„A világon lehet változtatni. Meg kellene talán próbálni” – Születésnapi portré Koncz Zsuzsáról

–

Két szenvedély, ami minden átsegítette

Pélyen látta meg a napvilágot, abban a faluban, ahonnan Törőcsik Mari is származik, sőt édesapja abban az iskolában tanított, amelyet a színésznő édesapja igazgatott. Négyévesen édesanyjával és testvérével a fővárosba költözött. A gyerekkora nem volt éppen felhőtlen: a szülei elváltak, egy ideig a nagymamája nevelte. Nem dúskáltak a pénzben, tizenöt éves koráig olyan lakásban éltek, ahol nem volt fürdőszoba – de ezekre az időkre is jó szívvel emlékszik vissza.

Volt viszont két szenvedélye, ami minden nehézségen átsegítette: a sport és a zene. A rádióban éppúgy hallgatott meccseket a legendás Szepesi György kommentálásában, mint operaközvetítéseket.

„Kislány, te tudsz énekelni”

Persze ő maga is szeretett énekelni – így indult el gimnáziumi osztálytársával, Gergely Ágival Gézengúz duóként 1962-es Ki mit tud?-on, ami a mai tehetségkutatók elődjének tekinthető. A második helyen végeztek, amit akkor egyikük sem vett túl komolyan. Mégis, Koncz Zsuzsát mintha a sors is az előadóművészet felé terelgette volna.

Történt, hogy korcsolyázás közben odasiklott hozzá egy fiú: „Kislány, téged láttalak a tévében, te tudsz énekelni”. Kiderült, hogy ez a fiú Láng Péter, az Omega szaxofonosa, aki mindjárt meg is hívta őt a zenekarba. Benkő László tanított meg Koncz Zsuzsának egy Brenda Lee- és egy Wanda Jackson-számot, voltak is közös fellépéseik. Aztán az Illés zenekar visszautasíthatatlan ajánlott tett: ha velük énekel, kaphat kölcsön egy magnetofont, sőt, a luxemburgi Top Twentyt is felveszik neki minden héten – mesélte a Bóta Caféban.

Nem lehetett nem felfigyelni rá

A repertoárjában továbbra is külföldi slágerek szerepeltek, mígnem a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője, Bánki László jóvoltából vihetett egy olyan magyar dalt a tévébe, amit a magáénak érzett – ez volt a Szörényi Levente–S. Nagy István-féle Rohan az idő. Az első számai részben táncdalok voltak, de már ekkor akadtak olyanok is, amelyek szövegükben, zenéjükben, hangzásukban egyaránt kitűntek a megszokottból. Egyszerűen nem lehetett nem felfigyelni rájuk.

Éneklés és jog

Aztán jött az Ezek a fiatalok. Banovich Tamás játékfilme a felnőttkor kapujában álló fiúk-lányok problémáival foglalkozott egy nem túl bonyolult sztori keretében, miközben pályakezdő énekesek, zenészek is bemutatkozhattak. Itt hallhatott először a közönség olyan számokat Koncz Zsuzsától és az Illéstől, mint a Szőke Anni balladája, a Miszter Alkohol vagy a Néma szerelem.

Huszonévesen már több önálló lemeze is megjelent, mondhatni, befutott, édesanyja azonban azt kérte, szerezzen „rendes” szakmát is.

Jogi egyetemre járt, ami rebellis természetű emberként nem volt éppen testreszabott számára. Ő sem tartotta alkalmasnak magát arra, hogy a „fennálló jogszabályok tekintetében” olyasmit próbáljon akár ügyvédként, akár bíróként másokkal megvalósíttatni, amit igazságtalannak lát. Mégsem adta fel egyhamar a tanulmányait.

