–

Néhány hete nyilvánosságra került a pedagógusok helyzetét megváltoztató, úgynevezett státusztörvény, amely a döntéshozók szándéka szerint azért született, hogy a jogalkalmazást megkönnyítsék, egyszerűbbé tegyék.

Indoklása az, hogy eddig három törvény hatálya alá estünk mi, pedagógusok: a munka törvénykönyve, a köznevelési törvény és a közalkalmazotti törvény vonatkozott ránk. Mondjuk, tízéves pályafutásom alatt ez az, ami egyszer sem okozott gondot számomra, mégis ezt kellene indokként elfogadnom és megértenem.

Vettem a fáradságot, és végigolvastam az egész dokumentumot, az összes módosítással, kiegészítéssel együtt

Aztán sorra jelentek meg az összefoglalások, amelyek mások számára is egyértelművé tehették, hogy a baj sokkal nagyobb, mint bárki gondolta volna.

Napok óta végtelenül dühös, és teljesen elkeseredett vagyok, hiszen én tényleg tudom, mi vár ránk hamarosan. Vagyis azokra, akik ezt elfogadják.

Az új szerződést ugyanis alá sem kell igazából írni, automatikusan átsorolnak bennünket, és később is egyoldalúan módosíthat ezen a munkáltató. Ha valakinek ez nem tetszik, öt napja lesz jelezni, hogy köszöni, de ő ebből nem kér.

Az aHang petíciójánál már majdnem háromezer pedagógus jelezte, hogy a törvény elfogadása esetén beadja a felmondását

Ez kevésnek tűnhet – az is –, de sokan nem ezen a felületen nyilvánították ki álláspontjukat, másrészt sok pályán lévő nem is tudja, valójában mire számíthat, hiszen semmit sem olvasott el erről, ami talán még szomorúbb, mint maga a helyzet.

Igen, a pedagógusok egy részének fogalma sincs, mi lesz itt. Ezért gondoltam úgy, hogy félreteszem a lila ködöt, ami az agyamat borítja, és megírom, mire is lehet számítani júniustól. Igen, jól olvassa mindenki: júniusban, a tanév vége előtt már robban a bomba.

A tantestületet szinte súlytalanná teszik, az eddigi döntési jogait elveszik, és az igazgató, de leginkább a tankerület kezébe helyezik. Ők döntenek a munkaprogramról, szervezeti és működési szabályzatról, pedagógiai programról. A tantestületnek csak véleményezési joga van, ami tudjuk, hogy nem sokat ér.

Ami rosszabb ennél, hogy a fegyelmi ügyek tárgyalását is elveszik tőlünk, ebben is egy odaküldött ember hoz döntést. Mivel nem szeretik a rossz statisztikát, gondolhatjuk, hány diák áthelyezéséről fognak innentől dönteni. Kirúgás már nincs, egy évre lehet áthelyezni fegyelmi vétség miatt egy másik intézménybe a tanulót, aki egy év után visszatérhet.

Sőt, a tantestület összetételében is lesz változás: most már akár ötven százaléka is lehet óraadó tanár, akik viszont a tanóráikon kívül semmiben sem vesznek részt (értsd rendezvények, értekezletek, helyettesítés, ügyelet stb.), tehát a teljes státuszú kollégák munkaterhe tovább növekszik.

Apropó, munkateher!

Eddig 32 óra volt a kötött munkaidő hetente, a többi szabad felhasználású volt, amit akár otthon is el lehetett végezni. Ezen dolgozatok javítása, órára készülés stb. értendő, ami sokszor meg is haladta ezt az időt.

Most 40 órát bent kell tölteni az iskolában, de ez 48 órára is bővíthető, akár elrendelt munkaidőn túli, hétvégi munkavégzéssel, de akár a szabadság alatt is berendelhető a pedagógus, akár nyáron is, pakolni, táboroztatni stb. Természetesen túlóra fizetése nélkül, puszira, hiszen ez a feladat.

Ehhez jön még az, hogy az iskolában elég nehéz javítani, eszközök hiányában dolgozni, így ez továbbra is otthonra marad, a 40/48 órán felül. Saját eszközzel. Amit a fenntartó bármikor ellenőrizhet. Bizony, saját telefonomat, laptopomat, bármimet bármikor megnézheti. Azért ez kezd elég kemény lenni, nem? Pedig ez még nem a legmélye.

Innentől kezdve előírható a pedagógus számára kötelező továbbképzés, vagyis egy másik szak elvégzése

Úgy ám, amiből hiány van, gyorsan elküldenek tanulni, hogy ne legyen hiány. Ha nem lett volna egyértelmű, elég sok intézkedés megy ki arra, hogy leplezzék a hiányt. Csak mondom.

