–

Kezdjük a praktikummal
Jelenleg egy nyolcadikos diák négyféle iskolatípusból választhat. Jelentkezhet gimnáziumba és szakképzésre. Ez utóbbi kategórián belül háromféle út van.

A szakiskolában sajátos nevelési igényű tanulók szerezhetnek szakmát. (Ezt az iskolatípust korábban speciális szakiskolának hívták.)

A szakközépiskolákban három év alatt olyan szakmákat lehet elsajátítani, amelyekhez nem szükséges érettségi. Ilyen például a kőműves, az ács, az eladó, a szabó, a hegesztő, a cukrász vagy a szerszámkészítő mestersége. A képzés jelentős része gyakorlat, és ha a diák érettségit szeretne mégis, akkor a szakvizsgát követően további két év tanulás után érettségizhet. (Ezt az iskolatípust korábban szakiskolának vagy szakmunkásképzőnek hívták.)

És vannak még a szakgimnáziumok, melyek szakmai érettségi megszerzését teszik lehetővé. A négy év során úgynevezett ágazati szakképzés folyik, azaz nem automatikusan szereznek a diákok konkrét szakképesítést – de megvan rá  a lehetőségük. (Lehet például felszolgáló, aki a vendéglátóipari ágazatban tanul.) Egy további évnyi tanulással pedig olyan szakképesítés is szerezhető, amelyhez érettségi bizonyítvány szükséges. Ilyen szakma például az autószerelő, az élelmiszeripari technikus, a vegyésztechnikus, a magasépítő technikus vagy a műszaki informatikus, szoftverfejlesztő. (Ezt az iskolatípust korábban szakközépiskolának vagy technikumnak hívták.)

A választás nehéz

Hisz egy nehéz életszakaszban, tizennégy éves kamaszoknak, illetve szüleiknek kell egy ennyire fontos döntést meghozni. Nem véletlen, hogy sokan inkább igyekeznek kitolni a szakmaválasztás időpontját, és – megcélozva egy gimnáziumot – adni pár további évet az orientációnak.

Vörös-Gubicza Zsanett-tel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatójával beszélgetek, és többek közt megtudom tőle, hogy demográfiai okokból (a csökkenő születésszám miatt) az elmúlt években folyamatosan csökken a diákok száma a középiskolai oktatásban, és leginkább a szakképzés veszít tanulókat. (Tavaly a nappali rendszerű oktatásban 428 ezren tanultak, 6,7 ezer fővel kevesebben, mint a 2016–2017-es tanévben. A diákok 1,7 %-a szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 17,3 %-a szakközépiskolában, 43,1 %-a gimnáziumban, 37,9 %-a pedig szakgimnáziumban tanult.)

Sok szülő aggódik, hogy amennyiben szakmát tanul a gyerekük, nem pedig gimnáziumba megy, csökken az esélye a továbbtanulásra és a diplomaszerzésre, ugyanakkor nem biztos, hogy a választott képzés évek múlva is biztos megélhetést nyújt majd, hisz nagyon gyorsan változik a munkaerőpiac, szakmák tűnnek el a technika fejlődése miatt.

„Viszont az eltűnő szakmák csak harmadannyian vannak, mint  a születők” – mondja Vörös-Gubicza Zsanett. „Tény, hogy a betanított munkásokra egyre kevésbé van szükség, ugyanakkor a gépeket kezelni tudó szakképzett munkaerőre, elektrotechnikusok, IT-szakemberek iránt nagyon nagy a kereslet.”

És hogy melyek még a hiányszakmák?

(Jelenleg.) Általában az építőiparhoz és a szolgáltatóiparhoz kapcsolódó foglalkozások: a legtöbb régióban szükség lenne több ácsra, asztalosra, épület- és szerkezetlakatosra, gépgyártás-technológiai technikusra, gépi forgácsolóra, ápolóra, kőművesre, hegesztőre, ipari gépészre, pékekre, szerszámkészítőkre, női szabókra, villanyszerelőkre.

Persze a pályaválasztásnak van egy másik nagyon fontos tényezője is: a pályaválasztó érdeklődése, személyisége.

