlátozások megkerülésére, és jelentős hatással vannak a nők és lányok jogaira, ugyanis számos közszolgáltatás és szociális védelmi rendszer kapcsolódik az egyén családi állapotához.

Például a nőknek és lányoknak bizonyítaniuk kell, hogy házasok, ha kórházban akarnak szülni, ami ellentétes az egészséghez való jogra vonatkozó nemzetközi normákkal.

Ennek következtében azok lányok és nők, akik nem regisztrált házasságban élnek, kénytelenek az otthon szülést választani, ami növeli a terhesség, a szülés és a szülés utáni időszak során fellépő komplikációk kockázatát, így veszélyezteti az anyák, valamint az újszülöttek egészségét és életét. Ezen túlmenően polgári házassági szerződés nélkül a nők nem jogosultak bizonyos szociális védelmi rendszerekre, például az özvegy vagy elvált feleségek pénzügyi támogatására sem.

Emellett a polgári házassági szerződés nélkül válni kívánó nőknek nincs lehetőségük a hozományhoz, házastársi tartáshoz és örökléshez való jogaik érvényesítésére – így a váláshoz előbb legalizálni kell a házasságukat. Ez az eljárás különösen nagy nehézség olyan esetekben, amikor a férj meghal, eltűnik és/vagy megtagadja a házasságot.

Sok nő számára a legalizálás folyamatával járó társadalmi, pénzügyi és érzelmi terhek leküzdhetetlennek tűnnek, ezért lemondanak a nyilvántartásba vételről – és így a jogaikról is.

Mindez pedig a gyerekek jogaira is negatív hatással lehet

Azoktól az anyáktól, akik nem tudnak jogszerűen elválni, megtagadhatják a gyerekeikért való felügyeleti jogot, még akkor is, ha az anyánál való elhelyezés a gyerek érdekeit szolgálná – elhanyagolás és bántalmazás esetén is. Továbbá, mivel a nem bejegyzett házasságban élő nők nem szülhetnek kórházban, nagy nehézséget okoz a születési anyakönyvi kivonathoz és más kritikus fontosságú polgári okmányokhoz való hozzáférés is. Az okmányok nélküli gyerekek nem iratkozhatnak be az oktatási intézményekbe, később pedig nehézséget jelent a magánszektorban történő elhelyezkedésük, de az úti okmányok beszerzése is.

Az iraki személyi státuszról szóló törvényben jelenleg nincsenek olyan rendelkezések, amelyek büntetnék azokat a vallási vezetőket, akik be nem jegyzett házasságot kötnek – beleértve azokat is, amikor az ilyen házasságok megszegik az iraki törvényeket.

A személyazonossághoz való jog alapvető fontosságú annak biztosításában, hogy az egyének más jogok széles körét gyakorolhassák és élvezhessék – ilyen például az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz vagy a foglalkoztatáshoz való jog. 

Ezt számos olyan nemzetközi emberi jogi egyezmény rögzíti, amelynek Irak is részese, beleértve az ENSZ közgyűlése által elfogadott polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és a gyerek jogairól szóló egyezményt, valamint Irak alkotmánya és más törvényei. És bár a nemzetközi normák elismerik a nők és lányok jogát a fizikai, mentális és szexuális erőszaktól mentes élethez, valamint a törvény előtti egyenlő védelemhez és a diszkriminációmentességhez, a gyerekházasságok többségében mégis felnőtt férfiak és fiatal lányok között köttetnek. 

Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a javaslat sorsa, az utóbbi években azonban számos aggályos törvényt elfogadtak

Ezek egy részéhez (főleg a nőket érintő rendeletekhez, és éppen úgy, mint Afganisztánban) a saría, az iszlám erkölcsi, morális vezérelve szolgál alapul, a másik része pedig szimplán megbélyegző vagy kirekesztő, mint például a melegek és a transzneműek kriminalizálása. A törvények részben arra válaszul születtek, hogy a nők szerepe erősödni kezdett Irakban. Nadja Mahmúd, a bagdadi székhelyű Aman Women’s Alliance társalapítója szerint a döntéshozók úgy érezték, hogy a feminista és más női szervezetek veszélyt jelentenek a hatalmukra és státuszukra, ezért kezdték elnyomni őket. 

Az iraki parlamentben jelenleg huszonöt női képviselő ül, ők azonban kevesen vannak ahhoz, hogy megakadályozzák ezeknek a törvényeknek a beiktatását.

Alia Nasszif parlamenti képviselő szerint a javaslatot megszavazó férfi képviselők szűk látókörűek, és nem akarják megérteni, mi a baj egy kilencéves lány férjhez adásával. „Nem veszik figyelembe, hogy ők a törvényhozók, akik emberek sorsáról döntenek. Inkább a maguk férfias gondolkodását követve elfogadják a javaslatot” – mondta Nasszif.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Getty Images / NurPhoto / Contributor

Mózes Zsófi