Egy hollywoodi legenda, aki sosem feledte el magyar gyökereit – 100 éve született Tony Curtis

–

„Schwartz Bernát maradtam”

Száz évvel ezelőtt, 1925. június 3-án, New Yorkban megszületett a Mátészalkáról származó szegény zsidó szabó, Schwartz Manó és a felvidéki Nagymihályról érkező Klein Ilona első fia, Bernát. 

„A szüleim magyar bevándorlók voltak; apám szabóként dolgozott, és egy szabóság hátsó szobájában éltünk” – mesélte a Guardiannek halála előtt néhány évvel.

Ötéves koráig kizárólag magyarul beszélt a ma Tony Curtisként ismert hollywoodi sztár, akit akkoriban még Schwartz Bernátnak hívtak. Cseppet sem volt könnyű gyerekkora, Bronxban idegennek érezte magát, nem értette a nyelvet, hisz a szülei sem nagyon tudtak angolul.

De amikor iskolába került, megtanulta, és élete végéig a bronxi szlenget használta, ami aztán sok derültséget és néha kínos pillanatokat hozott, mert a különböző interjúkban, talk show-kban is használta ezeket a vaskos kifejezéseket. 

Igencsak nehezen boldogult a család az új hazában, nagyon szegények voltak, és édesanyja skizofréniája sem tette könnyebbé a helyzetüket. Egyik öccsét elveszítették, amikor elütötte egy teherautó kilencéves korában, a másik öccse pedig, aki szintén skizofrén volt, egy zárt intézményben tengődött. 

A kis Bernát olykor cipőpucolásból gyűjtögette össze a napi betevőre valót, és nem volt nála boldogabb gyerek, ha néha dobtak neki egy tízcentest

– mesélte a fentebb már említett interjúban.

Ez a nyelvi és kulturális különbség, ami az első éveit jellemezte, mély nyomot hagyott benne: évekkel később úgy fogalmazott, hogy gyerekkorában gyakran érezte magát kívülállónak. Nemcsak a származása, de szegénységük, édesanyja súlyos mentális betegsége, és a zsidó identitásuk is falakat emelt közé és a körülötte élők közé.

Az ortodox zsidó családban pészahkor a gyerekek is kaptak a borból, így már kicsiként is sokszor lerészegedett – mondta a sokadik elvonója után egy talkshow-ban.

Gimnázium helyett haditengerészet, majd színészet

A tanulás amúgy sem hozta különösebben lázba, és a második világháború miatt, 16 évesen beállt a haditengerészek közé, ott teljesített szolgálatot. Kemény lecke volt egy fiatal fiúnak, de megedződött a nehéz helyzetekben, és kifejezetten erős, izmos fiatal felnőtt lett belőle, na meg feltűnően jóképű és sármos fickó.

A háború után hamarosan ösztöndíjat nyert egy színiiskolába, nem sokkal később pedig leszerződtette az Universal Pictures. A stúdió gyorsan „átszabta”: új nevet kapott, így lett Schwartz Bernátból Tony Curtis.

A filmsztár megszületett

Bár a filmvászon fényei hamar elhomályosították gyermekkori önmagát, ő sosem felejtette el, hogy mátészalkai zsidó szabó fiaként indult el azon az úton, amely végül a filmtörténet halhatatlanjai közé emelte. 

Curtis nemcsak jóképű volt, hanem intelligens és ambiciózus is. A nők pedig imádták.

„Országszerte lányok ezrein hagytam nyomot” – mesélte később.

Olyan filmekben játszott, mint A megbilincseltek (amelyért Oscar-díjra jelölték), a Van, aki forrón szereti Marilyn Monroe és Jack Lemmon partnereként, vagy a Spartacus, Stanley Kubrick rendezésében.

Monroe és Curtis még a pályájuk elején, mielőtt sztárok lettek, szenvedélyes szerelembe estek egymással, de amikor a közös filmjüket forgatták, már véget ért a kapcsolatuk. Bár Curtis elismerte Marilyn érdemeit, de sokszor panaszkodott miatta, mert rendszeresen öt-hat órát kellett várni rá a forgatásokon, amit Lemmon, és a rendező, Billy Wilder is nagyon nehezen viselt.

Itthon a Minden lében két kanál címen futó sorozatban is sokszor láthattuk a televízióban Roger Moore mellett. (Én gyerekként imádtam őket nézni, és a Van, aki forrón szeretit is számtalanszor végignevettem.)

Sokáig úgy tűnt, hogy töretlenül halad előre a pályáján, de a filmipar csak addig kényeztette, amíg feltűnően jóképű volt, egy idő után viszont nem tudta hozni az elvárt sármot és a könnyedséget. Küzdött a jó szerepekért, de mind jelentéktelenebbé vált a tárgyiasító filmiparban, miután felszedett pár kilót, és nyomot hagyott az arcán az idő, meg a sok alkohol.

Ekkor kezdett el festeni, ebben is komoly sikereket ért el, sőt könyvet is írt az életéről, amit Magyarországon is kiadtak. Hazajött a könyvbemutatóra, és szívesen dedikált.

Hatszor házasodott, három házasságából hat gyereke született, közülük Jamie Lee Curtis is nagyszerű színész lett, az ő édesanyja volt a gyönyörű, Golden Globe-díjas Janet Leigh, Tony első felesége, akivel kétszer is házasságot kötött.

„Személyes kudarcai és nyilvános sikerei jól dokumentáltak, és a vele való kapcsolatom, bár életem nagy részében nem létezett, végül megjavult, és kölcsönös tiszteleten alapult, nem pedig valamilyen apa-lánya modellen” – mondta róla később Jamie Lee, aki Mátészalkára is ellátogatott apja halála után.

A hazatalálás vágya

Tony Curtis életének második felében, rengeteg elvonó, és az egyre hanyatló pályaíve után, először 1998-ban látogatott el Magyarországra. Mátészalkára utazott, ahonnan az édesapja származott. Az élmény mélyen megérintette, és utána többször is visszatért.

Halála után a város utcát nevezett el róla, emléktáblát kapott a zsinagóga falán, sőt, egy múzeumi szobát is berendeztek az emlékére. A Tony Curtis Emlékszoba ma is látogatható, benne filmes relikviák, személyes tárgyak, dedikált fényképek és „a visszatérő fiú” nyoma. 

„Hollywood hercege” a legnagyobb sztárok közé tartozott, de sosem feledte mátészalkai gyökereit és a magyar anyanyelvét.

Természetesen Mátészalkán is lesz ma egy megemlékezés a színész születésének 100. évfordulója alkalmából.

Curtis egyébként jelentős összeget adományozott a helyi zsinagóga felújítására. Egyik látogatása alkalmával így fogalmazott:

„Nemcsak Tony Curtis vagyok, hanem Schwartz Bernát is. És most hazajöttem.”

2010. szeptember 29-én, 85 éves korában, nevadai otthonában megállt a szíve, visszatért a Teremtőhöz. 

Azt kérte, hogy sírján ez a felirat legyen: „Senki sem tökéletes”.

Both Gabi