Ez a nyolc sorozat volt a legjobb (szerintünk) 2020-ban!
Összeállítani a 2020-as év legjobb sorozatainak listáját csak első ránézésre tűnik könnyűnek, hiszen el voltunk árasztva jobbnál jobb alkotásokkal. Nos, éppen ezért nehéz a választás, és azért is, mert a karanténnak „hála”, tavaly sokan bámulták a streamingcsatornákat. Úgyhogy szeretném már az elején leszögezni, hogy ez a lista nem szakmai alapú, már csak azért sem, mert nem láttam (láthattam) mindent, amit meg kellett volna néznem. Csakis a személyes ízlésemhez mérten állítottam sorrendbe az előző év kedvenc sorozatait. Kezdjük is a nyolcas listát a szerintem leggyengébbel! Szentesi Éva írása.
–
8. Unorthodox – Szabadulás a zárt világból
Deborah Feldman (akivel ITT csináltunk interjút) megírta a szabadulását a williamsburgi haszid kolóniából (egyébként sokkal részletesebben, mint ahogyan azt ebben a sorozatban feldolgozták), és éppen akkor tűzték műsorra, amikor a világ karanténba volt zárva. Az Unorthodox főszereplője egy olyan – szó szerint –, a világtól elzárt közösségből menekül, ahol a sorsa előre meghatározott, az életét merev és a szigorúbbnál is rettenetesebb szabályok és tabuk öveznék.
A sorozat élethűen szemlélteti a közösséget, amelyben Deborah felnőtt – szinte együtt dobog a szívünk vele, ahogyan megpróbál elszabadulni, és csak egy hajszálon múlik, képes lesz-e arra, hogy kilépjen a zárt kapukon túlra, illetve ha már kilépett, lesz-e elég ereje a másik világhoz.
A történetmesélés sajnos onnan válik döcögőssé, amikor a főhős már Berlinben van: számos nem megmagyarázott fordulóponton kell átlendülnünk. Ettől függetlenül az Unorthodox 2020 egyik fontos színfoltja, már csak azért is, mert általa bepillanthatunk egy ennyire zárt rendszerbe, ahonnan krónikás ritkán kerül ki. Hála az égnek, Deborah Feldmannak sikerült.
Kurucz Adri ITT írt róla kritikát!
Ajánlom január utolsó napjaira, amikor a legnagyobb fagyok vannak odakint.
7. Normális emberek (Normal people) – Az élet monotonitása
Sally Rooney megrázóan szép könyve egy nagyon egyszerű dologról mesél úgy, ahogyan azt talán még sehol nem mesélték el: két ember egymás iránti vonzalmáról. Tulajdonképpen semmi különleges nem történik ezzel a két emberrel, csak közelednek és távolodnak egymástól az idők folyamán, miközben láthatjuk a felnőtté válásukat, a görcseiket, a félelmeiket, és ezeken keresztül egy szerelem és egy kapcsolat kibontakozását és megerősödését.
Bevallom, a könyv után sokat vártam a sorozattól, amely azonos címmel jelent meg 2020 utolsó hónapjában. A könyv lapjain elképzeltem a szereplőket, és egy kicsit másmilyenre számítottam. Míg a női karakter szinte azonos a könyvbeli megfelelőjével, addig a férfié eltér tőle – nem sikerült eltalálni, és a kontraszt kissé zavaró.
Aki csöpögős, romantikus szerelmi történetet vár, az csalódni fog. Már csak azért is, mert a Normális emberek cselekménye elég monoton,
néhány kritikus joggal kifogásolta, hogy idegesítő ez a „szenvelgés”.
Engem nem idegesített, mert a könyvet nagyon szerettem – ezt a szerelmes sztorit nem tudnám hasonlítani semmihez. Olyan egyszerű az egész, és olyan nagyon szép. Mint az élet.
Ajánlom első éves szerelmes párnak, akik még emlékeznek a szerelmük kezdetére.
6. Kvíz – (Ne csalással) legyél te is milliomos!
Amikor Dorkával megbeszéltük, hogy ha ő megírja a filmes listát 2020-ra, akkor én megírom ezt, a lelkemre kötötte, hogy feltétlenül meg kell néznem a Kvízt, mert ez a minisorozat nem hiányozhat a listáról.
