„Te csak egy lány vagy! Tudd, hol a helyed!” – Megnéztük az élőszereplős Mulant

–

Mulan balladája már másfél ezer éve a kínai kultúra része, mégis egy Disney-mese kellett hozzá, hogy az egész világ megismerje. Az egyetemes emberi értékek mindenek felett állnak: földrajzi helytől, korszaktól, beszélt nyelvtől és nemtől függetlenül univerzálisak, tiszteletre méltók és követendők. Hogy ezt épp Kína VI. századi, mélyen patriarchális társadalmában ismerték föl, egyszerre meglepő és valahol törvényszerű (hol, ha nem náluk?). 

A hűségről, a bátorságról, az igazságról és a család iránti elkötelezettségről egy tini lány adja fel a leckét, aki nem rest szembeszállni emberrel, ördöggel és a társadalmi elvárásokkal. 

Ugyanez a mese ma már többről szól: a nemi szerepek újragondolásáról.

„Az lehetetlen, hogy nő vezesse a férfiak alkotta sereget”

A mostani élőszereplős változat az 1998-as animációs mesénél jóval messzebbre megy e kérdésben. A Disney rendkívül (ön)tudatos az egyenjogúság témakörében: Mulan történetét ma nőkkel mesélteti el. A forgatókönyv, a rendezés és a kamera is női kézben van, ami a félreértések elkerülése végett nem jobb vagy rosszabb minőséget, hanem pusztán lehetőséget jelent. Niki Caro rendező könnyen azonosult Mulannal, akinek történetére Hollywood parabolájaként tekint. Caro szerint az alcímben olvasható idézet sajnos ma is bármelyik filmes stúdióban visszhangra találna.

Az új-zélandi rendezőnő első nagy sikerében, az Oscar-díjra jelölt A bálnalovas című filmjében Mulanéhoz hasonló témát dolgozott fel: a hagyományokkal szembemenő maori lány történetét, akinek a jövőbeli családfő szerepét kell betöltenie egy olyan közösségben, ahol ez évezredek óta a fiúörökös sorsa. Majd leforgatta a Jim White sportedzőről szóló életrajzi filmet, a Terepfutást a Disney-nek, Kevin Costner főszereplésével, és ezzel kiérdemelte (persze miután Ang Lee nemet mondott), hogy ő legyen a második nő a filmtörténetben, aki százmillió dollárt meghaladó Disney-produkció irányítását kapja a kezébe a Mulannal (az első Ava DuVernay a csúnya buktát produkáló Időcsavarral).

Coming out és nolani realitás

A Mulan-film nem az animációs változat másolása (mint Az oroszlánkirály esetében): egyszerre merít a rajzfilmből és az eredeti balladából. Nincs Musu, a szószátyár házisárkány, és ezúttal dalra sem fakadnak a filmben, mint tavaly az Aladdinban. Az alapsztori persze ugyanaz: északi betolakodók ellen hív harcba az uralkodó, minden családból egy férfit. Mulan apja harcedzett, de sérült katona, aki fölött már eljárt az idő. A lány ölti hát fel a vértjét, és az éj leple alatt távozik, hogy apja helyett vonuljon háborúba, fiúnak adva ki magát. A hagyomány szerint becstelenség, amit művel, a büntetése: száműzetés. Ez rosszabb, mint a halál, mert ezzel szégyenbe hozza a családját. 

Mulan a felkészülés és a harc során kivívja katonatársai elismerését, ám belül emészti a hazugsága. Döntenie kell: vállalja magát és tette következményeit, vagy hátat fordít őseinek és saját magának? 

A jó emberek útja persze erősen determinált.

Caro földhözragadtabb verzió mellett tört lándzsát, mondhatni, igazi női Nolan: száműzve a zöld hátteret külső helyszíneken forgatott, és amit tudott, számítógépes effektek nélkül rögzített. Így lesznek a film akciójelenetei hitelesek és realisztikusak: a rendezőnő bizony rendesen megizzasztotta a kaszkadőröket, a dublőröket és a színészeket. A Mulan szerepére ezer jelentkezőből kiválasztott Liu Ji-fej nemcsak csinos és kiválóan beszél angolul, de profi színész, és jártas a küzdősportokban is. Az akciójeleneteinek kilencven százalékát kaszkadőr és dublőr nélkül maga csinálta végig.