Szily Nóra, a Szakmavilág.hu online kutatásának eredményeit ismertető sajtótájékoztató háziasszonya említett egy nemzetközi kutatást, amelybe 195 ezer embert vontak be. Azt vizsgálták, mi vezet sikeres élethez, és azt szűrték le az eredményekből, hogy a magukat sikeres embernek vallók közös tulajdonsága az önismeret.

„Igazán sikeresnek lenni ugyanis csak az tud a mesterségében, aki örömét leli benne, csikorogva nem érdemes semmit sem csinálni” – mondta Szily Nóra.

És ha már kutatás, akkor folytassuk a témát a több mint ezerkétszáz válaszadó részvételével készült (nem reprezentatív) felméréssel, amelyben a Szakmavilág.hu azt vizsgálta: a szülők szerint hogyan lehet megfelelően támogatni a gyerekek pályaválasztását, milyen típusú iskolát tartanának számukra megfelelőnek.

Az eredményeket összegző Szily Nóra elmondta, örömteli tapasztalat volt, hogy a szülők 90 százaléka azt tartja a legfontosabbnak, hogy a gyermek képességeinek megfelelő iskolát válasszanak, és bár 60 százalékuk saját felelősségének is tartja a pályaválasztást, igyekeznek nem rákényszeríteni a fiatalokra saját elképzeléseiket.

Ugyanakkor a kitöltők fele úgy gondolja, az a jó szakma, ami diplomához kötődik

Viszont közel 90 százalékuk hisz abban, hogy a most meghozandó döntés nem feltétlenül életre szóló, később módosítható, és biztatni is kell a pályaválasztót arra, hogy nyitott legyen a változtatásra.

A szülők generációja már a saját bőrén tapasztalta az élethosszig tanulás szükségességét, ezért gyermekeitől sem várja, hogy „nyugdíjas állást” találjanak.

És mert az utóbbi években rengetegen tanulnak (négyszer annyian, mint korábban) felnőttként valamilyen kézműves mesterséget, az efféle munka becsülete megnőtt. Rengeteg az újdonsült hobbiszakács, keramikus, bútorrestauráló, és a média hatására megnőtt a presztízse például a fodrász szakmának.

Amúgy pedig a pályaválasztás nemcsak az esélyek latolgatásáról szól, hanem arról is, miben tud sikeres lenni a fiatal. És lehet, hogy pont egy olyan tevékenység válhat imádott mesterséggé, ami hobbinak indult valamikor. A szülőnek is rugalmasnak kell tehát lenni, ha az ő elképzeléseinek ellentmond a gyerek álma. 

„A jövő mindenkitől rugalmasságot, nyitottságot, alkalmazkodást és változtatni tudást követel majd” – mondta Szily, aki eredeti végzettségét tekintve pszichológus.

A sajtótájékoztatón elmesélte, hogy amikor a saját fiainak kellett dönteni, arra kérte őket, gondolják át, milyen életet szeretnének. El tudják magukat képzelni például egy íróasztal mögött? Efféle tényezők függvényében válasszanak iskolát.

Segítséget jelenthet a döntéshez az Iparkamara oldala

„A területi kamarák célja és feladata, hogy ebben az egyszerre nehéz és izgalmas időszakban megkönnyítsék a döntéshozatalt, segítsék a gyerekeket abban, hogy minél több választási lehetőséget ismerjenek meg és kipróbálhassák, miben jók valójában, mi illik leginkább a képességeikhez” – mondja Vörös-Gubicza Zsanett. „Ezért indítottuk el a Szakmavilág.hu oldalt, ahol pályaorientációs tesztekkel, számos szakma bemutatásával, munkájukban sikeres emberekkel készült interjúkkal igyekszünk megmutatni, milyen színes felhozatal várja a fiatalokat. A Szakmavilág kamionja pedig november végéig tartó országos turnéján a tizenévesek érdeklődési körére szabott VR-aktivitásokkal kínál lehetőséget az egyes szakmák interaktív kipróbálására.”

Kurucz Adrienn



További információk: ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ skynesher