„Nem a te hibád. És nem is a gyerekedé” – A korai vetélés tabuját csak együtt dönthetjük le
A perinatális veszteséget még ma is óriási tabusítás övezi. A társadalmunk még mindig kevés tudást őriz arról, mit élnek meg az érintettek testileg és lelkileg, és hogyan lehet jól támogatni a családokat ebben a nehéz, traumatikus helyzetben. Eszközök híján pedig a környezet sok esetben csak tovább mélyíti az érintettek alapvetően is mély sebeit, és megnehezíti számukra a gyászfeldolgozást. Ennek a tabunak a felszámolását tűzte ki célul Bécs városvezetése, amely a korai vetéléssel kapcsolatban indított érzékenyítő kampányt azzal az üzenettel: az érintettek nincsenek egyedül és nem hibáztathatók a történtekért. Filákovity Radojka beszámolója.
–
A perinatális veszteségben érintettek többsége nem tudja, milyen lehet olyan társadalomban élni, amelyben ez a veszteség nincs még a halálnál is jobban van tabusítva. Nem tudja, milyen lehet minden helyzetben a megfelelő támogató mondatot kapni a környezettől – milyen, ha a veszteséget legitimálják és nem bagatellizálják.
Azt viszont a saját bőrükön tapasztalják meg időről időre ezek az emberek (tudom, mert közéjük tartozom), mit okoz ennek az ellenkezője: az elhallgatás, a tabusítás, az eszköztelenség.
Ennek kívánt elébe menni az osztrák főváros azzal, hogy május 18-án érzékenyítő kampányt indított a korai (első trimeszteri) vetélés tabujának ledöntésére és a témában való célzott nevelésre. Hiába érint ugyanis minden hatodik nőt a terhesség első tizenkét hétben való megszakadása, a témát mély elhallgatás és szégyenérzet övezi.
Amint azt a városvezetés a WMN-nel közölte: a kampányt szó szerint a szükség hívta életre
„2021-ben a Bécsi Női Egészségügyi Program szimpóziumot szervezett, amely a terhességgel kapcsolatos veszteség témáját járta körül orvos szakértőkkel. Az ott tapasztalt hatalmas érdeklődés és igény adta az ötletet a későbbi érzékenyítő kampányhoz, amely idén májusban indult a már említett szakértők (orvosok, szülésznők, szociális munkások, pszichológusok) bevonásával. A segítségükkel megszületett egy információs kiadvány, valamint a város 350 pontján ingyenes kártyákat helyeztek el, amelyek fontos üzeneteket közvetítenek az érintett nők és környezetük számára. De tizenhárom érintettel interjú is készült a tapasztalataikról – ezeket a videókat júliustól orvosi várókban, nőgyógyászati és általános orvosi rendelőkben vetítik majd” – írták.
Így született meg az átfogó kampány, amely három pillérre épít: a prevencióra (milyen információkra lenne szükségük a nőknek az első tizenkét hétben, hogy fel legyenek készülve minden eshetőségre), a gondozásra (mire lenne szükségük az érintett nőknek és partnereiknek) és a jövőre összpontosítva (minden terhesség egyedi, és a korai vetélés miatt egy következő terhességnél nem emelkedik a vetélés rizikója).
„A korai vetélés minden hatodik nőt érint. Szeretnénk bátorítani őket, hogy tájékozódjanak és ne legyen bűntudatuk, hogy valamit ők csináltak rosszul” – mondta Kristina Hametner, a bécsi női egészségprogram vezetője.
Mi okozhatta a vetélést? Milyen mértékű vérzésre lehet számítani? – szakszerű válaszok a lényegi kérdésekre egy helyen
Peter Hacker, a város egészségügyi tanácsosa a program kapcsán elmondta: az nemcsak az önrendelkezés szabadságát igyekszik megadni az érintett nőknek, hanem a szükséges egészségügyi ismereteket is. „Közben pedig a környezetüket is érzékenyíteni szeretnénk” – tette hozzá.