De ha mégis hiányzik valaki, akkor sincs „semmi baj”, hiszen az eddigi 30 órás ingyen helyettesítést 80 órára emelik. Sőt, ha nem nálatok van a difi, akkor is joga van a munkáltatónak a tankerületen belül bárhová áthelyezni téged, akár kilenc hónap időtartamra is. Szóval mindenhol megoldódik minden, volt gond, nincs gond.

Na, még mindig nem vagytok elég dühösek? Akkor folytatom…

A törvény szerintem egyik legdurvább eleme a szólásszabadság teljes felszámolása. Ugyanis innentől kezdve a törvény értelmében nem mondhat a közoktatásra negatívat a benne dolgozó, sem élőben, sem online, sem interjúban, sem blogbejegyzésben, sem sehogy.

Gondoljátok végig, én mit is csinálok például most is? Ugye? Kussolni kell, és kész. Hiszen a cél, hogy nehogy sérüljön a közoktatásba vetett közbizalom. Ezen hangosan nevettem. Hiszen ha mi kussolunk majd, akkor senki nem is fogja tudni, hogy mekkora a baj, sem a diákok, sem a szülők nem veszik majd észre, hogy nincs táblafilc, papír, tanár stb. Ugye?

Aztán ha ezeket megszeged – nem csak ezt, bármit, szóval nehogy polgári engedetlenkedni merjen valaki –, akkor fegyelmi eljárás indul ellened, ami elbocsátással járhat, bár inkább a másik passzust fogják alkalmazni: fél évre húszszázalékos bérelvonás várható. Ebből a „hatalmas” bérből.

A bérnél nem fog számítani más, csak a pontgyűjtés, amiről már korábban írtam. Nem veszik figyelembe a végzettséget, a pályán eltöltött időt, csak a teljesítményt, ahol a pontok jó részét a lojalitás, a szimpátia és a hűség adja. Khm.

Hallottuk, hogy „hatalmas béremelés jön”, az egyes pedagógusok között akár két-háromszoros bérkülönbség is lehet, ugyanabban a munkakörben

Ha jól teljesít, ha csendben van, ha szervilis. De azért kapásból nem lesz ám kánaán, nem ám. Az én esetemben a bérminimum eddig bruttó 391 248 forint volt, az új pedig bruttó 410 ezer forint lesz. „Hatalmas” emelés, nem?

Pedagógus kettő kategóriában pedig bruttó 430 ezer forint. Ennyi. Mert az is ott van a sorok között, hogy minden más juttatás, emelt bér csak akkor esedékes, ha a forrás rendelkezésre áll. Ha azt mondják, nincs forrás, akkor marad ennyi. Meg akkor is, ha nem voltál jó kislány, vagy jó fiú. Szép, ugye?

És ha úgy érzed, hogy már végképp megfulladsz, nem bírod tovább, van jobb ajánlatod, akkor beadod a felmondásodat, amit ha a munkáltató elfogad – bizony, megfelelő és elfogadható indok kell –, akkor hat hónap felmondási idő után talán már szabadulhatsz is, előbb semmiképpen sem. Fél év pont elég arra, hogy a jobb állásajánlat már elússzon. Ezt hívják röghöz kötésnek. Vagy rabszolgasorsnak, kinek hogy tetszik.

Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ennek bárki örül, ezt bárki jónak és elfogadhatónak tartja

Ilyen nincs. Ez a törvény úgy borzasztó, ahogy van. Ezt senkinek sem lenne szabad elfogadnia, mindenkinek azt kellene mondania, hogy NEM! 

„A hiány nem szűnik meg, csak formát vált” – Palágyi Ildikó jazzénekesnő és két átsuhanó babája története

WMN Ügy – 2023. április 2. – FR

Itt már csak a tömeges és határozott kiállás hozhat eredményt, különben mindazok, akikben még egy kis jóérzés, szabadságvágy maradt, elmennek a pályáról. Nem máshová, másik iskolába, hanem abbahagyják azt, amire az életüket tették, amit nagyon szeretnek, amihez értenek.

Vérző szívvel, szomorúan, de ha ez a törvény megvalósul – naivitás lenne azt hinnem, hogy nem fog –, akkor menni kell.

Vagy pedig valós és teljes sztrájkot kell tartanunk, bezárni minden sulit. Máskülönben, aki marad, arra borzasztó világ vár.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / photobank kiev

Balatoni József