Ha úgy érzed, nagyon rossz neked, gondolj a száz évvel ezelőtti budapesti cselédség sorsára

„Cselédnek lenni nehéz kenyeret jelentett, tulajdonképpen egy modern kori rabszolgalétről beszélhetünk. Nők ezrei osztoztak e keserű sorsban, akiknek az élete felett gyakorlatilag teljhatalma volt még száz évvel ezelőtt is a városi polgároknak, akikhez elszegődtek”

– írja Kurucz Adrienn kolléganőm a magyarországi cselédekről szóló remek cikkében.

Forrás: Fortepan / Schmidt Albin

Ha behatóan érdekel a téma, akkor hallgasd meg Szalai Piroska idegenvezető, szociológus izgalmas előadását is, amelyet február 26-án tart majd, és amelyben a város elnyomott rétegének sorsa elevenedik meg. Megtudhatod például, hogyan teltek a cselédek mindennapjai, milyen munkát végeztek, volt-e egyáltalán szabadidejük. De azt is, melyik írónk édesanyja volt cselédlány egy olyan háznál, ahol az ügyvéd fiatalúr beleszeretett, és a nagy hévben – hipp-hopp – a tizedik gyermekük születése után végre feleségül is vette. Megismerkedhetsz továbbá Mágnás Elza hátborzongató igaz történetével is, amit csak további kérdések tetéznek. Iszonyúan izgalmas lesz! Bővebb információk ITT találhatók az eseményről.

Tabukról bátran, őszintén a zenén keresztül 

Jamese hangja olyan dimenziókba repít, ahol a katarzis elkerülhetetlen. Nemcsak kiváló énekesnő és előadó, hanem egy igazán bátor nő is, aki nem fél olyan tabutémákat feldolgozni a művészetében, mint a halál és a gyász, amit maga is jól ismer közelről – ahogy a női erő vagy a születés csodáját is.

Szerinte ugyanolyan hétköznapi, mégis mindent felforgató élmény jelen lenni akkor, amikor valaki elköszön az élettől vagy amikor éppen megérkezik ide – előbbiről azonban nem beszélünk sokat.

Ezeket az élményeket dolgozza fel többek közt új lemeze, az Odaát Idebent, amelynek dalaihoz tényleg mindenki tud kapcsolódni – és hiszem, hogy ezáltal gyógyulni is. Az albumot február 23-án mutatják be a Márai Sándor Művelődési Házban, jegyeket ITT válthatsz rá. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

JaMese Music (@jamesemusic) által megosztott bejegyzés

Kukkants be a Z generációs lánybarátságok és a finn karaoke kacagtató kulisszái mögé

Remek hírem van azok számára, akik nemcsak a moziért, de a fanyar humorral átitatott skandináv életérzésért is odavannak: a kortárs finn filmek legjava érkezik ismét a Toldi moziba. Február 15. és 19. között egész estés alkotásokat, rövidfilmeket vetítenek majd, izgalmas kísérőprogramok mellett.

A fesztivál idei egyik főszereplője a Z generáció lesz: az esemény nyitófilmje, a „Csajfilm” – amiről a kritikusok ódákat zengtek – három, a korosztályba tartozó barátnő kapcsolatáról mesél a zord és sötét finn télben.

De lesz a fesztiválon egy másik izgalmas, a fiatal generációt bemutató alkotás is, a Heartbeast (Szívrobbanás), amely kulturális különbségek mentén mutatja be a finn és francia fiatalok mindennapjait és összekapcsolódási lehetőségeit. A drámák mellett persze a csípős humor is szerepet kap majd az alkotásokban: a Karaoke Paradicsom című film például a finn karaoke világába enged bepillantást. Ha épp nem tartózkodsz a fővárosban, akkor se keseredj el, mert a Toldi Távmozin keresztül két filmet online is lehetőséged lesz megnézni. További infók és alkotások közül ITT szemezgethetsz.

Karaoke Paradicsom - Forrás: Napafilms

Szabadság, egyenlőség, testvériség, érzékiség – és a kiállítás, amit látni kell!

Ismét fantasztikus tárlatot állított össze Mucsi Emese, a Capa Központ kurátora, ami ezúttal a nőkre fókuszál: olyan képeket, fotósorozatokat tett egymás mellé, amelyek a fényképezést a női emancipáció, valamint a művészi önmegvalósítás és az egymással való szolidaritás egyik lehetőségeként láttatják. 

 

A kiállításon az individualista, ugyanakkor empatikus női tekintet egyfajta generációk közötti jelenségként vonul végig. A bemutatott alkotásokat, projekteket, műegyütteseket személyes kommentár kíséri, amelyben az alkotók saját szavaikkal reflektálnak az identitásukat, művész-gondolkodó mivoltukat, magánéleti és közéleti szerepeiket és átalakulásaikat vizsgáló fényképeikre, fotóalapú munkáikra, fotográfusi gyakorlatukra.

A cél az volt, hogy az alkotások által olyan művészek munkásságába nyerjünk bepillantást, akik céltudatosan vállalnak aktív szerepet abban, hogy új perspektívák nyíljanak a személyesen megélt női tapasztalatokra épülve.

Gáldi-Vinkó Andrea képei például az anyává válást új szemszögből mutatják be: megkapó őszinteséggel, lerombolva a köré épített rózsaszín, pihe-puha illúziókat (Gyárfás Dorka korábbi vele készült interjúját, amiben erről a fotósorozatáról is mesélt, ITT olvashatjátok). Standovár Júlia pedig egy különleges anyag, a beton segítségével mesél a nőiségről, a női erőről (a vele készült korábbi interjúmat ITT olvashatod).

De Aczél Márta, Csáky Marianne, Drozdik Orshi és Ladik Katalin lélegzetelállító alkotásait is megcsodálhatod a tárlaton, ami március 26-ig tekinthető meg a Capában.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Capa Center (@capacenter) által megosztott bejegyzés

Fekete hattyú, fehér hattyú – romantikus mesék a balett világából

Ó, a balett!

Mennyi kellem, mennyi elegancia a színpadon – és mégis mennyi érzelem meg misztikum zenében, illetve táncban egyaránt!

Ez vár azokra is, akik ellátogatnak Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész Lábujjhegyen című előadás-sorozatának márciusi alkalmára, ahol most sokak kedvence, a balett kerül górcső alá. Vajon mi a titka ezeknek az alkotásoknak? Hogyan lett a XIX. század végére szinte a semmiből Oroszország a balettélet fellegvára? És miért alakult olyan hullámzóan a komponisták és a koreográfusok viszonya? Az izgalmas – és humorban is bővelkedő – előadás-sorozatban két művészeti ág közös történetéből villantanak fel epizódokat legendás együttműködések, nagy versengések és felforgató mesterművek felelevenítésével, a Napkirály udvarától egészen napjainkig. Jegyeket ITT válthatsz az eseményre.  

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ SeventyFour

Filákovity Radojka