Az én háromlábú székem: a testem, az elmém, az érzelmeim
Hogyan lehet újra és újra felállni a veszteségből, egy krónikus betegségből, erőt meríteni belőle, és békére lelni? Krajnyik Cintia mesél nektek az idei nyaráról.
Több órát késik a repülő, sírnak a gyerekek, az utasok meg csúnyán néznek rájuk – kisgyerekekkel felfedezni a világot nem könnyű, de egyáltalán nem lehetetlen!
„A folyamatos reflexió önmagamra és a másikra, a kölcsönös kíváncsiság, az odafordulás, ez elvben alap volna egy fejlődő gyerek számára, ám az olyan nevelési háttérből érkező fiataloknak, akik nem a saját családjukban nőttek fel, talán ez az egyik leginkább zsigeri hiányuk.”
Kivel értesz inkább egyet? És miért ne kapnál a másikuktól is értékes szempontokat? Lengyel társadalomtudósok járnak körül számunkra is releváns kérdéseket.