Ledöntött minden korlátot, majd meghódította az eget az első magyar pilótanő
Steinschneider Lilly karrierje rövid volt, de annál különlegesebb
Steinschneider Lilly 1891-ben született az Osztrák–Magyar Monarchia területén fekvő Budapesten. Egy jómódú zsidó paplangyáros család második gyerekeként egészen addig átlagos életet élt, amíg tizenkilenc éves korában egy budapesti repülőversenyen szerelembe nem esett – a repüléssel. Mózes Zsófi írása.
Lilly gyerekkorától kezdve hitt abban, hogy egy napon az emberek repülni is tudnak majd. Louis Blériot francia pilóta és a repülés egyik úttörője, aki először repült át a La Manche csatornán, 1909-ben Budapesten járt, a magyar főváros feletti attrakciója pedig nagy hatással volt Lillyre. Amikor végre a saját szemével láthatta, hogy a repülés nem lehetetlen, azonnal elhatározta, hogy kerüljön bármibe, pilóta lesz.
Helyet kért magának a férfiak asztalánál
Az emancipált és merész fiatal lány egy olyan sportot választott, amit akkoriban a férfiak kiváltságának tekintettek. A repülés olyan képességeket követelt meg, amelyek elsősorban férfias tulajdonságoknak számítottak: kitartást, bátorságot és technikai tudást, ráadásul a XX. század kezdeti repülőgépei nyitott szerkezetűek voltak, ennek következtében pedig a pilótáknak gyakran a szélsőséges időjárási viszonyokkal is meg kellett küzdeniük. A repülés a kor egyik legveszélyesebb sportja volt, a balesetek gyakran halálos kimenetelűek voltak.
Lillyt mégsem tántorították el a követelmények.
Lépésről lépésre haladt a célja felé: először az autós jogosítvány megszerzését tűzte ki maga elé.
Ehhez mintegy kétszáz koronára volt szüksége, ő pedig, mivel nem akarta beavatni a szüleit a tervbe, zálogházba adta az ékszerei egy részét. Gyakran megfordult Budapest autószerelő műhelyeiben, ahol a motorok tanulmányozásával töltötte az idejét, majd mindössze hat hét gyakorlás után, húszévesen már a kezében tartotta a jogosítványát – ezzel feltehetően ő lett az első női sofőr Magyarországon.
Francia kisasszonya kíséretében Bécsújhelyre utazott,
hogy az Osztrák–Magyar Monarchia híres pilótaiskolájában tanulhasson. Kezdetben szülei támogatták anyagilag, később pedig munkát vállalt, de mivel a repülés már akkoriban is különösen drága sportnak számított, így is anyagi nehézségekkel küszködött.
A lány egy Etrich Taube típusú gépen gyakorolt, amelyet Igo Etrich osztrák pilóta és repülőgép-fejlesztő tervezett. Először csak utasként ismerkedett a repüléssel: „Akkoriban már 14 napja tartózkodtam a repülőtéren, mégsem volt alkalmam repülni. Aztán egy csodálatos estén, úgy fél kilenc tájban, holdfény világította be az egész repülőteret, a hangárok, a körben fekvő hegyek, a Schneeberg, mind ezüstös, lágy fényben látszottak. Egyszer csak odaszól nekem Sablatnig mérnök, a híres pilóta:
»Most indulok! Akar velem repülni?« Még hogy akarok-e, ezer örömmel!
A kisasszony azonban, aki akkor még velem volt, energikusan tiltakozott, szegényke rettenetesen aggódott miattam, megragadott a hosszú, sárga kabátomnál fogva és nem akart elengedni. Hirtelen elhatározással kicsusszantam a kabátból, a repülőgépnél termettem és még mielőtt a megdöbbent francia kisasszony megértette volna, hogy engem vagy a kabátomat tartja-e a kezében, már önfeledten repültem is Sablatniggal. Olyan érzés volt ez, melyet egyszerűen nem lehet leírni! Először a rövid nekifutás, aztán a felemelkedés, ahol az ember nem érzett rázkódást. Ha a motor zaja nem lett volna, azt hittem volna, csak álom az egész” – emlékezett vissza első repülésére Steinschneider Lilly.
