Élő történelem és kulturális csomópont – 64 éve adták át újra a Corvin mozit

–

Tizenkilenc éves koromig nem igazán szerettem moziba járni. Úgy élt a fejemben, mint mindig elérhető alternatív program esős idő esetére. Aztán Budapestre költöztem, a Corvin mozitól három perc sétára. Így hát, mivel közel volt, a barátommal egyre többször fordultunk elő a Kabos és a többi kisebb moziterem környékén.

Azelőtt sosem voltam még ilyen moziban. Mármint olyanban, ami nem a plázás, franchise kiadás. Emlékszem, már az első alkalommal megfogott, hogy itt tényleg a filmekről szól minden, megadják a módját.

Az első állandó szélesvásznú mozi Budapesten

Ahogy megadták a módját 1957-ben is, amikor átadták az 1956-os harcokban kritikus állapotba került, majd újjáépített Corvin filmszínházat. A felújítást összekötötték a korszerűsítéssel, így közel egy év renoválás után a mozi úgy nyithatta meg újra kapuit a közönség előtt, mint a város első állandó szélesvásznú filmszínháza. A nyitás utáni első film, amit játszottak, a Háború és béke volt.

Ezután legközelebb 1995-ben kezdődött egy nagyobb átalakítás Rajk László belsőépítész és Töreky Dezső építészmérnök tervei alapján, aminek következtében az egy grandiózus moziteremből hat kisebb és nagyobb termet alakítottak ki, amikben most már ezerötszáz ember nézhet egyszerre filmet.

Ám míg Budapest egyik legkedveltebb mozijává vált, a Corvin is, ahogy mondani szokták, megjárta a hadak útját.

Dicső indulás után viszontagságos évtizedek

A környékbeliek üdvözölték a döntést, aminek nyomán elbontották a József körút és az Üllői út sarkán álló Goldschwindt Ecet és Szeszgyárat, a helyén pedig Bauer Emil tervei alapján 1922-ben felépítették az indulása után közel két évtizedig a főváros első számú filmszínházát.

Azt, hogy micsoda jelentősége volt az új mozi megépülésének, jól jelzi, hogy az ünnepségen nemcsak a kor politikai elitje volt jelen, de Szavak címmel Kosztolányi Dezső verset is írt a Corvin megnyitására:

„Aréna - üdvözöllek. / Nagy mozdulattal, mint a régi aktor, / aki a hódolattól / súrolja bókoló kezével lenn a földet - / úgy üdvözöllek”

– szól az első versszak. A mozi neve Mátyás királyra utal, az ő életéből látható egy-egy jelenet a filmszínház oldalán.

Ám a mozi fenntartása nem bizonyult túl jövedelmezőnek. Emiatt, és a második világháború kitörése következtében is a filmszínháznak jó pár gazdája volt, mire 1955-ben állami tulajdonba került.

Taktikai pont és hősök harctere

A második világháborút jelentősebb sérülés nélkül átvészelte a Corvin mozi épülete, olyannyira, hogy 1945 májusában ez volt az első filmszínház, ami újra kinyitott.

Ám az 1956-os forradalom idején kulcshelyszínnek bizonyult.

Jó elhelyezkedése miatt, a József körút és az Üllői út sarkán taktikailag is kiemelt szerep jutott az akkor harminc éve álló épületnek: már a szabadságharc másnapján megjelentek itt a fegyveres felkelők, és a Corvin köz a Corvin mozival együtt az egyik olyan pontja volt a fővárosnak, amit a felkelők legtovább tudtak tartani az orosz csapatokkal szemben. Az összecsapások és a szabadságharcosok emlékét ma is őrzi a mozi előtti téren A pesti srác szobra.

Azon túl, hogy rengeteg ember vesztette életét a harcokban, az épület is szinte teljesen elpusztult. Az újjáépítési munkálatok majdnem egy évig tartottak, ám a mozit körülvevő, úgynevezett Corvin-házakat csak részben sikerült rekonstruálni.

Ma is lüktető kulturális csomópont

A Corvin mozi ma is a főváros pezsgő kulturális életének egyik fő terepe. Jelenleg is a Humen Fesztiválnak ad otthont az ikonikus épület, filmklubok színtere, és évekig volt a Magyar Filmszemle egyik helyszíne. A jelentősebb premierfilmek mellett pedig a kevesebb nyilvánosságot kapó, művészfilmek is szerepelnek a műsorkínálatban.

Dián Dóri

Forrás: ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára