–

Bár a királynő az utóbbi időben már köztudottan gyengélkedett, néhány nappal ezelőtt még hivatalosan megbízta Boris Johnson utódját, Liz Trusst, hogy alakítson kormányt, így a kilencvenhat éves II. Erzsébet távozása bizonyos szempontból váratlanul érte a világot.

Erzsébet, vagy ahogy a család szólította, Lilibeth (mert állítólag gyerekként nem tudta kiejteni a saját nevét, az Elizabethet) születésekor még nagyapja, V. György uralkodott, akit halála után elsőszülött fia, Dávid walesi herceg, koronázása utáni nevén VIII. Eduárd követett, annak lemondása után pedig öccse, Albert herceg fejére került a korona, aki VI. György néven uralkodott, és aki két lány, Erzsébet és Margit édesapja volt.

Kislányból harcos, hercegnőből királynő 

A lányok mindketten otthon tanultak jogot, francia nyelvet Nagy-Britannia legjobb oktatóitól, Erzsébet kiváló úszó is volt, vallástörténeti ismereteit pedig egyenesen a Canterbury érsektől sajátíthatta el, kezdetben azonban mégsem kapott olyan jellegű oktatást, amely felkészítette volna az uralkodásra. Ez azonban nem tántorította el attól, hogy amikor eljött az idő, minden erejével bepótolja a hiányosságait.

Már apja életében is fontos diplomáciai feladatokat kapott, tizennyolc évesen meggyőzte a királyt, hogy engedje csatlakozni a Kisegítő Területi Szolgálathoz (ATS), azaz a brit hadsereg női ágához, amelynél vezetési és járműkarbantartói tanfolyamot végzett, az akkori újságok Autószerelő hercegnőnek titulálták. Ő volt a királyi család egyetlen női tagja, aki belépett a hadseregbe, és az egyetlen élő államfő, aki részt vett a második világháborúban. Amikor a háború lezárult, Erzsébet a húgával könyörgött a szülőknek, engedjék meg, hogy csatlakozhassanak a Buckingham-palota előtt ünneplő tömeghez, és a hercegnők – tizenhat főnyi kísérettel ugyan, de – engedélyt kaptak, hogy inkognitóban részt vehessenek az ünneplésben. „Mindannyian a boldogság és a megkönnyebbülés dagályán haladtunk” – fogalmazott később.

Erzsébet 1946-ban megkapta a walesi hercegnő címet, majd a Dél-Afrikába tett 1947-es látogatásakor így üzent a Brit Nemzetközösségnek:

„Mindannyiuk előtt fogadom, hogy egész életemet, legyen az rövid vagy hosszú, az önök szolgálatának szentelem.”

Betartotta a szavát

Még huszonhat sem volt, amikor 1952. február 6-án meghalt az édesapja, és ő következett az utódlási sorban. Erzsébetnek eleinte nem volt könnyű dolga fiatal, tapasztalatlan női uralkodóként, később pedig négy gyermek édesanyjaként. Valószínűleg nem álltak volna a háta mögött ilyen dicsőséges évtizedek, ha nincs mellette egészen tavalyi haláláig a férje, Fülöp herceg, akivel harmad-unokatestvérek voltak, ugyanis mindketten Viktória királynő ükunokái. Fülöp az édesanyja oldaláról, Erzsébet pedig apai ágról kapcsolódott a vérvonalhoz, ahogy arról már tavaly írtam a királynő kilencvenötödik születésnapján.

A pár először 1934-ben találkozott Marina görög hercegnő és György kenti herceg esküvőjén. Erzsébet ekkor mindössze nyolcéves volt, Fülöp pedig tizenhárom.

Az eljegyzésükre tizenhárom évvel később került sor, majd a hivatalos bejelentés után Fülöp lemondott görög és dán királyi címeiről, felvette a brit állampolgárságot és az anyai nagyszülők vezetéknevét, a Mountbattent. Az 1947. november 20-án, a Westminster-apátságban tartott esküvőjük után Fülöp megkapta az Edinburgh hercege, a Merioneth grófja és a Greenwich bárója címeket, majd amikor a felesége 1952-ben, mindössze huszonöt évesen megörökölte a trónt, felhagyott az aktív katonai szolgálattal. 1957-ben hivatalosan is brit herceg lett.

A párnak négy gyermeke született, Károly 1948-ban, Anna 1950-ben, András 1960-ban és Eduárd 1964-ben. Az utolsó percig kérdéses volt, hogy Károly követi-e az édesanyját a trónon, vagy lemond a koronáról elsőszülöttje, Vilmos javára, aki feleségével, Katalin hercegnével jó néhány éve készül az uralkodói szerepre, és akik elképesztően népszerűek a britek körében. Estére kiderült, hogy az Egyesült Királyság uralkodója III. Károly király.

„A nők voltak azok, akik szelídséget és törődést leheltek az emberiség kemény fejlődésébe”

– mondta II. Erzsébet 1966-os karácsonyi köszöntőjében, és nem véletlen, hogy az ő nevéhez fűződik a Buckingham-palota első, csak nőknek szóló rendezvénye, a Women of Achievement, amelyre az üzleti életből, a politika, a divat és a művészet területéről is hívtak vendégeket. J. K. Rowling, Charlotte Church, Twiggy, Marjorie Wallace és Kate Moss is részt vett már az eseményen az évek folyamán.

Vezetni gépet, állatot, családot, országot – mindig emberséggel

Bár uralkodásának hét évtizedében végig fontos politikai szerepet töltött be, emellett rajongásig szerette a lovakat, a kutyákat, különösen a corgikat, imádott autót vezetni, állítólag ragyogó humora volt, és bejárta az egész világot. 1993 májusában Magyarországon is járt Fülöp herceggel, ötven percet töltöttek az Országos Széchényi Könyvtárban, majd egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást is megnéztek.

„Nem ismerek egyetlen sikerképletet, de az évek során megfigyeltem, hogy a vezetés egyes tulajdonságai univerzálisak, és gyakran arra irányulnak, hogy megtaláljuk a módját, hogyan ösztönözzük az embereket arra, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket, tehetségüket, meglátásaikat, lelkesedésüket és inspirációjukat, hogy együtt dolgozzanak”

– jelentette ki 2010 júliusában, az ENSZ Közgyűléséhez intézett beszédében.

Kevesen mondhatják el magukról, hogy képlet nélkül tudják a megoldást, II. Erzsébet azonban birtokában volt a képességnek, hogy tiszteletre méltó, történelmi és egyben tömegkulturális jelentőségű vezetővé váljon, akit halálakor nemcsak az Egyesült Királyság, de az egész világ gyászol.

Nyugodjék békében!

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Krajnyik Cintia