Az újságok rendszeresen és részletesen beszámoltak földi tapasztalatairól, amikor azt tanulta, hogyan kell irányítani a gépeket, később pedig a levegőben való repüléséről is. A pilótavizsgát 1912 augusztusában tette le, a jeles alkalomra pedig egy drága és különleges ékszert, egy repülőgép alakú brosst terveztek neki.
Az első magyar pilótanő azonnal híressé vált
Sokakat lenyűgözött Lilly bátorsága és tehetsége, számos gratuláló levelet és képeslapot kapott Magyarországról és külföldről egyaránt.
Első nyilvános repülésére 1912 októberében került sor Nagyváradon, földet érése után kétezer ember éljenezte lelkesen, rajongói pedig a vállukra kapták, és úgy ünnepelték.
A következő évben részt vett egy Aspernben megrendezett nemzetközi repülőhéten, ahol a két tucat repülőpilóta között csak két nő volt: Steinschneider Lilly és a francia Jeanne Pallier. A verseny során motorhiba miatt kényszerleszállást kellett végrehajtania, és bár a gép tönkrement, ő sértetlenül megúszta a balesetet. A repülőhét utolsó napján Maurice Chevillard és Roland Garros francia akrobata pilóták műrepülő bemutatót tartottak, Chevillard pedig Lillyvel a fedélzeten szállt a magasba.
Álma, hogy szülővárosában is közönség előtt repüljön, 1913-ban teljesült
A Magyar Aero Szövetség által szervezett, augusztus 20-i, Szent István-napi repülős rendezvény Lilly minden elképzelését felülmúlta: a 2500 méteres kört 1 perc 27 másodperc alatt teljesítette, ezzel pedig megnyerte a gyorsasági versenyt. Összesen hat különböző versenyt rendeztek, Lilly pedig az összesített eredmények alapján második lett – közvetlenül a győztes Wittmann Viktor után.
A kezdeti sikerek után a következő év szomorú fordulatot hozott a pilóta életébe: az első világháború kitörése véget vetett a polgári repülésnek, valamint Lilly rövid, de annál értékesebb pilótakarrierjének.
Nem sokkal később feleségül ment szerelméhez, Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheim grófhoz, aki egy osztrák diplomata és japán származású felesége, Aojama Micuko fia volt. A házasságnak köszönhetően Lilly sógornője lett Richard Coudenhove-Kalerginek, a páneurópai mozgalom alapítójának. Mivel rettegett attól a gondolattól, hogy szeretett férjétől távol legyen, követte őt a keleti frontra, ahol ápolónőként szolgált és tífuszos betegeket ápolt.
A háború után a házaspár a csehországi Poběžovicében telepedett le
A gyermek utáni vágyakozás Lilly fejében felváltotta a repülés iránti rajongását, és végül 1927-ben császármetszéssel megszületett a lánya.
A második világháború alatt azonban zsidó származása miatt menekülnie kellett, és lányával együtt néhány évet szerény anyagi körülmények között, egyik betegségből a másikba esve Olaszországban töltött. Férjétől elválasztva az egykor boldog házasság megromlott, végül pedig válással végződött. A háború után Lilly Dél-Franciaországba költözött, és magányosan élt.
Steinschneider Lilly – egykor a Magyar Aero Szövetség negyedik pilótaengedélyének tulajdonosa, Európa egyik első női pilótája – 1975-ben, 80 éves korában, Genfben (más források szerint 1977-ben, Nizzában) hunyt el.
Források: ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: Europeana / Steinschneider Lilly repüléssel kapcsolatos fényképei – Magyar Nemzeti Levéltár, Hungary – CC BY-NC-SA