Ha olyan fontos, hogy betiltják, csinálni kell

A fordulópontot az 1973-as Jelbeszéd hozta el. Ötvenezer példány fogyott már el a társadalmi ihletésű albumból, amikor odafent az elvtársak észbekaptak, és visszahívták, majd bezúzatták a maradékot. Koncz Zsuzsa ekkor még visszamehetett volna az egyetemre, ahol éppen halasztott, de úgy érezte, ha akkora jelentőséget tulajdonítanak annak, amit csinál, hogy betiltják, mégiscsak énekelnie kellene. A döntésében óriási szerepe volt Bródy Jánosnak, aki mai napig alkotótársa:

„Ha vele nem hoz össze a sors, talán teljesen másképp alakul az életem. Nem hiszem, hogy komolyan gondoltam volna az énekesi pályára lépést. Rádiófelvételeket ugyan készítettem, de ha nincsenek az ő szövegei, majd az Illés együttessel való együttműködés, nem láttam volna értelmét a folytatásnak, mivel a zenén kívül annyi más érdekelt akkor is” – vallotta a 24.hu-nak.

Cenzúra ellen megzenésített vers

Ami pedig a cenzúrát illeti, afféle „áthidaló megoldásként” egyre több megzenésített verset énekelt, amelyek mindig aktuálisak, csak persze tudni kell olvasni a sorok között. Azért így is akadtak bökkenők, amit a következő történet is szemléltet.

A lemezgyár úgynevezett lehallgató bizottsága már a készülő Jelbeszéd kapcsán bajosnak találta a Bolyongok című korai József Attila-költeményt: „Merre nincs csillagfény – arra fogok menni, / Ott fognak igazán engemet szeretni, / Igazán szeretni.” Akkoriban ugyanis csillag alatt leginkább a kommunizmust jelképező ötágú vörös csillagot értették (ami viszont, mint tudjuk, manapság van betiltva). Kicserélték hát a Kertész leszekre. Igaz, ennek a refrénje – „Ha már elpusztul a világ, / legyen a sírján a virág” – a bizottság szempontjából még bajosabb lehetett volna, mégis zöld utat kapott, ki tudja, milyen logika mentén.

A cenzúra tulajdonképpen kihívást jelentett. Ha valami nem ment át, kiváltották olyannal, ami legalább olyan erős, ha nem erősebb volt. Persze születtek direktebb üzenetet hordozó dalok is, mint a Ne vágj ki minden fát, a Valahol egy lány, a Miért hagytuk, hogy így legyen, amit talán a legtöbbször játszottak le tüntetéseken – és persze még nagyon hosszan sorolhatnánk.

Hazaszeretet és önazonosság

Koncz Zsuzsa, bár a számai a magyar viszonyokat, a magyar látásmódot, a magyar lelkületet tükrözték, külföldön is sikeres lett. A turnéknak köszönhetően kinyílt előtte a világ, és akár szépet, akár csúnyát látott, valamiképpen gazdagodott általuk. Élhetett volna jobban, nyugodtabban, szabadabban, mégsem jutott soha eszébe kint maradni, vagy ahogy akkoriban mondták, disszidálni. Az ő szemében a legszebb város mindig Budapest maradt – aminek egyébként tavaly díszpolgára is lett.

Az Illés megszűnése után a Fonográffal énekelt, melynek tagjai részben az Illésből, részben a Tolcsvayék és a Trióból kerültek ki. Miután a Fonográf is felbomlott, más neves zenészekkel is dolgozott együtt, mint Bornai Tibor, Gerendás Péter, Závodi Gábor, Lerch István vagy a feledhetetlen Bódi László, azaz Cipő. Az ellenzékiség azonban mindvégig megmaradt – hiszen az „igazi” művész majdnem mindig ellenzéki.

„Nem feltétlenül előny, ha valaki gondolkodik”

Miközben hosszú évek óta rendre megtölti az Arénát, a rádiókban és a televíziókban nem túl gyakran láthatjuk-hallhatjuk. Mint a már említett Bóta Café-interjúban elmondta, a számai valóban nehezen lennének beilleszthetők a manapság általánosnak nevezhető szórakoztatóipari közegbe – de nincs is ezzel baj. Sokfélék vagyunk, az ő világában is megfér az opera mellett az operett, Schönberg mellett Mozart. Persze a hivatalos média vélhetően más megfontolások alapján nem játssza a dalait, de hát ezen a pályán amúgy sem feltétlenül előny az, ha valaki gondolkodik. Cenzúra viszont, legalábbis abban az értelemben, mint a szocializmusban, nincs, az embernek csak a jó ízlését és a józan eszét kell elővennie.

