Mózes Zsófi: Ünnepelni valakit, aki megerőszakolt egy gyereket, nem lehet olimpiai színvonal
A holland strandröplabdacsapat szerepléséről
Steven van de Velde néhány napja az Eiffel-torony tövéhez közeli homokpályára lépett, és megvalósította régóta dédelgetett vágyát, hogy olimpikon legyen. Bár csapattársával, Matthew Immersszel az első meccset elvesztették, a másodikat megnyerték – tegnap este pedig ismét pályára állt. Ahhoz azonban, hogy mindez megtörténhessen, és a strandröplabdacsapat tagjaként képviselje Hollandiát, a Holland Olimpiai Bizottság engedélyezte Van de Velde részvételét, méghozzá nem is akárhogyan: a játékok ideje alatt a sportolói falun kívül tartózkodik, és nem lép kapcsolatba a sajtóval. Hiszen az minden bizonnyal az ügyéről kérdezné: korábban ugyanis börtönbüntetésre ítélték egy 12 éves lány megerőszakolásáért. Mózes Zsófi írása.
–
2014-ben az akkor 19 éves Van de Velde Amszterdamból Angliába utazott, hogy meglátogasson egy 12 éves lányt, akivel az interneten ismerkedett meg. Az MK Citizen 2016-os beszámolója szerint lány azt követően jelölte ismerősnek Van de Veldét, hogy a férfi hozzászólt az egyik fényképéhez, ettől kezdve pedig rendszeresen beszélgettek a Facebookon, Snapchaten és Skype-on keresztül.
Bár a lány korábban idősebbnek mondta magát, Van de Velde azt követően sem szakította meg a kapcsolatot áldozatával, hogy megtudta a valódi korát. A férfi 2014. augusztus 2-án Milton Keynesben – a városban, ahol a lány élt – találkozott vele, majd többször megerőszakolta, annak ellenére, hogy „a lány egyértelműen jelezte, hogy fájdalmat okoz neki” – számolt be az esetről a The Athletic.
A férfi másnap reggel, mielőtt hazarepült volna, tájékoztatta áldozatát, hogy nem védekezett, és javasolta, hogy szerezzen esemény utáni tablettát.
A lány ez után felkeresett egy klinikát, szüleit és a rendőrséget pedig végül az ott dolgozó orvosok értesítették. A bíróságon az is kiderült, hogy az áldozat magát okolta a történtekért, az erőszak után megsebezte, egy esetben pedig túl is adagolta magát.
Van de Velde nem tagadta a történteket
Többek között a NOS Sportnak adott 2018-as interjújában elismerte tettét, és sajnálatát fejezte ki „élete legnagyobb hibája” miatt. Mint mondta, hirtelen döntést hozott: reggel lefoglalta a jegyet, még aznap délután Londonba repült, majd az eset után szinte azonnal vissza. A bíróságon az ügyvédje, Linda Strudwick azzal érvelt, hogy Van de Velde nem volt „ragadozó”, és hogy „két szorongó fiatal kölcsönösen támogatta egymást. Ennek következtében most elveszít egy sportkarriert, és nemierőszak-tevőnek bélyegzik. Ez egyértelműen a karrierje végét jelenti számára.”
A sportolót Nagy-Britanniában négy év börtönbüntetésre ítélték. Francis Sheridan bíró az ítélethirdetéskor azt mondta: „Mielőtt ebbe az országba repült, potenciális olimpikonként edzett. A hazája képviseletére vonatkozó reményei most összetört álomként hevernek.”
Van de Velde azonban csak 13 hónapot töltött elzárva, egy év után ugyanis áthelyezték Hollandiába, ahol újratárgyalták az ügyet. És mivel a szexuális bűncselekményekre vonatkozó törvények megengedőbbek, egy hónappal később, 2017 elején szabadult.
