–

A legtöbb szülő gyönyörűnek, de legalábbis aranyosnak látja a saját gyerekét. Erre pedig rátesz egy lapáttal a kicsik végtelen kreativitása, cukisága és időnkénti szereplési vágya – valamint olykor a szülő saját, be nem teljesített álmai. Így nem meglepő, hogy vannak szülők, akik nem érik be az iskolai versmondó versenyek vagy a sportrendezvények által nyújtott szereplési lehetőségekkel, hanem mindent megtesznek annak érdekében, hogy egy szélesebb közönség tudtára adják: az ő gyerekük a legjobb. Mindezek fényében nem is csoda, hogy a gyerekszépségversenyek világa az utóbbi évtizedekben nagyjából ötmilliárd dolláros iparággá nőtte ki magát.

A természetes szépség közel sem elég ahhoz, hogy egy gyerek megnyerjen egy szépségversenyt

Egy ilyen verseny tele van ritmusra kopogó körömcipőkkel, jelmezekkel, csillogással és sminkkel, de a gyerekek sokszor parókát vagy póthajat, barnítóspray-t, és ha épp cserélődnek a fogaik, műfogsort is kapnak.

Az is előfordult már a gyerekszépségversenyek történetében, hogy egy anyától elvették a gyerekét, miután a mindössze nyolcéves kislányt botoxkezelésnek vetette alá a győzelem érdekében.

Mindez a gyerekek számára azt az üzenetet közvetíti, hogy ahhoz, hogy kedveljék őket, hogy sikeresek legyenek, mindenekelőtt szépnek kell lenniük. Ahhoz azonban, hogy elég szépek legyenek, ki kell hangsúlyozniuk a külső tulajdonságaikat, gyakran szőrteleníteniük kell, és kényelmetlen, sokszor túlszexualizált öltözékbe kell bújniuk. A műköröm, a barnítóspray, a műszempilla és a gyantázás pedig egy gyerek számára nemcsak időigényes, de sokszor rendkívül (és abszolút feleslegesen) fájdalmas is.

Ezeknek a gyerekeknek a többségében ennek hatására fel sem merül, hogy a fizikai megjelenésen kívül sok más tulajdonság is van, ami hozzájárulhat a sikereik eléréséhez. Ráadásul minden olyan tevékenység, amely arra összpontosít, hogy a gyerek hogyan néz ki, hosszú távú hatással lehet a testképére, a problémák pedig felnőttkorban is megmaradhatnak – legyen szó étkezési zavarokról, perfekcionizmusról vagy mentális problémákról. 

Miért ne tudná eldönteni egy nő, hogy mit eszik? – Ezért ne akard te neki megszabni vendéglátósként

WMN Ügy – 2022. május 4. – CSA

Vannak, akik szerint nem a szépségverseny műfaja, sokkal inkább a szülők jelentik a problémát

Ha azt gondolnánk, hogy ez csak a távoli Amerikában dívik, ideje szembenézni a valósággal: Magyarországon is bőven van lehetőségük a szülőknek arra, hogy akár nullaéves kortól benevezzék a gyereküket a koronáért zajló küzdelembe. Nagyon sokan meg is teszik.

És mivel a gyerekek nem vehetnek részt a versenyeken a szülők beleegyezése nélkül, az ilyen szépségversenyek vonzereje jellemzően inkább a felnőtteket célozza, akik társadalmi státuszt, önbecsülést és pénzt „nyerhetnek”, ha gyermekeik jól szerepelnek.

A szülők kezében van a döntés, ők azok, akik meghatározzák, hogy mi mindennek teszik ki a gyereküket a győzelem érdekében. Ezt tökéletesen bemutatja a TLC már említett műsora is, az Apró szépségek, amiben a felnőttek jellemzően sokkal inkább rá vannak feszülve a győzelemre, mint a versenyzők, akik túl kicsik ahhoz, hogy nemet mondjanak a rájuk váró feladatokra. 

A gyerekek valójában semmi mást nem akarnak, mint megfelelni a szüleik elvárásainak és kivívni az elismerésüket.

Ennek érdekében pedig mindent megtesznek, amit a szülők mondanak nekik, akik arra is ösztönözhetik őket, hogy gyorsan fogyjanak le, hogy beleférjenek a kis jelmezekbe vagy hogy apró testüket megmutathassák a fürdőruha-központú versenyeken. Néhány szülő olyan rapid diétára kényszeríti a gyerekét, amelynek célja, hogy a kicsi bírja az egész napos szereplést, ennek érdekében pedig – faramuci módon – kizárólag cukros rágcsálnivalókat és sportitalokat etet, illetve itat vele. Amellett, hogy mindezek borzasztó hatással vannak a gyerek egészségére, még fejlődésben lévő szervezetére, azt sugallják számára, hogy annak van értéke, ha a mások szemével megítélt megjelenésre összpontosít. 

„Én azért nem ezt vállaltam: hogy az életem árán is megvédjem ezeket a gyerekeket” – Mit tehet a hivatásos nevelőszülő, ha menekülni kénytelen?