Szerinte egyébként sem a politikáról, hanem mindannyiunk életéről énekel – mindenesetre téma akadt-akad bőven. Korántsem véletlen, hogy az elmúlt nyolc évben négy, szintén erősen társadalomkritikus albuma jött ki.

„Az igazság pillanata mindenképp eljön”

„Ez a tündérország / Háborúban áll / Magával harcol / és békét nem talál" – szól a 2013-as Tündérország címadó dala. Aztán, ahogy ő fogalmaz, „Tündérországból három év alatt Vadvilág lett”, melynek dalai korunk legégetőbb problémáira reflektálnak. Így például a Závodi által írt A szeretet és a dal klipje a netadó elleni tüntetést és a menekültválságot is megidézi. Vagy ott a szintén áthallásos Történelmi lecke fiúknak című Ady Endre-vers, amit Bródy zenésített meg: „Ha összeszakad Ég és Föld, / Mégis más lesz Magyarország”.

„Ne mások mondják meg, miről mit gondoljak, nem alattvaló vagyok, hanem felnőtt állampolgár, saját életem van, saját meggyőződésem, és eszerint akarok élni.

[...] Hosszabb-rövidebb ideig félrevezethetők, átverhetők vagyunk, ezzel lehet próbálkozni, meg is teszik, de az igazság pillanata mindenképp eljön” – nyilatkozta Koncz Zsuzsa akkor a WMN-nek.

A szívének legkedvesebb dalait tartalmazó 2019-es Így volt szép-re pedig Weöres Sándor Majomországa is felkerülhetett, amihez szintén Bródy szerezte a zenét – több mint négy évtizeddel ezelőtt. De, ahogy Koncz Zsuzsa a Magyar Narancsnak fogalmazott, „a jó versnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy nem évül el”.

Szabadnak születtél – több mint paradoxon

A járvány miatt két turnéja hiúsult meg nagy részben – már csak a körülmények is rákényszerítették arra, hogy dolgozni kezdjen. Így készült el a Szabadnak születtél, azzal a reménnyel, hogy a paradoxonnak tűnő cím nem marad csupán vágyálom. A borító egyértelmű állásfoglalás a #freeSZFE-mozgalom mellett, a dalok pedig – melyek nagy része új kompozíció – olyan kérdéseket feszegetnek, hogy ki a magyar, mit remélhetett egy „velszi bárd” – Koncz Zsuzsa éppen a A walesi bárdokból idézve üzent tavaly nyáron a távozó indexeseknek –, és egyáltalán, van-e esélyünk ezen a földön. Váratlan és meghökkentő időkben kell megtalálnunk a helyünket egy ésszerűtlen és kiszámíthatatlan világban – ő pedig szeretné hinni, hogy kicsit a dalai is segíthetnek ebben.

Jóban van önmagával

A privát élete valóban privát, mindig is az volt, és ezen nem kíván változtatni most sem, amikor a kitárulkozás már-már elvárás. A szerződése a közönségével nem erről szól, hanem a dalairól és arról, amit a színpadon látnak tőle – mégis, éppen nekik tud megnyílni, legalábbis egy pontig.

Mint az Egyenes Beszédben mesélte, a lelkét is rendben tartja – egy fotós barátjától tanulta évtizedekkel ezelőtt, hogy az, ami belül van, idővel kiül az ember arcára. Jóban van önmagával.

„A világgal talán kevésbé, de a világ változik, sőt a világon változtatni is lehet. Meg kellene talán próbálni” – tette hozzá.

Mezei M. Katalin

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Nerpel Nikoletta