Kevesebb Kossuth-díjas nő van, mint László és István nevű jutalmazott együttvéve
Nincs egyetlen év vagy kategória, amelyben a díjazott nők és férfiak aránya elérte volna az 50-50 százalékot
Senkinek nem lehet meglepetés: a magyar kultúra műveléséért és ápolásáért járó legmagasabb állami kitüntetésében, a Kossuth-díjban nem csak érdemeik alapján részesülnek a díjazottak, az aktuális hatalom a saját oldalához közel állókat részesíti előnyben a választás során. Emellett azonban mégis csak ez az ország egyik legrangosabb kitüntetése, így hát minden év március 15-én, amikor kiosztják a Kossuth-díjat, nagy érdeklődés övezi a kitüntetésben részesülők névsorát. És bár hiába volt sokféle politikai oldal kormányon az elmúlt 76 évben, egyvalami mégis közös bennük: minden évben jelentősen kevesebb nő kapta meg ezt az állami kitüntetést, mint férfi – derül ki a Starschema adatelemző cég által végzett kutatásból. Dián Dóri írása.
–
Kezdjük a legmegdöbbentőbb adattal: kevesebb nő kapott Kossuth-díjat 1948 óta, mint László és István nevű férfi együttvéve.
A díjazott nők száma ugyanis 198, míg László és István keresztnevű díjazottból 201-et találunk az összesített névsorban.
De nem csak ebben a relációban zavarba ejtő, hogy milyen alacsony a legnagyobb állami elismerésben részesülő nők száma. „A 76 év alatt kiosztott 1812 díjból (az eddig alkalmazott valamennyi díjfokozatot figyelembe véve) csupán 207-et kaptak meg hölgyek, ez 11,4 százaléknak felel meg. A díjazottak összesített létszáma 1683, ebből 198 nő (11,7 százalék)” – áll a kutatásról szóló közleményben. Ez azt jelenti, hogy csak minden nyolcadik-kilencedik Kossuth-díj kerül nőhöz.
A HCL Technologies Starschema Kft. adatvizualizációs csapata által végzett elemzésből azt is megtudhatjuk, hogy 1948 és 1962 között a tudományos kategóriában voltak leginkább alulreprezentáltak a női díjazottak, 465-ből csupán kilencen kapták meg az elismerést, aztán 1963-tól ez a kategória gyakorlatilag megszűnt.
Valamivel jobb, de még mindig sokkolóan kis arányú a művészeti-kulturális kategóriában elismert nők száma (17 százalék). Ezen belül a színművészet és a táncművészet alkategóriákban kapták meg legnagyobb arányban ezt a kitüntetést: előbbinél 32, utóbbinál 33 százalékban.
A számok akkor sem túl biztatók, ha évenként vizsgáljuk a női díjazottak arányát. 2023-ban 13-ból 2 nő: Adamis Anna dalszövegíró és Perényi Eszter hegedűművész részesült az elismerésben – ez közel 15 százalék, ami nem tér el a korábbi tendenciáktól. „A 60-as évek elejéig stabilan a 10 százalékos határ alatt volt, amelyet egy rövid emelkedéssel az évtized közepén lépett át, majd közel húszévnyi stagnálás következett a 10-15 százalékos tartományban. A 90-es évek végétől újra trendszerű emelkedés figyelhető meg, amely egészen 2018-ig tartott, utána viszont erős visszaesés mutatkozik.
A 2017-es és 2018-as esztendő kiugrónak számít, ugyanis előbbi esetében 43, utóbbinál 44 százalék volt a nők aránya a díjazottak között.
Ezeken kívül 1948 óta nem volt egyetlen olyan esztendő sem, amikor ez az arány elérte volna a 30 százalékot.
A skála másik végén négy olyan évet találunk, amikor bár volt díjosztás, egyetlen nő sem szerepelt az elismerést elnyerők listáján: 1961-ben, 1964-ben (ebben az évben csak 1 díjat ítéltek oda), 1988-ben és 1991-ben” – áll a közleményben.
Összességében nem találunk egyetlen olyan évet vagy kategóriát sem a Kossuth-díj 76 éves történetében, amikor a díjban részesülők nemi megosztottsága 50-50 százalék lenne, az pedig az eddigi adatokat tekintve futurisztikus fantazmagóriának tűnik, hogy nagyobb legyen a díjazott nők aránya az elismert férfiakénál.
Kiemelt kép forrása: Wikipedia / Duke83