Igaza volt! Kösz, Dorka, mert a sztorit sem ismertem.
A Legyen Ön is milliomos! című, nagy sikerű kvízjáték talán senkinek nem ismeretlen, a kétezres években milliókat szegezett a képernyők elé itthon, és szerte a világon. A háromrészes tévésorozat a műsor kitalálásától kezdi a mesét, és egyben bemutatja a kvízjáték legnagyobb botrányát. A tézise szerint ez egy olyan tudásalapú játék, amelyben lehetetlen csalni, hiszen kamerák kereszttüzében kell a kérdésekre válaszolgatni – sem súgni, sem lesni nem lehet. 1998-ban, a játék indulása után nem sokkal azonban valakinek mégis sikerült a csalás, és meg is nyerte a fődíjat.
A játékkészítőknek gyanús lett a játékos válaszadási stílusa, egy hangmérnök pedig felfigyelt a rendszeresen érkező köhögésekre a közönség soraiból. Az adás végül nem mehetett le a tévében, és bírósági ügy lett belőle, ami hatalmas botrányt kavart. A Kvíz című miniszéria ezt a történetet dolgozza fel elképesztően izgalmasan.
Ajánlom a családnak a szilveszter utáni tespedéshez!
5. Hatalom és perverzió: a Jeffrey Epstein-sztori (Jeffrey Epstein: Filthy Rich)
A 2019-es év legnagyobb botrányát még tavaly is tovább göngyölítették a nyomozók, és nem csupán azért, mert olyan óriási nevek merültek fel az elmúlt hónapokban, mint Donald Trumpé, Bill Clintoné, és András hercegé is. A néhai milliárdos, Jeffrey Epstein gyanús körülmények között lett öngyilkos a börtönben, még azelőtt, hogy felelősségre vonhatták volna. Korábbi barátnőjét, Ghislaine Maxwellt nemrég tartóztatták le (hosszú hónapokon keresztül bujkált), és az ügynek nincs még vége. (Gyanúm szerint fontos fejek porba hullásának leszünk szemtanúi…)
A fiatalkorú lányok ellen elkövetett, évtizedeken át tartó szexuálisvisszaélés-sorozat az évszázad botránya, hasonló a Harvey Weinstein-ügyhöz, ám kiskorúak érintettsége miatt még súlyosabb.
A dokumentumsorozat gyomorforgató részletességgel mutatja be, hogyan épült fel ennek a befolyásos embernek a piramisjátéka, hogyan került a legfontosabb körökbe, és miért nem buktatta le senki korábban. Ráadásul Epstein halála körül is rengeteg a konspirációs elmélet: egyesek szerint meggyilkolták, hogy ne beszélhessen, mások szerint a halála megrendezésének álcájával kimenekítették a börtönből, és elrejtették.
Bármi legyen az igazság, nem egyszerű végighallgatni az áldozatait. Ahogyan a sztorit sem végignézni.
Ajánlom azoknak, akik szeretnék tudni, hogyan működik a hatalom és az érinthetetlenség mechanizmusa. Azoknak főképp, akinek mindig kérdés, miért csak évek, évtizedek múltán képes beszélni egy áldozat.
A sztoriról ITT írtam korábban részletesen.
4. Vezércsel (The Queen’s Gambit) – Még hogy unalmas sport a sakk
A sakkozásról filmet vagy sorozatot viszonylag ritkán forgattak, mert nem épp akciódús játék. Emiatt sokáig bele se kezdtem a Vezércselbe, csak amikor már mindenki nyúzott miatta, hogy ez bizony tényleg nagyon jó. És nem bántam meg, mert valóban helye van a legjobbak listáján.
Anya Taylor-Joy tökéletes választás volt a főszerepre, különleges fizimiskája nélkül el se tudnám képzelni a sztorit. De a sorozat nemcsak a sakk világáról szól, hanem a hatvanas évek világáról is, amikor ez a sport szinte kizárólag a férfiak játéka volt (most is az, de akkor elképzelhetetlen volt, hogy egy nő versenyezzen). Éppen ezért lesz a Vezércsel a női egyenjogúságért folytatott harc története is azáltal, hogy bemutatja, hogyan veri ronggyá egy fiatal lány a maszkulin sakkvilágot.
