„360 fok van. Miért ragaszkodnál egyhez?" – Búcsú Zaha Hadidtól, a világ legismertebb építésznőjétől
Szegényebb lett az építésztársadalom. Zaha Hadid, a világszerte ismert építész március utolsó napján hunyt el szívroham következtében. Ezúton búcsúzom a kortárs építészet méltán elismert, kiemelkedő alakjától, anyjától (azt hiszem, nem venné sértésnek ezt a titulust). Aki formabontó, neo-futurisztikus ötleteivel egész életében arra törekedett, hogy az épített kultúrához magas szinten hozzájáruljon. Csáky-Nagy Krisztina írása.
-
Hatalmas sikereket és nemzetközi megbecsülést ért el Zaha Hadid ezen a könnyűnek cseppet sem nevezhető pályán. Számos kitüntetést kapott, többek között ő volt az első nő, aki átvehette 2004-ben a Pritzker Építészeti Díjat (amelyet építészeti Nobel-díjként említenek) és a RIBA Aranyérmet. Utóbbi a példaértékű életmű legfrissebb, idei elismerése, amelyet 1848-óta évente ítél a Royal Institute of British Architects olyan személynek vagy alkotócsapatnak, aki minőséget, maradandót ad az utókornak a nemzetközi építészet területén.
Examples of Zaha Hadid beautiful architecture. (1950-2016)
— Muslim Culture (@MuslimCulture) February 12, 2018
An Iraqi - British architect, who was the first woman to receive the Pritzker Architecture Prize, in 2004. pic.twitter.com/9klTWooo2I
Különleges hangzású neve iraki származásának köszönhető. A jómódban telt gyermekkor lehetővé tette, hogy tanulmányai egy részét Angliában és Svájcban töltse. Hazájában egyetemi kurzuson merült el a matematika rejtelmeiben, mielőtt végleg Londonba költözött. Itt már tudatosan az építészet felé vette az irányt, kiemelkedő oktatók és mentorok mellett. Ezt európai tanulmányokkal egészítette ki, mielőtt megalapította volna saját tervezőirodáját.
-بعض أعمال المعماريه زها حديد: pic.twitter.com/TrIrwvj2Es
— سُرَىٰ. (@alquraansura) May 19, 2020
Sajátos építészeti stílusa bejárja a világot, Lipcsétől Szöulig, Zaragozatól Cincinattiig több, mint ötven megvalósult projekt, múzeum, irodaépület, szálloda, sípálya, épület köszönheti Hadidnak létezését, számos igényes, ám el nem nyert pályázat mellett. Az építészet önmagában nem volt kielégítő ennek a szárnyaló elmének. Mellette elhivatottan tanított, foglalkoztatta a belsőépítészet, a dizájn is, vagy ha épp úgy tartotta kedve, megtervezte a Pet Shop Boys színpadképét.
Izgalmas munkássága Budapestet sem kerülte el.
Nem többet, jobbat, szebbet akart beilleszteni az építészeti értékekben gazdag főváros épületei közé, pusztán mást, mint ami megszokott.
Ugyan a tervek egyike nem valósult meg, a másik pályázat (Néprajzi Múzeum) eredménye májusban lát napvilágot. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, nincs olyan ember a fővárosban, aki ne kacérkodna az épület formabontó gondolatának megvalósításával, amikor a látványtervekre tekint. Még akkor is, ha elsőre meghökkentő az elképzelés.
Hiszen éppen ez volt az, ami különlegessé tette Hadidot. Ő maga a stílus, a radikális művész. „360 fok van. Akkor miért ragaszkodnál egyhez?” – foglalta össze egy ízben ars poeticáját.
A modern építészetet újragondolta, nem elégedett meg az unalmas, szabályos geometriával, a megszokott alakzatokkal.
Inkább választotta a káoszt, amelyben úgy rak rendet, hogy az adott esetben többszörösen ívelt formák, lehetetlennek tűnő térbeli találkozások végeredménye egy lélegzetállító, meghatározhatatlan objektum és a harmónia egysége lesz.
Hiányozni fog. Csak abban reménykedhetünk, hogy az őt körülvevő munkatársak, a 400 főnyi alkotócsapat majd továbbviszi az egyedülálló örökséget.
Csáky-Nagy Krisztina
Kiemelt képünk forrása: Wikipedia/ Dmitry Ternovoy