WMN Ügy – 2022. május 3. – WMN

Nem csoda, hogy azokra a felnőttekre, akik egykor gyerekszépségversenyeken vettek részt, az átlagnál alacsonyabb önbecsülés jellemző.

A gyerekszépségversenyekkel kéz a kézben jár a túl korai szexualizáció

A szépségversenyeken részt vevő gyerekek már egészen kiskorukban szexualizálódnak: erősen szuggesztív jelmezekbe öltöztetik őket és megtanítják nekik, hogy így figyelemre és státuszra tehetnek szert. Ez korai szexuális aktivitáshoz vezethet, és gyakran azt a szerencsétlen leckét tanítja a gyerekeknek, hogy a nők értékét – részben legalábbis – a szexualitásuk határozza meg.

Nem véletlen, hogy Franciaországban már 2013-ban betiltották az ilyen versenyeket, ráadásul a szabályozás egyik vezérelve az volt, hogy önmagában a szépség nem lehet az önértékelés alapja, és nem szabad engedni, hogy a gyerekeket tárgyiasítsák és szexualizálják – a tévéműsorokban sem.

Az indoklásban az is szerepelt, hogy a szépségversenyek során a gyerekek általában nem az életkoruknak megfelelő ruhákban és sminkkel lépnek színpadra, ahol gyakran olyan mozdulatsorokat kell bemutatniuk, amiket egy felnőttől látva egyértelműen erotikusnak gondolnánk. Annak ellenére, hogy ezzel egyidejűleg a franciák a szépségversenyeken való indulás alsó korhatárát leszállították 13-16 éves korra (a korábbi tizenhatról), a versenyszabályzatot tovább szigorították. Az új alapelvek hangsúlyozzák, hogy az ilyen rendezvények célja nem lehet kizárólag a gyerekek külső megjelenésének versenyeztetése.

A szépségversenyek világa alapvetően vérengző és versengő

A gyerekek számtalan egészségtelen mintát sajátítanak el a gyerekszépségversenyek világában, többek között azt a vágyat, hogy mindenáron le kell győzniük a társaikat.

Nem csoda, hogy a szépségversenyek színpadán gyakoriak a dühkitörések és az összeomlások – a gyerekek és a szülők részéről egyaránt.

Az ezeken való rendszeres részvétel megtaníthatja a gyerekeket arra, hogy értékük elsődleges forrása az, hány szépségversenyt nyernek meg, és a felnőttek mennyire tartják őket szépnek. A szociális készségeik, a kapcsolatteremtési képességük és az empátiájuk nem fejlődik, a tanulás, a sportolás és más, az életkoruknak megfelelő tevékenységek háttérbe szorulnak a szépségversenyeken való részvételek miatt. És mivel a tiarás gyerekek közül csak nagyon kevesen lesznek modellek vagy előadóművészek, ez a korai tapasztalat visszavetheti a fejlődésüket, a figyelmüket pedig olyasmire irányíthatja, amit később, a változó szépségideál miatt nemcsak nem lesznek képesek megtartani, de valójában szükségük sem lesz rá.

Képzeld el magad ötéves korodban: mit szerettél csinálni, és mivel töltötted az idődet. Ha nem tudod, akkor képzeld el, mit szeretne csinálni egy átlagos kisgyerek. Valószínűleg olyan dolgok jutnak az eszedbe, mint a rajzfilmnézés, a különböző játékok, és (felnőtt fejjel mindenképp) a problémamentes mindennapok. Aztán képzeld el, hogy a szüleid hirtelen azt mondják, hogy mindennap foglalkoznod kell a külsőd tökéletesítésével, ellenőrzik, hogy mit eszel, és megszabják, hogy mivel kell töltened a szabadidődet. És mindezt azért, hogy nyerj. De mit is: pénzt, egy utazást? Lehetőséget egy következő szépségversenyre? Annak ellenére, hogy nem minden gyerekeknek szóló szépségverseny intenzív, és a legtöbb szülőben nincs rossz szándék, épp elég szülő és szépségverseny van rossz hatással a gyerekekre ahhoz, hogy ez probléma legyen. 

A gyerekek ugyanis nincsenek felkészülve az ilyen versenyek által rájuk rótt kemény testi és lelki terhek kezelésére, így a pszichés problémák kialakulása szinte elkerülhetetlen, miközben nincs lehetőségük támogató kapcsolatok kialakítására, hiszen a kortársaikban a versenytársat látják, a szüleik szeretete, elismerése pedig sokszor függ a színpadon nyújtott teljesítményüktől.

A gyerekek nem tanulják meg, hogy hogyan kell a versenyeken kívüli (valós) világban működni és kapcsolatokat teremteni, torzul a valóságérzékelésük, az állandó megfelelési kényszer, a szorongás és a depresszió pedig akár öngyilkossághoz is vezethet.

  

A legtöbben talán egyetértünk abban, hogy a gyermekkornak többé-kevésbé gondtalannak kellene lennie. A szülő feladata pedig az lenne, hogy körömcipők, műszempillák és fogyókúrák nélküli, biztonságos környezetet, boldog és önfeledt gyerekkort teremtsen a gyermeke számára.

Mózes Zsófi

Források: ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Lisa Wiltse / Corbis