Csakhogy a karrierje közel sem ért véget, hiszen épp a párizsi olimpián játszik. És bár a közönség többször kifütyülte már, a szervezők közreműködésével különleges bánásmódban részesül: más sportolókkal vagy csapattársával, Matthew Immersszel ellentétben ő nem tartózkodik az olimpiai faluban, és kihagyhatja a kötelező médiamegjelenést, a meccsek után pedig kikerülheti az újságírókat – így a kellemetlen kérdéseket is, amelyekkel csapattársának egyedül kell szembenéznie.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerint ők nem felelősek a helyzetért
A játékok előtt már közel 130 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben felszólították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy tiltsa el Van de Veldét a versenyen való részvételtől. „Többről szól ez, mint egy személyről. Az olimpia világméretű megítéléséről van szó, és arról, hogy milyen társadalomban akarunk élni” – írta a petíció szerzője, Lauren Muir. Több, a nemi erőszak áldozatait támogató csoport is hangot adott nemtetszésének azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy Van de Velde versenyezhet, és „a gyermekek elleni szexuális zaklatás sokkoló tolerálásának jóváhagyásaként” jellemezték a döntést.
„Ha megerőszakolhatsz egy gyereket, és mégis versenyezhetsz az olimpián – annak ellenére, hogy minden sportoló aláír egy nyilatkozatot arról, hogy példamutató életet él –, az egyszerűen lesújtó”
– foglalta össze Ciara Bergman, a Rape Crisis England & Wales vezérigazgatója, hogy miért tartja „felelőtlen” dolognak azt, hogy pályára léphet Steven van de Velde.
A NOB a Time-nak elmondta, hogy az egyes csapattagok kijelölése kizárólag az egyes országok olimpiai bizottságainak hatáskörébe tartozik. A Holland Olimpiai Bizottság és a Holland Röplabdaszövetség azonban közölte, hogy Van de Velde „alapos megfontolás után” vesz részt az olimpián, és hogy a 29 éves sportoló „következetesen megfelelt az ország normáinak” – írja a The Athletic. „Példaértékű szakembernek és embernek bizonyul, és visszatérése óta nincs okunk kételkedni benne – mondta Michel Everaert, a Holland Röplabdaszövetség főigazgatója, majd hozzátette: – Amikor Van de Velde most tükörbe néz, egy érett és boldog embert lát, aki nemcsak házas, de egy gyönyörű fiú apja.”
Azonban a jelen nem írja felül a múltat
Az, hogy a holland tisztviselők kénytelenek megvédeni Van de Veldét, és elrejteni őt a világ legnagyobb sporteseményén, jól mutatja, miért nem lett volna szabad részt vennie a versenyen. Ha ugyanis az olimpiát egyesítő és inspiráló erőnek szeretnénk tekinteni ebben a végletekig polarizált világban, azzal szembemegy Van de Velde szereplése, és mindaz, ahogy a környezetében lévők kezelik a személye által kirobbantott, globális vitát. Hogy a sportteljesítményt az etikai felelősségvállalás elé helyezik ott, ahol annak a legfontosabbnak kellene lennie.
És miközben statisztikák szerint minden harmadik lány első szexuális tapasztalata erőszakos vagy kierőszakolt, a NOB nem vállal felelősséget. Azzal azonban, hogy teret enged minden nyilatkozatnak, amelyek Van de Velde tettét fiatalkori botlásként jellemzik, üzenetet közvetít – méghozzá a szexuális zaklatás és erőszak túlélőinek.
Minden harmadik lánynak. Azoknak, akiknek csak a legritkábban hisznek, akik szavát szinte sosem halljuk meg. És akiknek, nem is kérdés, sokkal nagyobb szükségük lenne a társadalom támogatására, mint egy-egy sikeres sportolónak.
Én a második esélyek híve vagyok, de minden kísérletet, hogy szimpátiát erőltessünk Van de Velde iránt, vagy hogy a tettét mindössze egy rossz döntésnek tekintsük, már rég be kellett volna szüntetni. Egyetlen érem sem lehet fontosabb, mint egy gyerek biztonsága, testi és lelki egészsége. Részt venni az olimpián kiváltság, olyasvalakit ünnepelni pedig, aki megerőszakolt egy gyereket, nem lehet olimpiai színvonal. A lány 12 éves volt, és önmagát hibáztatta a történtek miatt. Ebben az esetben semmi más nem számít.
Kivéve persze, hogy a hollandok múlt szerdán megnyertek egy strandröplabdameccset. Vasárnap reggel, valamint tegnap este pedig veszítettek – épp, ahogy a párizsi olimpia is.
Kiemelt kép: Getty Images / BSR Agency / Contributor
