Ezért olvass őrült és csodás Roald Dahl meséket! Ne csak a gyerekeidnek...
Őrület a köbön
Az éj leple alatt az ágyából ragad el egy kislányt egy Hatalmas, ámde szerencsére Barátságos Óriás, hogy aztán magával vigye távoli barlangjába. A frissen elrabolt leányzó helyzete cseppet sem veszélytelen, hiszen odakint garázdálkodnak a Habó vad és feneketlen bendőjű, emberevő bátyjai: Húshabzsoló, Csontkrámcsáló, Vértunkoló és Lánycsócsáló...
Egy csapat kiválasztott gyerek magától az igazgatótól kap meghívást a csokoládégyárba, ám az édes kirándulás egyhamar abszurd fordulatot vesz: a falánk kisfiú a csokoládéfolyóba zuhan, a nyafka bakfis eltűnik a süllyesztőben, a tévéfüggő agresszor pedig iciri-picire zsugorodik egy kínos baleset folytán...
A kis James árván marad, miután szüleit megöli egy elszabadult rinocérosz –Angliában, így kénytelen sötét lelkű nagynénjeihez költözni. Egy baleset következtében aztán hamarosan egy hatalmas, sirályok vontatta barackon találja magát, hat génmódosult bogárcimborájával együtt, akikkel fantasztikus kalandokba keveredik az óceán habjait szelve…
Georgie gyűlöli gusztustalan és gonosz nagymamáját, ezért amikor a szülők kettesben hagyják az undok vénasszonnyal, elhatározza, hogy vadiúj orvosságot kever ki neki, amitől garantáltan megjavul. A szent cél érdekében összeönt minden elképzelhető folyadékot és vegyszert, amit a háztartásban fellel. Sampont, szőrtelenítőt, lópirulát és cipőkrémet főz össze egy hatalmas kondérban, hogy aztán a csodaszérumnak az öregasszonyra gyakorolt szenzációs hatása még őt magát is meglepje...
De mi ez, kérem?!
Téboly??! Elmebaj???! Kész őrület!!! Mégis, ki az, aki képes ilyen mesékkel traktálni a gyerekeit???!!
Hát bizony Ti, kedves olvasók, vagy ha eddig még nem tettétek, akkor sürgősen pótoljátok, mondom is rögvest, hogy miért!
A fenti mozaikok mind-mind a világ egyik legnagyobb mesélője, Roald Dahl tollából születtek, aki ha még élne, ma, szeptember 13-án ünnepelné a 99. születésnapját. A felnőtteknek talán csak a Meghökkentő mesék sorozatból dereng a neve, ám éppen itt az ideje, hogy megismerkedjünk különleges atmoszférájú, sodró lendületű ifjúsági regényeivel is!
A kicsi Roald története is egy Roald Dahl mese
Hiszen már maga a szerző is rém szórakoztató. Az ifjonc Roald (aki már pulyakorában is igazi csibész volt) a norvég rokonoknál tett egyik nyaralása során például kicserélte a nővére vőlegényének pipájában a dohányt kecskekakival – képzelem mit szólt szerencsétlen fickó a különös aromájú füstölnivalóhoz... Nyolcéves korában pedig azért vesszőzte meg őt az iskolaigazgató, mert cimboráival együtt egy döglött egeret csempészett a helyi édességbolt cukorkás edényébe. Ki más is lehetett volna a csíny értelmi szerzője, mint az ifjú Dahl? Szegény édesanyja ezek után nem tehetett mást, átíratta rosszcsont fiát egy másik suliba.
A nagy hírű Cadbury csokoládégyár legfőbb fogyasztóinak, a gyerekeknek küldte el új termékeit tesztelésre, köztük volt a fantáziadús Roald is, aki persze temérdek ötlettel állt elő a fejlesztők számára. Később ez az izgalmas, édes élmény hozzájárult ahhoz is, hogy megírja a már fentebb említett Karcsi és a csokoládégyár (ma már Charlie és a csokigyár) című világhírű regényét. A nagysikerű műből 2005-ben filmet is forgattak Tim Burton rendezésében, amit nem csak a sármosan zizi Johnny Depp tesz felejthetetlenné, hanem a pszichedelikus víziót sugárzó zenei betétek is az umpalumpák tolmácsolásában.
Nagy szerencsénkre Roald Dahl felnőttként sem veszítette el csínyre mindig kapható természetét, különc, örökifjú szemléletét és féktelen humorérzékét. Sőt! Mindezek esszenciáját belekotyvasztotta különleges világú meseregényeibe.
Gimnáziumi tanára írta róla annak idején: „Még sohasem találkoztam senkivel, aki ilyen következetesen írná le a szavakat azoknak az eredetitől szögesen eltérő jelentésével.” Nézzük el a szigorú pedellus szűklátókörűségét, ő még talán nem sejthette, hogy ez a kifacsart értelem, ez a tótágast álló látásmód lesz a Dahl-világ egyik legvonzóbb tulajdonsága.
Groteszk, vicces, letehetetlen – felnőtteknek is
Történetei csordultig vannak váratlan fordulatokkal, szokatlan, groteszk, meghökkentő megoldásokkal, és persze tömérdek fekete humorral. Aki a negédes tündérmeséket szereti, jobb ha hanyatt-homlok eliszkol, Roald Dahl regényei ugyanis tökéletesen mentesek az érzelgősségtől... hál’ istennek, teszem hozzá nagy sietve.
Küldetésének tekintette, hogy megszerettesse az ifjúsággal az olvasás csodálatos élményét, ezért olyan történeteket írt, melyeket a gyerekek szívesen hallanának. Folyamatosan kikacsintott fiatal olvasóira. Hiszen melyik pupáknak ne lennének ismerősek a könyvekben felvonultatott kissé groteszk figurák: a végtelenségig elkényeztetett, felfuvalkodott kislány, a nagyhangú, autoriter igazgató, a gonosz és csúf, káposztaszagú öregasszony, vagy a kapzsi, dagadt üzletember? Ellenpontként pedig a gyerekszereplők segítségére sietnek a jószívű, ám annál különcebb felnőtt figurák.
Csillapíthatatlan lelkesedéssel ajánlom tehát a habos-babos tündérmeséktől merőben eltérő, ám annál szórakoztatóbb, humoros Dahl-könyveket gyerekeknek, és vagány, örökifjú lelküket megőrzött felnőtteknek egyaránt.
Nem kell mást tenned, csak nézd meg e könyv lapjait. Egy könyv sem ér véget soha, ha benne vannak a barátaid. – biztat bennünket Roald Dahl.
Melyik gyereknek ne lenne szüksége olyan remekbe szabott cimborákra, mint a tengernyi umpalumpát dirigáló, bolondos Willy Wonka, az akcióhős Róka úr, az álmokat begyűjtő Habó, vagy a drága jó nagymama, aki jól tudja, hogy az igazi boszorkányok tényleg köztünk élnek.
Forgassátok bátran ennek a páratlan szerzőnek a műveit, aki még a halálában is megőrizte rendhagyó, végtelenül szórakoztató szellemét. Utódai különleges búcsúztatásban részesítették a nagy mesélőt: vele temették snooker- cipőit, pár üveg jó burgundi bort, alaposan kihegyezett HB-s ceruzáit, és természetesen néhány tábla csokoládét is...
Fiala Borcsa
