A múlt század nagy pizzaháborújának eredményét a mai napig élvezzük
Mégis ki ne szeretné a pizzát? Szinte bármit pakolhatunk rá, a nap bármely szakában meg lehet enni, és mindig jólesik. A pizza ideális ebédre és vacsorára, de biztos vagyok benne, hogy sokakat mentett már meg akár hajnali háromkor is. Nem is csoda, hogy alig harminc évvel ezelőtt annyira népszerűvé vált, hogy a legnagyobb láncok között kitört a múlt század pizzaháborúja. Mózes Zsófi írása.
–
A versengésben a fő vetélytársak a Pizza Hut, valamint a nálunk nem annyira ismert Domino’s és Little Caesars voltak
Az egész a Little Caesars Big! Big! Cheese névre keresztelt pizzájának bevezetésével kezdődött, az 1990-es évek Amerikájában. Ahelyett, hogy két normál méretű pizzát adtak volna, a marketingfogás az volt, hogy két gigantikus pizza szerepelt az ajánlatban.
A pizzákon mindent megdupláztak: a sajtot, a pepperonit, és ennek nyomán a cég bevételét is.
A Big! Big! Cheese ajánlat ugyanis akkora sikert aratott, hogy a Little Caesars eladásai 54 százalékkal nőttek.
Az ezt megelőző négy év alatt a vállalat több különböző fogást, például tésztákat is felvett az étlapra, és több mint kétszeresére növelte az éttermeinek számát. A Little Caesars, miután éveken keresztül a harmadik helyet foglalta el, kétségkívül készen állt arra, hogy kihívja a Domino’st a pizzaláncok dobogójának második fokának elnyeréséért. És bár a statisztikák szerint a Big! Big! Cheese hatalmas siker volt, a másik két étteremlánc sem tervezte, hogy harc nélkül adja meg magát.
Eljött a Nagylábú ideje!
A Pizza Hut nem sokkal a Big! Big! Cheese bevezetése után rukkolt elő a Bigfoot pizzájával. A Bigfoot talán a legszórakoztatóbb a Pizza Hut kilencvenes évekbeli fénykorának összes ajánlata közül, elsősorban azért, amilyen agresszívan reklámozta találmányát, ami nem volt más, mint egy hatalmas, téglalap alakú pizza. Jó, jó, annyiban tényleg különleges volt az ajánlat, hogy a szokatlan forma révén 21 szeletes volt egy Bigfoot pizza.
A Pizza Hut dollármilliókat fektetett a televízióban, magazinokban, újságokban és óriásplakátokon való erőteljes reklámozásba. Azt állították, hogy a Bigfoot több mint egy hatalmas pizza, egyenesen kulturális jelenségként hirdették. A figyelemfelkeltés érdekében a Pizza Hut egy négymillió dolláros léghajót bérelt, amelynek oldalára a Bigfoot Pizza karikatúraszerű logóját festették, ám hiába a nagy horderejű reklám, a mutatvány nem úgy sikerült, ahogy várták.
A léghajó személyzetének két tagja ugyanis megsérült, amikor a Bigfoot Pizza óriási, mozgó reklámfelülete 1993. július 4-én a manhattani West Side-on egy lakóház tetejének ütközött.
A szomorú körülmények ellenére a Pizza Hut alelnöke kijelentette, hogy a léghajóroadshow-ra költött 6 millió dollár sikeres befektetésnek bizonyult, mivel a július 4-i incidens „növelte a márka ismertségét”. És bár sokak szerint az alelnök jobban tette volna, ha ezt a gondolatot megtartja magának, a negatív marketing valóban hatásosnak bizonyult a Pizza Hut kampánya szempontjából.
Válaszul erre az égbekiáltó hirdetésre a Little Caesars egy olyan reklámot tett közzé, amelyben a cég monster truckja egy sokkal kisebb, a Pizza Hutot szimbolizáló szörnyeteget zúzott össze. A bemondó azt is a nézők tudtára adta, hogy a Big! Big! Cheese jóval nagyobb, mint a Bigfoot, már ami a szeletek számát illeti.
A Little Caesars ráadásul a pizzájának súlyára is büszke lehetett, hiszen az extra sajt miatt az többet nyomott, mint a Pizza Hut óriása.
A Little Caesars mindent bevetett, végül azonban a Pizza Hut kampánya győzedelmeskedett
1993-ban a legnagyobb vállalat 9800 üzletének forgalma 5,7 milliárd dollárt tett ki, a Domino’s pedig nem tudott fölénybe kerülni riválisaival szemben. A cég néhány héttel azután mutatta be a Dominatort, hogy a Pizza Hut a Bigfoottal magasra tette a lécet. Ez egy 30 szeletből álló, közel egy méter hosszúságú pizza volt. A Dominator volt a három megapizza közül a legnagyobb – és a legkevésbé sikeres.
A Dominatort mérete miatt csak elvitelre lehetett kérni, a cég nem szállította ki a hatalmas pizzát. A korábban legjobb és leggyorsabb kiszállítást magáénak tudható Domino’s gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a legnagyobb vásárlói forrását a Pizza Hut és a Little Caesars versenyében.
A végső összecsapás
Hiába a Big! Big! Cheese sikere, a Little Caesars forgalma a következő években visszaesett, 1998 és 2001 között számos éttermük bezárni kényszerült. A Pizza Hut eltávolította a Bigfootot az étlapról, hogy helyet adjon innovatívabb fogásainak, amik közül az egyik igencsak bevált.
Patty Scheibmeir, egy fókuszcsoport résztvevője, azt javasolta a vállalatnak, hogy töltsék meg sajttal a pizza szélét. A Pizza Hut töltött héjú pizzája pedig azon kevés termékfejlesztési ötletek egyike lett, ami az évek során sem került le az étlapról.
Ironikus módon a versenyt a sokáig legrosszabbul teljesítő pizzatársaság nyerte. A Domino’s, ami a Little Caesars visszaesését követően a második helyre került, most a dobogó legfelső fokán áll egy sokkal versenyképesebb piacon. A Domino’s ugyanis a kiszállításra összpontosított, míg a Pizza Hut és a Little Caesars különböző termékekkel kísérletezett. A Domino’s meglátta az online rendelés térnyerését, majd 2008-ban létrehozta a Pizza Tracker alkalmazást, amivel a fogyasztók nyomon követhetik az ételek elkészítését és kiszállítását. Az okostelefonok korai felhasználói pedig egyenesen imádták a koncepciót.
És azt tudtátok, hogy a NASA befektetett egy 3D-s ételnyomtató gépbe, hogy az űrhajósok a csillagok között lebegve pizzát ehessenek? Igen, jól olvassátok: már egy előre programozott robot is képes nemcsak ehető, de állítólag finom pizzát nyomtatni. És vajon mennyi mindent tartogat még számunkra a pizzatörténelem?
Mózes Zsófi
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / RyanJLane