A tekintete beszédesebb ezer szónál: Mulan belső vívódása nem az arcán, hanem a szemében tükröződik vissza.

Sárkányok és pasik

Mandy Walker ausztrál operatőr gyönyörű nagytotálokban adja vissza a Mulan megalomán díszleteit. Caro nem garasoskodott, beleölte a Disney által biztosított kétszázmillió dollárt a részletekbe. Azokba a részletekbe, amelyekben szívesen el is veszett a stáb. A sárkány száműzetése nem véletlen: a kínai kultúrában a maszkulinitás szimbóluma, amelyet lecseréltek a feminitásra, azaz a főnixre. „Egy genderfluiditással foglalkozó filmben így éreztük helyesnek”, nyilatkozta a rendező. 

Musunak mennie kellett, hogy a feminizmus feltámadjon poraiból.

Li Shang parancsnok sem maradhatott, az új idők szele magával ragadta: az animációs változatban ő Mulan felettese és egyben szerelme. Ezt a románcot az élőszereplős film a #metoo fényében nem volt hajlandó vállalni. Így Li Shangot „félbevágták”: Tung parancsnok Donnie Yen remek alakításában Mulan mentoraként tűnik föl, míg gyöngéd érzelmeinek tárgya egyik katonatársa, Hung-huj lett. Li Shang az animációs változat bemutatása óta az LMBTQ-közösség biszexuális ikonjaként tündököl, mert vonzódása Mulanhoz már férfi alteregója esetében is nyilvánvaló. Csalódás azonban nem érheti őket az új változatban sem, mert Li Shangot hasonló vehemenciával váltja Hung-huj.

Jason Scott Lee negyed évszázada még Maugliként törte össze a női szíveket, Bruce Leeként pedig a karokat meg a lábakat; a Mulan gonosz Bori Khanjaként ma már alig ismerünk rá, szenzációsan hozza a tesztoszterontól (túl)fűtött, az akaratát mindenkire ráerőltető vezért. A film megindító érzelmi katarzisa a végén Mulan és az apja találkozása, amelyet a szemünkön át könnyez meg a szívünk. Közvetlenül beállhat a sorba a Csillagok között szívfacsaró apa-lánya jelenetei után.

Csi mint új princípium

A film legnagyobb újítása és egyben legügyesebb húzása Hszien Lang, a boszorkány karaktere. Lang az animációban nem szerepel, csakis az élőszereplős változatban találkozhatunk vele. Ő Mulan negatív ellenpólusa: az a megkeseredett nő, akivé a száműzetésben valószínűleg Mulan maga is válna. 

Hiába parancsol hatalmas erőknek, és hevernek a férfiak – olykor szó szerint – a lábai előtt, sorsa az alárendeltség. Hszien Lang tragédiája minden elnyomott nőé is egyben, akiket a hímsoviniszta társadalom a női princípiumok rabságában tart, amelyek kimerülnek a szülésben, az utódgondozásban és a háztartásban. 

Az önkény fokmérője – és olykor élet-halál „ura” – e társadalomban a házasságközvetítő intézménye.

„Csije nem lehet nőnek!”, hangzik el a filmben, mintha az „életenergia” valami férfispecialitás lenne, ezoterikus pénisz, amitől a fickók egója átlag tizenhárom centivel nagyobb, mint kellene. Mulan karaktere jóval tökösebb, mint sok férfi társam, és szembeszáll emberrel, társadalmi konvenciókkal, akár a történelemmel is, hogy az időn túlról elmondja: csak TE tudod, hogy hol a helyed. Ott, ahová a szíved szólít.

Bányász Attila

Képek: Fórum Hungary