Az osztály stréberéből Hollywood eminense – Emma Watson 30 éves
Kiskorától kezdve színésznő szeretett volna lenni, és kilencéves korában már a mély vízben találta magát: 2001-től tíz éven át alakította élete első, és karrierje eddigi legmeghatározóbb szerepét, a Harry Potter-széria legokosabb boszorkánytanoncát, Hermione Grangert. Emma Watsonnak csont nélkül sikerült az, ami sok gyerekszínészből lett hollywoodi sztárkollégájának nem, vagy csak nagyon nehezen: minden különösebb botrány nélkül kilépett a skatulyából, és saját tehetsége jogán ünnepelt színésznővé vált. A mindemellett elkötelezett fenntartható divat- és nőjogi aktivista ma harmincéves. Dián Dóri írása.
–
Kilépni a skatulyából úgy, hogy végig benne maradsz
Gyerekszínésznek lenni a nyilvánvaló előnyök mellett sosem volt hálás feladat: sokan nem tudnak mit kezdeni a hirtelen jött hírnévvel, azzal, hogy mindenki rájuk figyel, és míg az iskolatársaiknak „kijutott” a normális gyerekkorból, nekik a kamaszkort is kamerák kereszttüzében kellett megélniük, hogy aztán öntudatra ébredve megpróbálják megtalálni magukat a hírnév és az ikonikus szerep mögött.
Óriási feladat ez, amit nem sikerül mindenkinek nehézségek nélkül megugrania, sőt, egyesek bele is buknak – gondoljunk például Lindsay Lohanre. De még a Harry Potter háza táján is volt, aki küzdött ezzel a kihívással – a Harryt alakító színész, Daniel Radcliffe például egy időre alkoholista lett, amiből azóta sikeresen kijött. Minden bizonnyal személyiség és alkat kérdése is, hogy ki hogyan birkózik meg ezzel a teherrel, mindenesetre Emma Watsonnak sikerült, méghozzá úgy, hogy kétségbeesett vergődés helyett inkább úszott az árral.
„Sokáig próbáltam azt mondani, hogy nem vagyok olyan, mint Hermione, hogy engem érdekel a divat, és sokkal menőbb vagyok nála. Aztán eljött az a pont, amikor beláttam, ennek nincs értelme, hiszen a nyilvánvaló különbségek mellett nagyon sok mindenben hasonlítunk. Nem küzdöttem tovább ellene” – nyilatkozta 2016-ban a Paper Magazine-nak, ezzel a beismeréssel pedig végleg maga mögött hagyta a roxforti boszorkány szerepét. Az emberek egyszer és mindenkorra megértették: ugyan hasonlít rá, de ő nem Hermione Granger. Így mind a közönség, mind Emma túlléphetett a karakter árnyékán.
„Az emberek nem értik, miért akarok iskolába járni”
Hogy mekkora az átfedés a karakter és megformálója között, semmi nem mutathatja jobban, minthogy Emma az elmúlt évtized egyik legsikeresebb filmsorozatában játszott, majd dolga végeztével visszaült az iskolapadba. Az álomgyárban bevett szokás, hogy a hőn áhított sikeres karrierért a színészek otthagyják az iskolát, de Emma nem tartozik közéjük.
„Az emberek nem értik, hogy miért nem akarok csak színész lenni. Az igazság az, hogy az iskolának köszönhetően kapcsolatban tudok maradni a barátaimmal és a valósággal.”
Így hát 2014-ben – néhány kényszerpihenőt beiktatva a filmes munkái miatt – angol irodalomból szerzett diplomát a Brown Egyetemen.
De nemcsak a saját tanulmányai mellett állt ki, hanem többek között Zambiában és Bangladesben is segítette a nők oktatásának ügyét.
Harc a fenntartható divatért – mielőtt még menő lett volna
Emma Watson már azelőtt a fenntartható öltözködés mellett tette le a voksát, mielőtt a közösségi médiát elárasztották volna a tudatos divatot hirdető hashtagek. Modellmunkái mellett ugyanis 2009-ben a People Tree divatmárka tanácsadója lett, és a fenntarthatóság jegyében közreműködött a tavaszi és az őszi kollekció megtervezésében. Úgy véli, a divattervezés humanitárius és környezetvédő kérdéseket is felvet, ebben pedig igyekszik a helyes utat képviselni.
„A feminizmus nem férfigyűlölet!”
Watson nem csupán tehetséges színésznő, hanem Hollywood egyik legelkötelezettebb nőjogi aktivistája is. 2014-ben a UN Women nevű, nemek közötti egyenlőségért küzdő szervezet jószolgálati nagykövete lett, majd ez év szeptemberében a HeForShe nőjogi kampány arcaként az ENSZ New York-i székhelyén lehengerlő beszédet tartott. Elmondta, hogy már gyerekkora óta foglalkoztatja a nemek közötti egyenlőség kérdése, és a feminizmus nem szinonimája a férfigyűlöletnek, ahogy sokan gondolják.
Elkötelezett feministának vallja magát, és azon dolgozik, hogy a fogalom pozitív üzenetet hordozzon az emberek számára. Hitvallása: a feminizmus alapja az, hogy a nőknek legyen választása: dönthessenek a saját életükről úgy, hogy amiatt ne érje őket megbélyegzés.
Filmes szerepeinek kiválasztása is tükrözi ezt az attitűdöt. A szépség és a szörnyeteg Belljének megformálása mellett legutóbbi alakítása is ezt képviselte: az Oscar-díjas Kisasszonyokban a főszereplő, a makacs és a társadalmi kötelezettségeket elvető Jo testvérét, Meget alakítja, aki úgy dönt, húgával ellentétben ő feleség és anya szeretne lenni. Emma számára épp ez az igazi feminizmus: a döntéshez való jog, hogy egy nő azt kezdhessen az életével, amit szeretne. Számára Meg ugyanannyira feminista, mint Jo.
Ugyan a mindent átütő, Hermione-t feledtető nagy szerepére még várnia kell, Emma Watson kétségkívül tehetséges színésznő, aki nem átallta felrúgni az ünnepelt sztár konvencióit, hogy saját útját járva az a nő lehessen, aki mindig is szeretett volna lenni: a tanulmányaiban és munkájában is sikeres ember, akinek van választása. Isten éltesse sokáig!
Dián Dóri
Kiemelt kép: Getty Images/Frazer Harrison