Annak ellenére ugyanis, hogy az első tizenkét hétben bekövetkezett vetélés rengeteg nőt érint, a tudásunk mégis korlátozott a témában. Az ezzel kapcsolatos lényegi kérdéseket így egy információs kiadványban összegezték. „Fontos, hogy ebben a helyzetben szakszerű módon kezeljük az érintett nők kérdéseit. Sokan sokkos állapotban vannak, miután értesülnek a baba elvesztéséről. Ezért az információs kiadvány rövid, egyszerű válaszokat és konkrét segítséget kínál” – fejtette ki Kristina Hametner.
A kiadványban egyebek mellett például arra hívják fel a figyelmet: a korai veszteségek körülbelül felét kromoszóma-rendellenességek okozzák, másik feléért pedig számtalan különböző és befolyásolhatatlan tényező felel. És bár nehéz megbirkózni vele, de legtöbbször a vetélés valódi oka tisztázatlan marad – még további orvosi vizsgálatok sem jelentenek garanciát a felderítésükre.
Amint azt azonban hangsúlyozzák: a vetélés nem hiba, hanem a szervezet válasza egy olyan terhességre, amely különböző okokból nem folytatódhatott.
De olyan gyakorlati kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők, mint például a vetélést kísérő vérzés intenzitása, vagy arra, látható lesz-e a folyamat során az embrió. Az információs kiadványban továbbá olyan szakmai szervezetek elérhetősége is megtalálható, ahová egészségügyi, pszichológiai és jogi tanácsért lehet fordulni.
„Sok nőnek van bűntudata és keresi a választ a miértekre. Talán te is magadban keresed a babád elvesztésének okát. De egy biztos: nem a te hibád. És nem is gyerekedé”
Ez már azoknak az ingyenes kártyáknak az egyikén olvasható, amelyeket a város 350 pontján helyeztek el. Ezekről tájékozódni lehet a korai veszteségek arányáról, a szinte általános anyai bűntudatról és a közösség megtartó erejének fontosságáról – így többek közt arról is, hogyan lehet jól támogatni a veszteségben érintetteket.
„A család és a barátok gyakran nem tudják, hogyan kezeljék a korai veszteséget. Az olyan jó szándékú megjegyzések, mint például: »Még nem is volt baba«, »Legközelebb majd minden rendben lesz« vagy »Inkább előre nézz«, nem segítenek. Helyette nyugodtan mondhatod, hogy nem találod a megfelelő szavakat. Egyszerűen csak legyél jelen, és kérdezd meg, hogyan segíthetsz” – olvasható egy másik kártyán.
Bécs, a női város – így is lehet(ne) csinálni
Abban, hogy egy ilyen kampány épp Bécsben indult – méghozzá a városvezetés támogatásával –, mondhatni, nincs semmi meglepő. A város jó ideje kiemelten foglalkozik a nők helyzetével, az őket érintő problémákkal, kérdésekkel és azzal, hogy minél élhetőbb hellyé tegyék számukra is a várost.
1998-ban a bécsi városi tanács úgy döntött, hogy létrehozza a Bécsi Női Egészségügyi Programot, amelynek a célja a nőközpontúbb egészségügyi ellátás és széles körű tájékoztatás megteremtése volt.
A program keretein belül indított már átfogó kampányt a nők elleni erőszakkal kapcsolatban (érdekességképp: a város 2022-ben összesen 11 millió eurót fordított megelőzésre, áldozatvédelemre, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem kibővítésére), a menstruációs szegénység ellen, és a női egyenjogúság megteremtésének elősegítése érdekében is.
A genderszemléletű várostervezés által abba is sokat invesztáltak már, hogy Bécsben a nők ne legyenek láthatatlanok: igényeiket, tudásukat, tapasztalataikat valóban visszatükrözze az, ahogyan a város működik és kinéz. Így alakítottak ki egyebek mellett lányközpontú játszótereket, valamint nőközpontú parkokat is. De tavaly a város közvélemény-kutatást is indított kizárólag nők körében azzal a céllal, hogy jobban megértsék az ott élő nők élethelyzetét, ezáltal pedig a jövőben az igényeikhez igazíthassák a várost.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / LightFieldStudios