Mindezek mellett pedig egy kislányként árván maradt nő fejlődéstörténete briliáns látvánnyal, korhű jelmezekkel és díszlettel.
Ajánlom barátnős szombat estékre, közös borozáshoz.
Szőcs Lilla pedig ITT írt a Vezércselről!
3. Halott vagy (Dead to me) – Öld meg, öleld meg!
Ez a 2020-as év egyik nagy felfedezése számomra, ugyanis a sorozat 2019-ben kezdődött, de a második évada tavaly jelent meg, és én ezzel egy időben fedeztem fel magamnak.
Christina Applegate a sorozatot executive producerként is jegyzi amellett, hogy ő az egyik főszereplője. Az alapsztori szerint a másik főszereplővel (akit a szintén zseniális Linda Cardellini alakít, és tényleg: hol volt eddig ez a nő?) egy gyászterápiás csoportban találkoznak, mert mindketten elveszítették a férjüket, és barátok lesznek. Ám ez a barátság nem alakul egyszerűen a sötét titkok, a bűntudat és a szuroknyi fekete humor miatt sem.
A két nő annyira szórakoztató együtt, amire szerintem csak roppant kevesen képesek.
Pláne, hogy nem lesznek erőltetettek, és nem laposodnak el, vagyis a humor konstansan eleven és sziporkázó marad, és nem válik az egyébként néhol borzalmas cselekmény áldozatává.
Ajánlom azokra az estékre, amikor hiányzik a legjobb barátnőd.
2. A korona (The Crown): 4. évad – Lady Diana visszatér
Hátborzongató – ez a jó szó, ezt kerestem végig, amíg néztem az egyik kedvenc sorozatom negyedik évadát.
Én, Lady Diana legnagyobb földi rajongója (jó, ez túlzás) kijelentem, hogy olyan volt nézni A korona negyedik évadát, mintha kísértetet láttam volna. A castingban egyébként is roppant erős sorozat talán legjobb döntése volt Diána szerepére Emma Corrin, aki bámulatosan játszik a tekintetével. Gyárfás Dorka egy kissé mást gondol erről, azt ITT olvashatjátok el, de nem számít, nem kell egyet gondolnunk, egyébként simán lehet, hogy engem csak a rajongásom vezérel.
A korona egyébként is évek óta az egyik legsikeresebb vállalkozás, amelyben az angol királyi család, azon belül is II. Erzsébet királynő életét ismerjük meg a megkoronázásától napjainkig. Jó kis történelemlecke, persze a teljesség igénye nélkül, és közben a világ egyik leghíresebb családjának sztorija, amelynek követése közben rájövünk, hogy egyetlen pillanatukat se kérnénk a saját életünk helyett.
Ajánlom MINDENKINEK, de tényleg. Egyszóval: kötelező!
1. Dirty John: Betty Broderick – A nő, akit nem lehet elhagyni
A Dirty John második évada valós eseményeken alapul (erről ITT írtam korábban, olvassátok el, nem részletezem most): egy megdöbbentő szerelmi drámát, egy család széthullását, és egy brutális kettős gyilkosságot mesél el, és mindez a nyolcvanas évek végén játszódik az egyesült államokbeli San Diego elit környékén. Vérfagyasztó részletességgel mutatja be egy férfi kegyetlenségét, majd egy hisztérikussá váló, megbomló elméjű nő bosszúját.
Látnod kell ahhoz, hogy elhidd, de még akkor is olyan elképesztőnek tűnik az egész, hogy az ember csak keresi a szavakat utána, és próbálja összekaparni magát a földről.
Időnként nem tudjuk, kinek drukkoljunk, mert nem akarunk senkit holtan látni, mégis képesek vagyunk együttérezni a gyilkossal. A fő kérdés persze az, hogy Betty Broderick miért nem kaphatott kellő időben segítséget, és mi van ma a négy közös gyerekükkel, akiknek a sorozat nyilván újra felbolygatta az életét.
Semmiképp nem ajánlom szakítófélben lévő pároknak, viszont minden olyan férfinak igen, aki elhiszi, hogy a régi könnyen lecserélhető egy újra.
Szentesi Éva