–

Nem tudjuk, hogy melyik országos vagy közéleti esemény lesz a meghatározó, és milyen előjellel fognak visszagondolni a gyerekek a hajdanvolt 2017-re.

Csak abban lehetünk biztosak, hogy a gyerekek nem kívülállói, hanem részesei a világunknak. Minden esemény, amit létrehozunk, amiben részt veszünk, és amit kommunikálunk, hat rájuk.

Természetesen az egyéni-, magánéleti-, családi események bármikor felülírhatják ezeket, de azért nem árt időről időre emlékeztetni magunkat, felnőtteket, hogy a gyerekek abban a valóságban nőnek fel, amit mi közösségi szinten teremtünk számukra.

2017-ben volt 20 éves a Gyermekvédelmi törvény, de hogy volt-e ok az ünneplésre, azt mindenki döntse el maga. A tavalyi év számai ugyanis nagyon sok problémára hívják fel a figyelmet, amelyek egy részét a rendszerváltás óta hordozzuk magunkkal, más részét pedig újonnan „hívtuk életre”.

Az elmúlt 20 év minden pillanatában tudtuk, hogy a szegénység, a nélkülözés és a gyermekéhezés létező probléma, és hogy a gyermekvédelem gyakran rosszul reagál erre.

2017-ben viszont már adatunk is volt arra a döbbenetes tényre,hogy Magyarországon minden harmadik gyereket az anyagi helyzete miatt emeltek ki a családjából.

Az ő helyzetükkel, az állami gondoskodásban, nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban élő gyerekekkel kiemelten foglalkozik a most nyilvánosságra hozott „2017. évi Gyermekjogi Jelentés”.

De rajtuk kívül még sok olyan gyermekjogi probléma, a gyermekek helyzetét érintő kihívás is szerepel az anyagban, amire vonatkozóan most csak néhány számot mutatok meg:

  • 400 százalékkal nőtt a gyerekekkel szembeni szexuális erőszakról szóló médiamegjelenések száma.
  • A gyermek- és lakásotthonban élő gyerekek harmada fogyatékossággal élő, míg a fogyatékos gyerekek gondozására szakosodott különleges nevelőszülők száma a 2017-es adatok szerint 20 százalékkal csökkent.
  • Minden ötödik gimnazista (21,7 százalék) és minden második szakmunkástanuló (55,8 százalék) soha egyetlen könyvet sem olvasott el.
  • 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek aránya, de a probléma így is… súlyos: 2017-ben minden negyedik lányt és minden ötödik fiút érintett a hat-nyolcévesek körében.
  • A 10–14 éves korosztályban évente 25–30 gyerek vet véget az életének.
  • 2017-ben 232 gyerek egyedül-, és további 1600 gyerek a családjával együtt lépte át a magyar országhatárt menedéket keresve.

Az Éves Gyermekjogi Jelentés a jogszabály-változások, a kormányzati és civil akciók mellett a médiatudósításokat is számba veszi annak érdekében, hogy jobb képet adhassunk a társadalmat 2017-ben foglalkoztató legfontosabb gyermekjogi kérdésekről. Az anyagnak az a célja, hogy növelje a gyermekjogok ismertségét, és a gyermekjogi jogsértések iránti érzékenységet. 2018-ban már második alkalommal készült ilyen éves összefoglaló. A 2016. évről készült jelentést és a hozzá kapcsolódó videót több mint százezren látták a közösségi média különböző felületein, és sokan közülük a WMN olvasói voltak. Bízom benne, hogy a most publikált, 2017. évről szóló anyag is hasonló siker lesz, és így azokhoz is eljuthatnak a gyermekjogok, akik egyébként nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. 

Mert a gyermekjog valójában nem a gyermekek ügye, hanem mindannyiunk közös felelőssége. A gyerekek ugyanis nem a jövőt képviselik. Ők a jelen.

Már azzal sokat tehetünk azért, hogy jobb legyen a helyzetük, ha többet tudunk arról: mi történt a gyerekekkel, és milyen volt gyereknek lenni 2017-ben Magyarországon.

Dr. Gyurkó Szilvia

IDE KATTINTVA megnézheted azt a videót, amit egy 14 éves gyerek készített a 2017-es gyerekjogi jelentésről. ITT PEDIG elolvashatod a teljes dokumentumot. 

Kiemelt kép: YouTube/Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány